Szocsi utolérhetetlen, de a második hely már biztos: 12,9 milliárd dolláros téli olimpia Pjongcsangban

hirdetés

Megkezdődött a XXIII. téli olimpia a dél-koreai Pjongcsangban, amely a kiadásokban utolérhetetlennek látszó Szocsi mögött a költségeket tekintve második a téli játékok történetében.  A kéthetes programban 15 sportág 102 versenyszámában osztanak érmeket, rövidtávú gyorskorcsolyázásban a magyarok is éremesélyesként indulnak.  Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan alakultak a téli és nyári olimpiák rendezési költségei az msn.com számításai alapján.

Többféle számítás létezik a valós értékek megbecsülésére, ami igen bonyolult. Egyes rendező városok az összköltséget mutatják fel, mások csak a kizárólag sportlétesítmények építésére és/vagy a tisztán rendezésre költött összegeket, vagy csupán a kiadások és bevételek különbözetét. Ugyanis ezek a nagyszabású, világszerte figyelemmel kísért versenyek országos, városi infrastrukturális fejlesztésekkel, sportlétesítmények építésével, magának a rendezésnek – versenyzők, kísérők fogadásának, ellátásának  – költségeivel, s egyre nagyobb biztonsági ráfordításokkal járnak.  Ugyanakkor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tetemes összeggel finanszírozza a rendezést – egyebek között a televíziós közvetítés jogdíjából  -, és a bevételeket növelik a százezres nagyságrendben érkező turisták költései. Ehhez a házigazda országok még hozzáteszik a játékok rendezéséből következő hosszabb távon is érzékelhető turisztikai vonzerőt, az abból várható bevételeket. Költségvetési szempontból általában pozitívan, bevételként értékelik az olimpiai rendezvényhez közvetlenül vagy nem közvetlenül kötődő beruházások gazdasági növekedésre gyakorolt hatását (adóbevételek, munkahelyteremtés stb.)

Listánk összeállítói a költséghatások összességét elemezve végezték el számításaikat.

Téli olimpiai játékok rendezési költségei (1980-2018, milliárd dollár)

  • Dél-Korea, Pjongcsang (2018): 12,9
  • Oroszország, Szocsi (2014): 52 
  • Kanada, Vancouver (2010): 7,0
  • Olaszország, Torino (2006): 4,3
  • USA, Salt Lake City (2002): 1,5
  • Japán, Nagano (1998): 15
  • Norvégia, Lillehammer (1994): 2,0
  • Franciaország, Albertville (1992): 2,2
  •  Kanada, Calgary (1988): 1,37
  • Jugoszlávia, Szarajevo (1984) 0,257
  • USA, Lake Placid – New York, USA (1980): 0,495 millió dollár

Nyári olimpiai játékok rendezési költségei (1964-2016, milliárd dollár)

  • Brazília, Rio de Janeiro (2016): 13,1
  • Egyesült Királyság, London (2012): 19
  • Kína, Peking (2008): 44
  • Görögország, Athén (2004): 19
  • Ausztrália, Sydney (2000): 5,3
  • USA, Atlanta (1996): 2,8 milliárd
  • Spanyolország, Barcelona (1992): 15,8
  • Dél-Korea, Szöul (1988): 8,2
  • USA, Los Angeles (1984): 0,742
  • Szovjetunió, Moszkva ( 1980): 4,0
  • Kanada, Montreal ( 1976): 6,0
  • NSZK, München (1972): 4,0
  • Mexikó, Mexico City (1968): 1,2
  • Japán, Tokio (1964): 8,5

Budapest pályázatot nyújtott be a 2024.évi nyári olimpiai játékok megrendezésére, amit – kellő tömegtámogatottság hiányában – visszavont.  A rendező Párizs lett.

A PwC megvalósíthatósági tanulmánya így számolt:

Olimpiai befektetések/költségek – 2015-2030 között 774 Mrd Ft

  • Pályázati kiadás: 10 Mrd Ft
  • Szervezési és rendezési nettó kiadás
    (közvetlen szervezési bevétellel csökkentve): 21 Mrd Ft
  • Olimpia-specifikus fejlesztések: 1.043 Mrd Ft
  • Összesen: 1.074 Mrd Ft
  • Közvetlen bevétel az olimpia-specifikus fejlesztések,
    eszköz és ingatlanértékesítésből: 299 Mrd Ft  
  • Egyenleg*: 774 Mrd Ft

*kerekítésekből eltérések adódhatnak

Mai árfolyammal számolva, az „Összesen” :  cca. 4,3 milliárd dollár, vagyis igencsak olcsó olimpiának számított volna.