22 százalékos minimálbéremelés egy magas bérű országban – nálunk mennyi legyen?

Hatalmas szám a 22 százalék, és különösen meglepő, hogy nem egy gyorsan felzárkózó, alacsony bérű országban kerül sor ekkora emelésre, hanem Spanyolországban, ahol magas a munkanélküliség, de magasak a bérek is. Mi indokolhatja a lépést, és ennek fényében mi várható nálunk?

Spanyol meglepetés

Ha régiónkban bejelentenek egy 22 százalékos minimálbéremelést, egyáltalán nem tartjuk meglepőnek, sőt erre épp nálunk volt példa: a garantált bérminimum 2016-ról 2017-re 25 százalékkal nőtt. Ezeket a mértékeket nálunk és régiónkban a hatalmas bérlemaradás, a munkaerőhiány és a szürkegazdaság indokolják, ám arra a legkevésbé sem számítottunk, hogy a magas bérekkel büszkélkedő , de 15 százalékos munkanélküliséggel küzdő Spanyolországban történik ilyen.

A számok

Nézzük, mit is jelent ez konkrét összegekben. Leggyakrabban úgy adják meg, hogy most 735 euró a spanyol minimálbér és ezt emelik 900-ra, ám ez félrevezető, mivel 14 hónapos fizetésre vonatkozik (ahogy Ausztriában, Spanyolországban is elterjedt a nyári és karácsony előtti extra egy-egy havi fizetés). Ennek megfelelően, hogy reálisan számolhassunk, át kell váltani az összeget a tényleges egy hónapra jutó jövedelemre, azaz osztani 14-el és szorozni 12-vel. Így 858 euró adódik, tehát ez volt az eddigi tényleges minimálbér, és 1050 euróra fog most nőni.

Ez mindenképpen csinos összeg, forintban 340 ezer (míg nálunk idén 138 ezer, ami még 20 százalékos emeléssel sem érné el a spanyol felét). Ha a fejlett európai országokkal hasonlítjuk össze, melyekben nagyjából 1500-1600 euró a minimálbér, akkor ennek kétharmada lesz a spanyol összeg, ugyancsak nem kevés. A görög és portugál szint 670-680 euró, ennek több mint másfélszerese lesz a spanyol szint, az olasszal pedig nem tudjuk összevetni, miután ott nincs kötelezően megállapított minimálbér.

Az átlagbér arányában

Nézzük meg ezek után, hogyan alakul majd az átlagbérhez a minimálbér aránya a spanyoloknál (nem könnyű megbecsülni, hogy az átlagbért önmagában mennyivel tolja meg a minimálbér emelése), és milyen az arány más európai országokban. Spanyolországban most 2200 euró a bruttó átlagbér, de a középső, és magasabb tartományba tartozó bérek érdemi emelését nem bírja el a gazdaság, így a minimálbér emelésének hatása valószínűleg alacsony lesz. Ha 2300 eurónak feltételezzük a jövő évi várható átlagbért, a minimálbér az átlag 45 százaléka lesz, míg eddig mindössze 39 százalék volt.

Ez az arány Németországban 40, Franciaországban és Hollandiában 52 százalék körüli, nálunk 42 százalék, a garantált bérminimum esetében viszont 55 százalék. Ezek alapján az új spanyol minimálbér aránya nem lesz sok az átlagbérhez képest, ebből a szempontból megmagyarázható az emelés. Ugyanakkor ezek bruttó adatok, és az egyes országokban nagy eltérés van a bruttó/nettó hányadosban az átlagbérben és a minimálbérben egyaránt, ezért nettó adatokat is érdemes megvizsgálni.

Érdekes eltérések

A spanyol nettó minimálbér a meglehetősen szerény munkavállalói elvonás miatt közel 900 euró lesz, a nettó átlagbér idén 1750 euró (pont annyi, mint az olaszoknál), jövőre feltételezzünk 1820-1830 eurót. Az arány így 49 százalék lesz, miközben a német adat 50, a francia 62, a spanyol 63, a görög 65 százalék, ugyanakkor a cseh adat 44, a szlovák 46, a magyar 43 százalék (a garantált bérminimummal számolva 54 százalék).

Ezek alapján a némettel megegyező spanyol adat nem lesz magas, így a nettó bérarány alapján is indokoltnak tekinthető az emelés. Egyúttal jól látszik, hogy a két szegényebb mediterrán társnál, Portugáliában és Görögországban, valamint a gazdag, de 10 százalékos munkanélküliséggel küzdő Franciaországban irreálisan magas a minimálbér az átlagbérhez képest, miközben felzárkózó régiónkban viszonylag alacsony. Ha valahol, hát felzárkózó blokkunkban indokolt az erőteljes minimálbéremelés, pláne, hogy szerencsére az átlagbér is dinamikusan emelkedik.

A piac előreszaladt

Mindezek után érdemes megnézni, hogy mi lehet a helyzet a jövő évi hazai minimálbérek ügyében, annál is inkább, mert most tárgyal róla a munkaadói és munkavállalói oldal. Magyarországon kialakult egy speciális jelenség: míg a minimálbéremelés az elmúlt két évben nagymértékű volt, a munkaerőhiány következtében sokkal magasabbra szaladtak fel a rendszerint minimálbéres szakmákban a tényleges jövedelmek, mint maga a minimálbér.

Ezt legjobban a külföldi áruházláncok bérekre vonatkozó beszámolóiból lehet tudni, hisz a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben mindegyiknél meghaladja a bruttó bér a 200 ezer forintot, miközben a minimálbér 138, a garantált bérminimum 180 ezer forint. Vélhető, hogy ez a kisebb és hazai cégeknél is ugyanígy van, csak sok helyen az összeg egy része zsebbe vándorol (ami megint csak a minimálbér emelését indokolja).

Visegrádi összevetés

Nos, ez azt jelenti, hogy mind a minimálbér, mind a bérminimum emelésének van bőséges tere, és érdemes lehet figyelembe venni a visegrádi országok szintjét is. Lengyelországban idén 500 eurónak megfelelő összeg a minimálbér, Csehországban és Szlovákiában 480 euró, míg nálunk 445 (itt is érdemes megemlíteni a garantált bérminimumot, ami 560 euró). Nézzük a nettó adatokat is: Lengyelország 360 euró, Csehország 400, Szlovákia 410 euró, a magyar adat viszont csak 300 euró (a garantált bérminimum esetében is csak 370).

Bőven emelhetünk

Nos, mindezek alapján, ha csak azt szeretnénk, hogy elérjük a többi visegrádi ország idei nettó szintjét, 30 százalékot kellene emelni a minimálbéren, ha viszont a sokkal fontosabb szerepet betöltő garantált bérminimumot nézzük, a cseh és szlovák szinthez elég lenne 10 százalék, de nyilvánvalóan ők is emelni fognak, ha nem is olyan nagyot, mint mi. Ennek alapján még a garantált bérminimumra is ráférne 15 százalék, így mostani árfolyamon 640 euróra nőne.

Fellegi Tamás