A keleti országok helyett a déliek kerülhetnek előtérbe az unióban

Május 2-án mutatja be az Európai Bizottság a 2021-2027-es pénzügyi keret javaslatait. Az MKB Elemzési Központ az új EU-s prioritások mentén a források átcsoportosítására számít: a közép-kelet-európai országok számára elérhető források mértéke várhatóan a déli régiók javára csökken majd.

Ennek mértékét nehéz megjósolni, hiszen a jövő heti bizottsági javaslatot követően egy hosszú egyeztetési folyamat veszi kezdetét a tagállamok között (akár 2019 végéig), amelynek során alakul majd ki, hogy melyik tagállam mekkora összeget hívhat le az új uniós ciklusban. A források csökkenésének híre a következő időszakban okozhat piaci mozgásokat, a régiós devizák kismértékben tovább gyengülhetnek. Hosszabb távon viszont a kisebb mértékű EU-s forrásokat kiegészíthetik a bővülő hazai források, ezáltal középtávon nem látunk jelentős kockázatot az EU-s forrásokat illetően.

2018. február végén közzétett Bizottsági javaslat 3 forgatókönyvet mutatott be a 2021-2027-es EU-s forrásokat illetően.

Közös jellemzőjük, hogy a kohéziós kassza méretének 25%-33%-os csökkenésével számolnak 7 év alatt.

A magyar régió mindegyik forgatókönyv esetén kapna támogatást, ám ennek mértéke eltérő az egyes forgatókönyvek esetén.

Az április 23-i héten megjelent hírek ennél nagyobb mértékű forráscsökkenésről szóltak (6-10% évente), ráadásul piaci pletykák szerint a kohéziós politika forrásai a déli országok javára rendeződhetnek át. Ebből az következik, hogy a 2014-2020-as uniós ciklusban Magyarország számára elérhető 22 milliárd euróhoz képest 20 milliárd euró alá csökkenne a keret; pontosabb kép rajzolódik majd ki a május 2-i javaslatot követően.

A tervezet a Közös Agrárpolitika jövője kapcsán is 3 forgatókönyvet vázol fel, melyek közös jellemzője, hogy kisebb-nagyobb mértékben (15-30%) csökkenne a rendelkezésre álló pénzügyi keret és a források nagyobb hányada kerülne kisebb gazdaságokhoz (jelenleg a források 80%-a a gazdák 20%-hoz áramlik). Az ilyen irányú forrásátcsoportosítás még kedvezhet is Magyarországnak. 

Az április 30-ával kezdődő héten publikálják az eurózóna első negyedévére vonatkozó GDP becslését. Az MKB Elemzési Központ várakozása szerint kisebb lefordulást látunk majd a GDP növekedésében, mivel a vállalatok visszajelzéseiből készülő bizalmai indikátorok szinte minden szektorban visszaesést mutattak az év elején és az ipari termelés is gyengélkedett az első három hónapban. Az előző év végén kiemelkedő gazdasági teljesítményt regisztráltak az eurózónában, így egy kisebb év eleji korrekció természetesnek mondható. Ráadásul az üzleti ciklus jelenlegi szakaszában már egyre inkább problémává válhat a munkaerőhiány és az elégtelen mennyiségű gépi kapacitás, így a növekedés mérséklődése várható, leginkább 2019-re nézve.

MKB Elemzési Központ