A kínaiak felvásárolják az aranyékszereket a világban

hirdetés

Hét százalékkal kevesebb, 973 tonna arany talált gazdára 2018 első negyedévében, mint 2017. január-március között – derül ki az Arany Világtanács legfrissebb elemzéséből. Ezzel ellentétesen mozgott az aranykínálat, az ugyanis 3 százalékkal nagyobb, 1064 tonnás mennyiséget ért el, mint az előző év azonos időszakában. Ezek a számok azt is jelentik, hogy az aranykínálat bőven fedezte a csökkenő keresletet.

Az ékszerek vitték a prímet az aranytermékek között. Ezekből fogyott a legtöbb, 488 tonna az idei év első három hónapjában, ami még akkor is figyelemre méltó, ha tavaly ilyenkor 1 százalékkal magasabb volt az értékesítés. Az a tendencia nem változott, hogy továbbra is a kínaiak vásárolnak leginkább aranyékszert, ugyanakkor az idei első negyedévben az amerikaiak vételi kedve is érezhetően megnőtt.

Némi meglepetésre a kínaiak mellett ugyancsak hagyományosan nagy aranyfogyasztónak számító indiaiak ezúttal kevesebb sárga nemesfémre tartottak igényt, méghozzá 12 százalékkal.

Ezt az Arany Világtanács arra vezeti vissza, hogy a világ második legnépesebb országának polgárait elkedvetlenítették az emelkedő árak és az indiai rúpia gyengülése.

Még ennél is jobban, az egy évvel korábbihoz képest 15 százalékkal esett vissza az aranyrudak és -érmék iránti igény, ami így összességében 254,9 tonnára rúgott. E csökkenésben az Arany Világtanács szerint Németország és az Egyesült Államok mellett Kína volt a ludas. Ez utóbbi effajta keresletének mérséklődése egyébként azt jelzi, hogy inkább az intézményi befektetők aranyigénye lett visszafogottabb, hiszen alapvetően ők szoktak rudakba és érmékbe invesztálni, míg a magánszemélyek ékszerekbe.  

Változatlanul áramlik a tőke a tőzsdén kereskedett arany befektetési alapokba (angol nevük rövidítésével: etf-kbe), a készleteik 2018 első negyedévében 32 tonnával híztak. 

Ez a növekmény szinte egy az egyben az amerikaiaknak köszönhető, akik a Fed-kamatemelések és a megtorpanó tőzsdei részvényárfolyamok miatt a sárga nemesfémben nagyobb haszonnal kecsegtető lehetőséget láttak.

Az már nem meglepetés, hogy a világ jegybankjai is folytatták aranytartalékaik gyarapítását. Olyannyira, hogy az idei első negyedéves 116 tonnás többlet négy éve nem látott mennyiség. A legbuzgóbb sárganemesfém-vásárló Oroszország, Törökország és Kazahsztán volt, e trió együttesen 91 tonnát vett.

Az elektronikai eszközöket gyártók 4 százalékkal több aranyra tartottak igényt 2018 első negyedévében, mint az előző év azonos időszakában.

Mindenekelőtt a vezeték nélküli készülékekben – okostelefonokban, játékkonzolokban és biztonsági rendszerekben – kialakított arcfelismerő 3D-s érzékelőkbe építettek be több sárga nemesfémet. 

Az 1064 tonnás 2018 első negyedévi aranykínálat 3 százalékkal haladta meg 2017 első három hónapjáét, annak hatására, hogy nőtt a sárga nemesfém kitermelése és az aranyfedezeti ügyletek nettó értéke. Miközben az aranybányák 770 tonnát hoztak a felszínre, 288 tonnát újrahasznosítottak a sárga nemesfémből.

A viszonylag stabil gazdasági növekedés a tőkepiacokra februárban visszatért volatilitással párosulva stabil befektetési környezetet teremtett az arany számára 2018 első negyedévében – értékelte a folyamatokat Alistar Hewitt, az Arany Világtanács piaci elemző részlegének vezetője. Hozzátéve: míg a világ részvénytőzsdéi nyomás alá kerültek, addig az arany ára emelkedett. Bár a sárga nemesfém idei első háromhavi kereslete éves szinten mérséklődött, bíztató a kínai, az amerikai és az európai ékszerigények növekedése, a technológiai szektor folytatódó keresletemelkedése, és az is, hogy – ha lassuló ütemben is, de – az etf-kbe is változatlanul áramlanak a pénzek. De a jegybanki aranytartalékok nem lankadó gyarapodása is rávilágít arra, hogy a sárga nemesfémre az intézményi befektetők továbbra is stratégiai eszközként tekintenek.