5 dolog, amire vállalkozóként figyeljen, mielőtt hitelt vesz fel!

hirdetés

1. Hitelképes-e a vállalkozás?

 

 

Mielőtt benyújtja a vállalkozás a hitelkérelmet, érdemes áttekintenie, rendelkezik-e azokkal az alapfeltételekkel, amelyeket a bankok alapból megkövetelnek. Ezek:

  • rendszeresen értékesíti a vállalkozás a termékeit, szolgáltatásait,
  • jövedelmezően gazdálkodik (vagyis tartósan veszteséges múltú kérelmezőnek eleve nincs esélye),
  • fizetési kötelezettségeinek mindig időben eleget tesz,
  • megfelelő fedezetet tud felajánlani,
  • legalább egy éve működik (de több bank még ennél is szigorúbb, másfél-két éves előéletet ír elő),
  • tisztázottak a tulajdoni viszonyai, tulajdonosainak személye a hivatalos nyilvántartásokból könnyedén megállapítható, egyéb vállalkozásaik és korábbi tevékenységeik beazonosíthatók,
  • nincsenek köztartozásai,
  • neve nem szerepel a korábbi hiteleiket késedelmesen vagy egyáltalán nem törlesztők listáján, a Központi Hitelinformációs Rendszerben.

2. Tud-e megfelelő fedezetet felajánlani?

 

 

A bank olyan vagyonelemet fogad el fedezetként, amely:

  • tulajdonjoga tisztázott,
  • könnyen birtokba vehető és értékesíthető,
  • nem lehet eltüntetni,
  • az értéke időben állandó.

A fedezet lehet személyi vagy tárgyi.

Személyi fedezet a kezességvállalás vagy a garancia.

A kezesség lehet egyszerű vagy készfizető kezesség, ezek az adósság beváltási sorrendje alapján térnek el egymástól. Míg az egyszerű kezességnél a tartozást a bank alapvetően az adóson hajtja be és a kezeshez csak akkor fordul a hitelező, ha az adós nem képes helytállni, addig a készfizető kezességnél a bank szabadon eldöntheti, először a kezestől vagy az adóstól próbálja-e behajtani a tartozást.

Garanciát kézenfekvő az állami intézményektől – mint például a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vagy az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány – igényelni. A garancia mértéke a vállalkozás által felvett hitel legfeljebb 80 százaléka lehet. A hitelgarancia vállalásához a hitelgarancia-szervezetek is előírnak biztosítékot, ezek azonban általában azonosak a hitelfelvevő által a hitelügylethez eleve felajánlott biztosítékokkal. A kezességvállalásért díjat kell fizetni. Ennek mértéke jellemzően a hitel összegének 0,5-2 százaléka évente. Hitelgaranciát gyakorlatilag bármilyen hitelhez lehet igényelni. A hitelgarancia bevonását – ha ez nem automatikusan a hitelkonstrukció része – nem a garanciaszervezetnél, hanem  a hitelező banknál kell kezdeményezni.

Tárgyi fedezet lehet ingatlan, például lakóház, lakás vagy a cég telephelyéül szolgáló raktár, gyár. Ezeket fel kell becsültetni. Az értékbecslés díja lakóingatlanok esetében fix (30–60 ezer forint), kereskedelmi ingatlanok esetében két részből, egy fix és egy négyzetméter-arányos díjból tevődik össze. A bankok a saját fedezetértékelési szabályaik alapján határozzák meg, hogy mekkora értékű ingatlanhoz maximum mekkora összegű hitelt tudnak adni. Az ingatlan értékének gyakran a hitel összegének két-háromszorosát is el kell érnie.

Ingóságot, jelesül autót, gépet, árut, óvadéki letétet és értékpapírt is fel lehet ajánlani a hitel fedezeteként. A talán a nyilvánosság előtt kevésbé ismert óvadéki letét egy bankbetét, amit a vállalkozás tulajdonosa, mint magánszemély helyez el kifejezetten a hitel fedezeteként. Az ilyen betétekre a bankok általában az átlagosnál kedvezőbb kamatot fizetnek.

Mindezzel azért is érdemes tisztában lenni, mert manapság a bankok a hitelek mögé többnyire ingatlan fedezetet vagy óvadéki letétet kérnek.

3. Mekkora hitel törlesztését tudja elbírni a vállalkozás?

 

 

A bankok általában elvárják, hogy az összes vállalati forrás legalább 30-35 százaléka saját forrásból (azaz a tulajdonos forrásaiból) származzék. Induló vagy kisméretű cégeknél ez az arány még magasabb is lehet. Ugyanakkor a hitel lehetséges összegét befolyásolja, hogy van-e a vállalkozásnak egyéb hitele, amit a továbbiakban az új kölcsönnel párhuzamosan kell törlesztenie.

4. Melyik bank hitelét válasszuk?

 

 

Bár fontos szempont a kamat, ennek mértéke önmagában még korántsem elegendő szempont a hitel kiválasztásához. Hiszen ahány bank, annyi konstrukció, annyi különféle elnevezésű és számítási módú díj, amelyeket a bankok a kamatok mellett számolnak még fel a hitelek után. A teljesség igénye nélkül: szerződéskötési díj, rendelkezésre tartási jutalék, folyósítási jutalék, projektvizsgálati díj, módosítási díj. Az egymásra rakódó díjak adott esetben igen magasak lehetnek, ezért a különféle hitelkonstrukciók összevetésekor – az egyéb feltételek mellett – ezeket is célszerű figyelembe venni. Szerencsére ma már számtalan összehasonlító programot el lehet érni az interneten. Ennek során nagy segítség a THM mutató, ami a bankok által a hitelre felszámított valamennyi költséget tartalmazza. Ezek összehasonlításával csaknem teljes egészében elkerülhetők, hogy az úgynevezett apró betűs részek később fejfájást okozzanak.

5. Mire nem lehet hitelt felvenni?

 

 

Időt spórolhat meg a vállalkozó, hogy még mielőtt elmegy a bankba benyújtani a kérelmét, tisztázza, mire nem is lehet egyáltalán hitelt felvennie. Például üzletrész vagy részvény vásárlására, továbbá a vállalkozás tulajdonosaitól történő, illetve cégcsoporton belüli tárgyieszköz-, esetleg ingatlanvételre. Az pedig csak természetes, hogy a bankok a kábítószer-előállítás és -kereskedelem, a fegyverkereskedelem, a pénzmosás, a játékautomaták üzemeltetése, a prostitúció elősegítése, a hulladékégetés és mérgező hulladék feldolgozása és még egyéb bűncselekménynek minősülő tevékenységek finanszírozását eleve kizárják.