EZEK A PAPÍROK FIZETIK A LEGNAGYOBB OSZTALÉKOT

hirdetés

Április hagyományosan a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) szereplő részvénytársaságok éves közgyűlésének ideje, melyeken a hónap végéig döntenek arról, fizetnek-e osztalékot az előző üzleti évük után. Vannak befektetők, akik kifejezetten utaznak az osztalékot fizető papírokra, s csak ezekből vásárolnak, méghozzá kizárólag az év ezen szakaszában.

A bizonytalan árfolyamnyereséggel ellentétben ugyanis az osztalékok általában kiszámítható, biztos pénzt hozhatnak. Erre alapozva még mindig nem késő vásárolni e részvényekből, s néhány hónap alatt zsebre tenni a mélyben lévő kamatok akár többszörösét is.

Ha csak rendkívüli tényezők nem szólnak közbe, akkor az osztalékot fizető részvények árfolyama egy előre jól megrajzolható pályát ír le. Amikor a papírt kibocsátó társaság hivatalosan közzéteszi, hogy igazgatósága részvényenként mennyi osztalék kifizetését javasolja a legalább egy hónappal később esedékes éves közgyűlésnek,

akkor ez a mérték lassan, de biztosan elkezd rárakódni a papírok árfolyamára. Szakzsargonban: beárazódik. 

Ami logikus is, hiszen az osztalék mértékével a papír értékesebbé válik, nemcsak az azelőtti állapotához képest, hanem az osztalékot nem fizető többi részvénnyel szemben is.

A BÉT immár közel 28 éves történetében is megfigyelhető, hogy az osztalékot fizető részvények a nyereségrészesedés mértékének bejelentését követően drágulni kezdtek. S általában annyival emelkedtek az árfolyamok, amekkora osztalékot kilátásba helyezett az igazgatóság, majd szavazta meg azt a cég közgyűlése.

Ami azt jelenti, hogy aki az osztalékfizetési szándék közhírré tételekor vásárolt, bizton számíthatott arra, hogy papírja majd annyival drágul. 

Egészen addig, amíg a részvényt még az úgynevezett osztalékszelvénnyel meg lehet venni. Ez az osztalék kifizetése előtti ötödik tőzsdei nap, amire valamennyi társaság köteles felhívni a befektetők figyelmét. Az is megfigyelhető volt a kis magyar börzetörténelemben, hogy e fordulónapot követően – vagyis amikor már csak úgy lehet venni a részvényből, hogy azután már nem jár osztalék – az árfolyamok csökkenni kezdtek, nagyjában-egészében az osztalék mértékével. Valamikor ez a csökkenés egy napon, sőt akár néhány órán belül is lezajlott, de előfordult az is, hogy több napig elhúzódott.  

Amiből az következik, hogy az osztalékra pályázó több lehetőség közül választhat. Vagy az utolsó napon, amikor még az osztalékszelvény rajta van a papíron, kiszáll a befektetéséből és learatja az addig felgyülemlett árfolyamnyereségét – ami, mint azt említettük, nagyjából megegyezik az osztalék mértékével –, vagy megvárja az osztalékfizetést. Ez utóbbival azt kockáztatja, hogy az osztalékszelvény „levágása” miatti árfolyamesés nagyobb lesz a kifizetendő nyereségrészesedés mértékénél, így a papírja végül is kevesebbet ér, ha eladja.

Emiatt sokan úgy döntenek, hogy kivárják, amíg legalább az osztalék bejelentése, ergo az árfolyam-emelkedés kezdete előtti szint visszaáll. 

Ugyanakkor jól is elsülhet a dolog, nevezetesen, hogy az osztalékpapír árfolyama kevesebbel esik, mint a szelvényen lévő összeg, vagy annyival, de egy idő után ismét emelkedni kezd, akár hamar – erre is volt példa az elmúlt évtizedekben.

Adózási szempontból lényegtelen, hogy valaki árfolyamnyereséggel adja el részvényét, vagy felveszi az osztalékot. Mindkét esetben ugyanis 15-15 százalékos személyi jövedelemadót (szja) kell fizetni, miután az Európai Gazdasági Tér (EGT) tagállamainak tőzsdéin – ilyen Magyarország és a BÉT – vásárolt részvények osztaléka mentesül a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) alól. (Szemben az Egyesült Államokkal, így például a Nasdaq-on vagy a New York-i tőzsdén forgó papír osztaléka után le kell szurkolni a 15 százalékos szja mellett a 14 százalékos eho-t is.) Ha viszont valaki tartós befektetési számlán (tbsz) lévő részvényét adja el haszonnal, illetve veszi fel utána az osztalékot, akkor 3 éves tbsz-en tartás után csak 10 százalék adót kell fizetnie, öt évet követően pedig egy fillért sem.

Noha a közgyűlések – mint azt a bevezetőben említettük – már zajlanak, vagy már csak napok választanak el minket azoktól, ami azt jelenti, hogy az igazgatóságok osztalékfizetési javaslatai akár már 3-4 hete is ismertek, még most is érdemes lehet osztalékkal kecsegtető papírokat vásárolni. Mint táblázatunkból kiderül ugyanis, azokkal az április 4-ei árfolyamokhoz képest kivétel nélkül többet lehet keresni, mint ha valaki egy bankbetétbe, állampapírba vagy alacsony kockázatú befektetési jegybe tenné a pénzét. Ne feledjük ugyanis, ezt a hozamot néhány hónap alatt lehet zsebre tenni, ami időarányosan tisztes summát jelenthet.

Tőzsdei cégek várható osztalékai, illetve osztalékhozamai

Cég Osztalék Osztalékhozam*
Plotinus 718,0 10,33
ÉMÁSZ 1500,0 5,86
Elmű 1600,0 5,76
ANY 79,0** 5,68
Magyar Telekom 25,0 5,57
BIF 94,0 4,75
Mol 127,5 4,48
Duna House 176,0 4,36
Graphisoft Park 93,0 2,65
CIG 10,0 2,41
Alteo 16,0 2,22
OTP 219,0 1,90
Rába 23,0 1,63
Richter 82,0 1,52

*Névleges osztalék a 2018. április 6-ai tőzsdei árfolyamra vetítve. **Már a közgyűlés által jóváhagyott.

Forrás: tőzsdei cégek közzétételei, novekedes.hu-számítás

Persze a kifinomultabb osztalékvadászok már az újév első napjaiban, heteiben bevásárolnak azokból a papírokból, amelyekről az utóbbi évek alapján nagy bizonyossággal meg lehet állapítani, hogy fizetnek majd osztalékot. Sőt a többségüknél még azt is nagyjából be lehet lőni, hogy a nyereségrészesedés mennyi lesz. E korai vételnek az lehet az igazán nagy előnye, hogy így kedvező esetben még nagyobb árfolyamnyereséget is el lehet érni a papírokkal, méghozzá akkorát, amennyivel az osztalékfizetési javaslat bejelentéséig azok drágulnak. Igaz, kedvezőtlen esetben veszít a befektető – de hát ez az eshetőség a részvénypiacok szükségszerű velejárója.