A következő évben még nem várható a forint komolyabb erősödése

Az idei év árfolyammozgásai során többször felmerült a kérdés, hogy hatalmas fizetésimérleg többletünk mellett miért nem erősödik a hazai valuta, az okot meg is találtuk. A folyamat még 1-2 évig eltarthat, viszont közben minimálisra csökken az ország sérülékenysége.

Alulértékelt

A forint fundamentális alapon igen alulértékelt, ezt már önmagában az is jelzi, hogy árszínvonalunk az Európai Unió átlagának 62 százaléka, miközben a német és osztrák szint 105, illetve 108 százalék, és ugyanilyen beszédes adat a nominális, illetve vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP adataink különbsége: az IMF előrejelzése alapján előbbi 16 500 dollár körül lesz idén, míg utóbbi 31 300 dollár.

A forint tehát akár 80 százalékkal is erősödhetne, persze ez a mérték csak arra az esetre vonatkozik, ha utolérnénk Németországot és Ausztriát, viszont jelenlegi fejlettségünk sem indokolja már a mostani gyenge szintet. Egy szempontból azonban fontos a viszonylagos gyengeség: részben ennek köszönhetjük a világszinten is jelentős kereskedelmi és fizetési mérleg többletünket.

Helye van a többletnek

A kereskedelmi mérleg többlete (idén eddig 4,6 milliárd euró) elvileg önmagában erősítené a forintot azáltal, hogy az exportőrök sokkal több devizát adnak el (azaz forintot vesznek), mint amennyit az importőrök eladnak. Ez a devizatúlkínálat lenyomná a devizák, elsősorban persze az euró árát (külkereskedelmi forgalmunk túlnyomó része euróban zajlik), vagyis erősítené a forint.

Mégsem ez történik, pontosabban a devizatöbblet valahol eltűnik. Ugyanakkor Magyarország devizaadóssága 10 éve még az összes adósság majdnem felét tette ki, addig ez tavaly már csak 20 százalék volt, és most, mint Matolcsy György jegybankelnök elmondta, az arány 18 százalékot tesz ki, és kívánatos lenne, ha 0-ig csökkenne.

Jelentős összeg

A lezajlott átváltás devizában nem kis összeg (kb. 25 milliárd euró), ennek átváltását fedezte a fizetési mérleg többlete, aminek ráadásul még a svájci frank lakáshitelek forintra váltását is fedeznie kellet. Így már érthető, hogy az évek során miért nem erősödött a forint, sőt, 2010 és 2014 között egyenesen még gyengült is, az átlagosan 270-280 forintos eurónkénti szintről 310 környékére, majd innen most az utolsó hónapokban 325-re, ez utóbbiról persze még nem tudhatjuk, hogy tartós folyamat-e, vagy csak átmeneti hatásról van szó.

Segített az alacsony kamatszint

A devizaadósság nem csak, hogy forintra lett váltva, de jelentős része külföldiből hazai kezekbe is került, a legnagyobb mértékben a lakossági államkötvény állomány növekedett meg. Kétségkívül ehhez az is kellett, hogy a lakosság, azaz a magánszemélyek jóval magasabb kamatot kapjanak, mint az intézmények, és mivel az eurózónás és a hazai piaci kamatszint igen alacsonyra, lényegében 0-ig csökkent, ezt könnyű volt megvalósítani anélkül, hogy ez jelentős terhet rótt volna az államra, sőt, a tartósan laza monetáris kondíciók miatt tavaly 600 milliárd forintos megtakarítás történt.

Lecsökkent a sérülékenység

Mindez lehetővé tette, hogy míg a 2008-as válság alatt a világ 10 legsérülékenyebb országa között voltunk (az október 23-i hosszú hétvégén gyorsan meg is kellett állapodni egy méretes hitelről az IMF-fel, különben összeomlott volna az ország), addig ma már a közepesen sérülékenyek között tartanak számon minket, Lengyelországgal egy szinten.

Van még mit állampapírba befektetni

Nagy Márton, a jegybank alelnöke múlt héten, a Budapest Economic Forumon azt mondta, hogy jó lenne, ha a lakossági megtakarítások további része áramlana államkötvényekbe, ezzel növekedne a hazai finanszírozás aránya, egyúttal tovább csökkenne az adósság devizahányada, hisz a lejáró devizás kötvényeket nem kellene meghosszabbítani, újakat kibocsátani.

Ennek fedezete is meglenne: a lakosság megtakarítása tíz év alatt 18 ezer milliárdról 42 ezer milliárd forintra nőtt, viszont ebből 5000 milliárd készpénz. Ha ennek csak a fele államkötvénybe vándorolna, akkor teljesen hazai kézben lenne a forintadósság, de nyilván sok külföldi magánszemély is megtartja a jól kamatozó forintkötvényeket, vállalva az árfolyamkockázatot is, a megtakarítás ebben az esetben a lejáró devizakötvényeket váltja ki, tehát tovább folytatódhat a már csak 18 százalékos devizaarány csökkenése.

Még 10 milliárd euró

Jól látható, hogy ez a kormányzati és jegybanki cél, így vélhetően folytatódni is fog egyelőre a folyamat, ami viszont további devizaforrást igényel. A fizetési mérleg többletének így egyelőre meglesz a helye, egész addig, amíg el nem fogy a devizaadósság, vagy legalábbis le nem csökken jelentéktelen, a teljes államadósságon belül 10 százalék alatti szintre.

Ez nagyjából 28 ezermilliárd forintos, kb. 85 milliárd eurós adóssággal számolva 10 milliárd euró körüli összeg lehet, ami jobb években a fizetési mérleg egyéves többlete volt, idén viszont augusztus végéig a kereskedelmi mérleg többlete kisebb volt, mint az előző években (4,6 milliárd euró), így a teljes fizetési mérleg tekintetében is valamivel hosszabb időszakról lehet szó.

Forinterősödés, bérfelzárkózás

Ha a gondolatmenet helyes, akkor idén és jövőre még erős devizakeresletet generál az adósság forintosítása, így a forint tartós erősödése nem várható. 2020-tól viszont már csökkenhet az ez irányú devizakereslet, a fizetési mérleg többlete viszont vélhetően továbbra is magas lesz, ezért ha más, előre nem látható tényező nem befolyásolja a folyamatokat, akkor megindulhat a tartós forinterősödés.

Erre akkor már különösen szükség is lehet a bérfelzárkózás szempontjából, hisz a forintban kétszámjegyű bérnövekedést akkor már nem biztos, hogy tartani lehet, ugyanakkor euróban még mindig jelentős lesz a lemaradás, ezt pedig a forint erősödése megfelelően kompenzálhatja.

Fellegi Tamás