A KÖZEPES JÖVEDELMŰ ORSZÁGOK CSAPDÁJÁBAN


hirdetés


A magyar versenyképességen van mit javítani, de a béremelések eredményeképpen javulni fog a helyzet – hangsúlyozza Essősy Zsombor a Mapi Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója.

Essősy Zsombor Magyar Fejlesztési Iroda Zrt.. Fotó: Móricz-Sabján Simon

Magyarországon erőteljes gazdasági növekedés van, de ha jobban a számok mögé nézünk, láthatjuk, hogy nem a versenyszektor versenyképes beruházásaiból származik a növekedés. Sokkal inkább az elmúlt években zajló robosztus infrastruktúrafejlesztés hozta ezt a bővülést, és ez hosszú távon megbosszulja magát – állítja Essősy Zsombor. A kérdés az, hogy a következő 10-20 évben megvan-e az országban a gazdasági potenciál. Ezt most nem annyira látom – hangsúlyozza a vezérigazgató.

Fontos lenne, ha ténylegesen a magyar kkv-k fejlesztésére mennének például az európai uniós források is. Jelenleg kevés pénz megy innovációra, gazdaságfejlesztésre. 

Pedig látható, hogy Ázsiában, de az USA-ban is nagyon sokat költött az állam a hazai kisvállalkozók első 10 évének fejlesztésére. Persze ennek nagyon transzparensnek kell lennie – hagsúlyozta Essősy

Megfelelőnek tartja, hogy nagy multinacionális cégek – főleg az autóiparban – idehozzák az összeszereléseiket, de a bérmunka leginkább az olcsó munkaerő miatt jött ide. A beszállítók többsége is alacsony hozzáadott értékű munkát végez ezen cégeknek. Valójában a közepes jövedelmű országok csapdájában vagyunk – állítja a cégvezető.

Felkerültünk a globális multik térképére, de alacsony hozzáadott értékben. Ezt jól tudjuk csinálni, de itt meg lehet rekedni, ahogy sok ázsiai ország is megrekedt, sokan azonban ebből ki is tudtak kerülni és nekünk is ki kell.

A változást a munkavállalókhoz való hozzáállásban kell keresni.

Az oktatásba az államnak komoly összegeket kell beletennie, mivel a változást csak ez hozhatja el. 

Jelentős struktúraváltás az oktatásban az elmúlt 20 évben nem volt. Pedig a felsőfokú és szakmunkás képzésnek is változnia kell, valószínűleg a legtöbbünknek majd robottal kell együtt dolgoznia. Nagy tudású fizikai munkások kellenek majd.

A magyar kis- és középvállalatok hatékonysága elmarad a multinacionális cégekétől. Essősy Zsombor szerint ennek javarészt az alacsony bérek voltak az okai. Nem követeltünk sokat az emberektől, mert nem voltak drágák. Fel lehetett venni akárhány dolgozót, hiszen nem volt jelentős a fizetés. Most egyre magasabb bérek vannak, hogy ezt ki lehessen termelni, hatékonyabbnak kell lenni. Sokkal többet követelünk a munkavállalóinktól. Bér és a hatékonyság között erős korreláció van.

Ahol drága az ember, Ausztriában például, már régóta figyelnek erre. A béremelés kikényszeríti, hogy az emberek hatékonyabban dolgozzanak. 

A vállalati hatékonyság is nőni fog, mert nem tudunk bármennyi embert felvenni, s emiatt a gépesítés is jobban elterjed. A multiknál többet fizettek, mint a hazai kkv-knál és hatékonyabbak is voltak. Most már a magyar kkv-nak is ezt az utat kell járni, s úgy látom, hogy ők is egyre jobban figyelnek a munkavállalói hatékonyságra – véli a vezérigazgató.

Arra a kérdésre, hogy megfelelően használtuk-e fel az európai uniós forrásokat Essősy Zsombor úgy válaszolt, jobb lett volna, ha többet költünk gazdaságfejlesztésre, de hosszabb távon az emberi környezet megfelelő kialakítása miatt az infrastruktúrális beruházásokra szükség volt. Az, hogy az EU forrásokat ilyen mértékben tudtuk lehívni és felhasználni az egyedülálló a régióban. 2018 tavaszáig az összes forrás oda lesz ítélve, a megvalósítási szakasz jön 2019-2020-ban.

A kérdés az, hogy 2020-tól lesz-e újabb EU forrás. A mostani hírek szerint nem sokkal lesz kevesebb, mint, ami ebben a költségvetési ciklusban rendelkezésre állt. Kérdés mire használjuk majd fel ezen összegeket. Hiszek abban, hogy egy ország sorsa múlhat azon, hogyan vannak képezve, milyen tudást közvetítünk az embereknek.

A pénzek felhasználásnál abszolút az oktatást, a képzést preferálom - mondja végül Essősy Zsombor.

Kamasz Melinda