A Juventus esete a tőzsdével, avagy nem könnyű a focikluboknak a börzén

Cristiano Ronaldót mindenki követi. Klubját, a Juventust csupán egyetlen elemző.

A Juventus Football Club SpA történelmi tettet hajtott végre. Nem a pályán, hanem a tőzsdén.

A klub ugyanis egyike azon nagyon ritka eseteknek, amikor egy fociklub papírjai egy irányadó tőzsdeindex kosarába kerülnek bele. 

A múlt hónaptól a Juve papírjai szerepelnek a milánói tőzsde indexében, az FTSE MIB-ben. Elvben ennek sokkal nagyobb érdeklődést kéne generálnia a társaság iránt, hiszen árfolyamának alakulása a tőzsdeindexet is befolyásolja, márpedig ez sok befektetők orientál portfóliója kialakításában.

A Juventust azonban mindössze egyetlen elemző, a Banca IMI SpA egyik részvényelemzője figyeli. A Juve részvényekre vonatkozó elemzések száma így messze a legalacsonyabb a milánói indexbe tartozó vállalatok között. 

Az index kosarába tartozó cégeket átlagosan 19 elemző vizsgálja, a Juvét mindössze egy. Vajon mi állhat ennek a hátterében? Miért nézik levegőnek a tőkepiacon egy nemzetközi szinten is sikeres, az olasz pályákon meg egyenesen legendás klub részvényeit?

A Bloomberg szerint ennek hátterében az áll, hogy a csúcskategóriás fociklubok, amelyek közül egyre több jelenik meg a tőzsdén is, meglehetősen más elvek szerint gazdálkodnak, mint a hagyományos vállalatok. 

Az ügyes marketing segíthet a mez, a sál- és a sapka eladásokban és a belépőjegyek értékesítésében. Az igazán nagy pénz azonban akkor jön, amikor a csapat sorra nyeri a meccseket – a nemzetközi rangadókon is. Ezt azonban még egy fociszakértőnek is nagyon nehéz előre jeleznie. A Juve 80 millió eurót kasszírozott 2018-ban, amikor bejutott a UEFA Bajnokok Ligája negyeddöntőjébe.

“Egy fociklub sikerét alapvetően az határozza meg, hogy a pályán hogy teljesít. Ez a legtöbb befektető számára elegendő információ. Aztán ott van még a játékosok fizetése, ami nagyjából a klub bevételeinek a felét emészti fel” – nyilatkozta Richard Hunter, a londoni Interactive Investor piaci igazgatója.

A Juvét tavaly december 21-én tették be az FTSE MIB kosarába, azóta árfolyama 16 százalékkal emelkedett. A torinói gárda hét éve egyfolytában nyeri az olasz első ligát, a Serie A-t. Tavaly júliusban 100 millió euróért megvették a Real Madridtól Cristiano Ronaldót.

A klubvezetők várakozásai szerin Ronaldo leigazolása 2022-ig megháromszorozza a mezeladásokat. Arra is számítanak, hogy a szpnzorok, köztük az Adidas vagy a Fiat Chryslerhez tartozó Jeep mélyebben nyúlnak majd a pénztárcájukba. A klubot figyelő bankház tőzsdei elemzője mégis vásárlásról tartásra minősítette le a részvényeket. A Banca IMI részt vett a Juventus 2001-es nyilvános kibocsátásában, s anyabankja, az Intesa Sanpaolo SpA vezeti a klub számláit.

A tőzsdei elemzési érdeklődés hiánya már csak azért is furcsa, mert a focicsapatok egyre inkább úgy viselkednek, mint egy szórakoztatóipari vállalat és egy tartalomszolgáltató keveréke. A jegyeladások, a tévés közvetítési jogok, a szponzorok által biztosított összegek, a merchandise-ból befolyó pénzek mind nyilvánosak, és viszonylag jól előre jelezhetőek. A Banca IMI elemzője szerint a pályán elért eredményeknek ugyan van szerepük, de egy jól vezetett csapatnál korántsincs akkora jelentőségük, mint azt gondolni lehetne.

A tőzsdén lévő focicsapatok árfolyamának alakulását a Stoxx Europe Football index követi (az angol csapatok ebben nem szerepelnek). Az index kosarában 22 klub szerepel, közülük mindössze négyet figyelnek az elemzők: a német Borussia Dortmundot, a francia Olympique Lyonnaist, a skót Celticet, valamint a holland Ajaxot. Az angol Manchester Unitedet, amely az Egyesült Államokban van bevezetve a tőzsdére, csupán ketten figyelik.

A Juve kapitalizációja 1,2 milliárd euró, ezzel a legnagyobb cég a Stoxx fociklubjainak indexében. 

A csapat fő tulajdonosa az Exor, az olasz Agnelli család holding cége, 64 százalékos részesedéssel. Számos befektető érvel a mellett, hogy a labdarúgó csapatokat nem lenne szabad beengedni a tőzsdére, mert bevételeik esetlegesek, nagyon nehéz előre jelezni a gazdálkodást. A szurkolók szintén kiszámíthatatlanok: ha megy a csapatnak, alig lehet jegyet kapni és ezerszám adják el a mezeket, ha viszont rossz idők járnak a pályán, alig van érdeklődés.

Túlságosan is érzelmekkel átitatott műfaj ez egy hideg fejű tőzsdei rókának - érvelnek. 

Volt olyan időszak, amikor az angol klubok közül 20 is tőzsdén volt, legtöbbjüket már kivezették onnan és magántársaságokként működnek tovább. Talán az egyetlen kivétel a Manchester United, amely olyan hatékony kereskedelmi gépezetet épített ki, amely hosszú távon is képes a viszonylag kiszámítható bevétel generálására.