NYOLC FONTOS RÉSZLET, AMIT A DIÁKHITELRŐL TUDNI ÉRDEMES

Alig néhány napjuk maradt a továbbtanulni szándékozó középiskolásoknak arra, hogy a február 15-ei felvételi határidőig benyújtsák a jelentkezésüket. Az intézmények sorrendbe állításánál az irányultság mellett sokak számára az is választási szempont, hogy kell-e fizetni a tanulmányokért, és ha igen, mennyit. Annak érdekében, hogy a magas tandíj miatt senki ne kényszerüljön lemondani álmai egyeteméről, főiskolájáról, az állam már hosszú évek óta rendkívül kedvezményes feltételű diákhitel felvételét teszi lehetővé. Mutatjuk az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

1. Ki veheti fel a Diákhitelt?

Az állami ösztöndíjas és önköltséges képzésben résztvevő hallgatók, akár nappali, akár esti, akár levelező tagozaton vagy távoktatásos formában tanulnak. Ám közülük csak azok részesülhetnek Diákhitelben, akik még nem töltötték be a 45. életévüket abban a szemeszterben, amelyben a hitelt folyósítják nekik. További feltétel, hogy magyar állampolgárnak, vagy menekültként elismertnek, illetve letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezőnek kell lenniük, de az is kaphat Diákhitelt, aki egy kormányrendeletben meghatározott jogcímen Magyarországon szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik.

2. Kell jövedelemigazolás, kezes, fedezet?

A hitel igényléséhez nem kell jövedelmet igazolni, mint ahogy kezesre és fedezetre sincs szükség, elég, ha valaki az előző pontban felsoroltak alapján jogosult a Diákhitelre.

3. Hogyan lehet igényelni a Diákhitelt?

Többféle módon. Aki rendelkezik ügyfélkapus hozzáféréssel, az a felsőoktatási intézmények tanulmányi rendszerei (Neptun, ETR) egyikén keresztül. A Neptun használatának előnye, hogy a hitelszerződést elektronikusan alá lehet írni, míg az ETR-en át igénylőknek személyesen kell elhelyezniük a szignójukat a Diákhitel Központ Zrt., vagy a kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek kijelölt fiókjaiban, továbbá a nagyobb postákon. Ugyanitt adhatja le a mindössze 6 oldalból álló igénylési dokumentumot az, akinek nincs online-hozzáférése, vagy eleve személyesen szereti intézni az ügyeit.

4. Mennyit lehet igényelni?

Ez attól függ, hogy milyen célra veszi fel a hallgató a hitelt. Ez alapján kétféle hitel közül lehet választani. A Diákhitel 1-est szabadon el lehet költeni bármire, azaz nemcsak a tandíjra, könyvekre, jegyzetekre, hanem például lehet abból fizetni a továbbtanulás érdekében az egyik városból a másikba költöző hallgató albérletét, vagy egyéb megélhetési költségeit. E hitelből akár havi 70 ezer forintot, vagy egy összegben tanulmányi félévenként 350 ezer forintot lehet igényelni. Külföldi részképzés (például Erasmus-félévek, AIESEC) esetén legfeljebb két félévre pedig a normál hitel kétszeresét, azaz egy félévre maximum 700 ezer, egy teljes tanévre pedig 1,4 millió forintot.

A Diákhitel 2-es összegét viszont a tanuló nem is látja, azt közvetlenül az egyetem, főiskola kapja meg és kizárólag a helyenként meglehetősen borsos tandíj rendezhető vele, méghozzá az utolsó fillérig. Ennek megfelelően egyúttal a tandíj a hitel felső összege, ami azt is jelenti, hogy az egyéb költségeket – mondjuk a nyomtatás és a wifi díját – viszont külön kell fizetni. Ugyanakkor idén februártól már az alap- és mesterképzés tanterve szerint hivatalosan magyar nyelven oktatott ismeretek nem magyar nyelven történő oktatás térítési díját is lehet Diákhitel2 összegéből rendezni.

5. Mennyi időre lehet felvenni?

Alapesetben legfeljebb 11 tanulmányi félévre (azaz 5,5 évre), ezen belül egy szemeszterben maximum 5 tanulmányi hónapra. Ám aki egységes, osztatlan képzésben részesül, az akár 14 tanulmányi félévig is kaphatja a Diákhitelt.

6. Hogyan és mennyit kell törleszteni?

A Diákhitelt törlesztését nem kell a hitelfelvétel után azonnal megkezdeni, hanem csak azután, hogy a hallgató elvégezte az egyetemet, főiskolát, de legkésőbb a 40. életévének betöltését követő negyedik hónap első napjától. A visszafizetés futamideje nincs előre rögzítve, az attól függ, hogy a törlesztőrészletekből mikorra fizethető vissza a teljes tartozás.

Azt ugyanis, hogy valakinek mennyit kell törlesztenie, az állam korlátozza, annak érdekében, hogy az adósságteher ne nyomja agyon az eleinte általában még viszonylag alacsonyabb keresetű pályakezdőket. Ezért a törlesztés megkezdésének évében, valamint az azt követő esztendőben az előző évben érvényes havi minimálbér 6 százalékánál többet senkinek nem kell fizetnie. Ha például valaki 2017-ben kezdte visszafizetni a diákhitelét, annak az idén – a 2017-es 127 500 forintos minimálbér alapján – maximum havonta 7650 forintot kell törlesztenie, jövőre pedig – a 2018-as 138 ezer forintos minimálbér alapján – legfeljebb 8280 forintot. A törlesztés harmadik évétől kezdve viszont már nem a minimálbér, hanem a két évvel korábbi éves jövedelem a mérvadó, s annak a 6 százalékát kell fizetni, 12 havi részletre bontva. Kivéve annak, akinek két évvel korábban nem volt jövedelme, vagy az csak minimális volt, az ő törlesztőrészlete ugyanis szintén legfeljebb az előző évi minimálbér 6 százaléka lehet.

A törlesztőknek könnyítés, hogy idén februártól a munkáltatók, a foglalkoztatók adó- és járulékmentes juttatásként részben vagy egészben átvállalhatják a Diákhitel-felvevők törlesztését. Vagyis ez a munkáltatók által nyújtható cafetéria juttatások körébe is bevonható. A juttatás az előírt kötelező diákhitel-törlesztőrészlet erejéig, de havonta legfeljebb a minimálbér 20 százalékáig terjedő összeg lehet.

7. Lehet előtörleszteni?

Igen, bármikor, bármilyen gyakorisággal, bármekkora összeget, méghozzá – a bankhitelekkel ellentétben – díjmentesen.

8. Mi történik a késve, vagy nem törlesztőkkel?

Ha valaki csúszik a törlesztőrészlettel, vagy azt nem fizeti be, akkor a hátralék összegére a Diákhitel Központ Zrt. – ez esetben már a banki gyakorlattal szinkronban – késedelmi kamatot számít fel, ami addig „ketyeg”, amíg az illető nem rendezi a tartozását. Annak pedig, aki több mint 12 hónapnyi részlettel marad adós, felmondják a hitelszerződését. Ezt követően a teljes tartozást egy összegben, 8 napon belül kell rendeznie, ha ez nem történik meg, akkor azt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fogja behajtani. Ráadásul a hitelszerződés felmondásának ténye bekerül a Központi Hitelinformációs Rendszerbe, ami azt jelenti, hogy azt követően hiába igényel bármilyen hitelt egy banktól a „rossz adós”, azt nagy valószínűséggel nem kapja meg.