A kormánynak jobban kellene ismernie a vállalkozókat

Szűrni kell a cégpiacot, hiszen az a menedzser, aki napjainkban kijelenti, hogy nem érdekli a külpiac, az álljon félre. Ő ezzel a szemlélettel biztosan nem hozza el a gazdasági növekedés lendületét és a versenyképességet – mondta Horváth Miklós, a Magyar Külgazdasági Szövetség elnöke a Növekedés.hu-nak adott interjúban.

Ön többször mondta már, hogy nincs export versenyképesség és hatékony kormányzat nélkül. Mit értett pontosan ezalatt?

A kormány külpiaci csapásiránya és stratégiája alapvetően jó, csak túlságosan elméleti szinten mozog. A sok-sok terv közül úgy látom, illetve látjuk, hogy a praktikum, azaz a gyakorlatba átültetett részletek hiányoznak. Ezeknek pedig a vállalkozók és a vállalkozások vannak birtokában. Márpedig gyakran nem kerülnek be a kis, ám annál fontosabb részletek a szabályozásokba, így a „csövön” nem az az eredmény jön ki, ami a versenyképességet szolgálja. Azt a versenyképességet, amelynek hatására a magyar gazdaság és a vállalatok is jobban erősödnek. Pedig most ez a fő cél, ez kell a stabilitás eléréséhez.

Tehát a kormányzati döntéshozóknak a vállalati életet jobban kellene ismerni, gyakorlat-centrikusabbnak kellene lenni.

A szövetségünk azért dolgozik, hogy a tagjainktól megkapjuk azokat az impulzusokat, amely az együttműködést segíti, még jobban elmélyíti. Úgy gondolom, határozottan és sokat bombázzuk az illetékeseket a stratégiai ötleteinkkel. Ne felejtsük el, a hazai gazdasági növekedést a külpiac is segíti, nem kis mértékben. De azt is érdemes megjegyezni, hogy nem szabad a politikától és a kormánytól várni a külkereskedelmi üzleteket.

A politikusoknak csak az a feladatuk, hogy megnyissák a kapukat, és megteremtsék a kedvező feltételeket. 

Ez nagyon fontos, azaz egy egészséges egyensúly kell.

Korábban arról is szólt, hogy növekvő különbségek vannak a magyar cégek egy főre jutó hozzáadott értéke között. Ez ellen lehet valamit tenni?

Úgy gondolom, erre mielőbb meg kell a megoldást találni.

Ez azt jelenti, hogy a külföldi vállalkozások a legnagyobb értéket képviselő munkafolyamatokat saját országukban tartják, és nem lehet kikényszeríteni, hogy másként tegyenek, hiszen akié az üzlet, az diktál. 

Had mondjak erre egy példát: amennyiben magasugró lennék, akkor a belföldi versenyemen csak egy métert kell megugranom, míg ha külföldön mérem össze az erőmet, akkor két métert. Érzi a különbséget? Jó lenne erre is nyomást gyakorolni, hogy itthon is ugyanolyan legyen a teljesítmény és a munkafolyamat. Ahhoz, hogy minél több valóban magas hozzáadott értékű munka legyen Magyarországon, a cégek említett növekedésére van szükség. Úgy vélem, amíg belföldön izzadság nélkül bizonyos üzletekkel könnyen lehet pénzt keresni, addig bizonyos körök nem a külhonban látnak fantáziát. Pedig szükség lenne rájuk, hogy tovább erősödjön a külpiaci jelenlét.

Ebben a HIPA, azaz a Nemzeti Befektetési Ügynökség is partner lehet. Velük milyen az együttműködés?

Abszolút jó, remek üzleteket hoznak hazánkba. Sikeres volt a tavalyi esztendő, 100 milliárd eurót meghaladó áruexportról, 8 százalékos export növekedésről beszélhetünk, ám ez még mindig nem elég. Azt látom, a trend az jó, a fejlődés látszik. A HIPA 96 sikeres befektetési projektet zárt, és ezzel összesen 3,5 milliárd euró, azaz 1116,5 milliárd forintnyi értéket és 17 ezer új munkahelyet teremtet Magyarországon. Azért vannak itt szép eredmények, de finomhangolások és bővítések, okosabb startégiák kellenek. Mint látszik, a külpiaci jelenlét oda-vissza kell hogy működjön, úgy, hogy egymással kooperálnak a cégek.

Milyen megoldást javasol a szövetség?

Azt látjuk, a külpiaci jelenlétre fordított kormányzati támogatás mértéke kicsi. Magyarul: egy-egy eszközre, például egy üzemcsarnok építésére adott pénz mértéke kielégítő, hiszen erre milliárdokat fordít a kormány – teszem hozzá nagyon helyesen, ám magára a külpiac megszerzésére adott segítség nem sok.

Az eszközalapú támogatásra térjünk vissza: ezzel mi a baj? A mértékkel nem ért egyet?

A szövetség véleménye szerint jó lenne, ha ezeknek a támogatásoknak a mértéke egyensúlyban lenne. Legalább nagyságrendileg. Az eszközalapúakkal egyébként az a bajom, hogy sok pályázat nincsen alátámasztva magával a piaccal. Azaz felépítek egy csarnokot, de hol az üzlet? Hol van, amivel megtöltöm azt az építményt, azaz a tartalom hiányzik. Nem látom azt a támogatási szűrést, amely az exportot segítené elő.

Ha én lennék a kormány helyébe, rögtön azt kérném, mutassa be azt a szerződést a vállalkozó, amely arról szól, hogy megtölti áruval a csarnokot. 

Üres építményre nem adok pénzt. A mostaninál tehát cizelláltabb módszerek vannak. Ezt igyekszünk a kormányzattal megvitatni és javaslatokat tenni.

Nem tetszenek önnek a vásári kiállítók bizonyos körei. Mire gondol?

Semmi bonyolultra. Sok olyan cég van, amelyik szakvásárokon kiállít, de valójában piacképtelen. Ezek a cégek éretlenek, minek nekik a megjelenés. Életciklusuk még nincs ebben a fázisban, nem is tud mit felmutatni. Ez is félrevezető lehet, főként akkor, ha egy külföldi partner keresi meg. A kellemetlenségről, az imázsról már nem is beszélek.

Ön szerint hogyan növelhető a versenyképesség?

Türelem. Három kulcsszót mondok: oktatás, oktatás, oktatás. És szűrni is kell a piacot, hiszen az a cégtulajdonos, aki kijelenti, hogy nem érdekli a külpiac, az bizony álljon félre. Ő ezzel a szemlélettel nem hozza el a versenyképességet. Lemarad, elmarad. Ez üzleti kultúra kérdése is, hogy felismerjük annak előnyét, hogy mivel jár az, ha egy-egy vállalkozás külföldön is meg tud jelenni. És ehhez bizony tanulni kell az újabb és újabb trendeket, fortélyokat. A külpiacra jutásra előbb a vállalkozók fejében kell rendet tenni. A kérdés az, miként lehet még több és még jobb cégtulajdonost, menedzsert kinevelni, irányítani és terelgetni. Olyat, akit érdekel a külgazdasági stratégia. Ez nem megy egyik pillanatról a másikra, ez egy kultúra és küldetés. Azt viszont el kell ismerni, a menedzserszemléletű oktatásban a kormányzat jelentős segítséget ad. A külkereskedelem marketingje akár siker sztori is lehet, ebben is hatalmas lehetőség van, amelyet erősíteni kell. Ám a külkereskedelmi tempón mindenképp erősíteni kell. Ezen célok elérésében nem csak a magyarokra, de a külföldi vállalatokra is nagy szükségünk van.

B.G.A.