A németek már nem engednek mindent felvásárolni a kínaiaknak

A német kormány nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva megtiltotta, hogy egy kínai cég felvásároljon egy gépgyártó vállalatot.

Kínai cég utoljára 2016-ban vásárolt meg egy német vállalatot. Akkor Kína legnagyobb háztartási gépgyártója, a Midea vette át az ipari robotokat előállító Kuka-t. Németország tavaly megszigorította a külföldi befektetések szabályait: szélesebb jogosítványokat biztosított hatóságai számára a vállalat-felvásárlások megakadályozásához. 

Az új előírásokat a közelmúltban alkalmazták először, amikor a kínai Yantai akarta kivásárolni a Németország űrkutatási és atomenergetikai iparának kiszolgálására szakosodott, gépi eszközöket gyártó Leifeld-et.

A tranzakció politikai aggályokat vetett fel. Amikor Berlin jelezte, hogy további intézkedésekre készül a külföldi kivásárlások megakadályozása céljából, a kínai fél visszalépett. 

A Leifeld többségi tulajdonosa, Georg Koffler a Deutsche Welle hírügynökség szerint bírálta a beavatkozást és kijelentette: „Úgy véljük, hogy a biztonságpolitikai aggályok alaptalanok”.

A német aggodalom nem egyedi. Sokan a kínai befolyás túlságos megerősödésétől tartanak Európában is. Számos politikus és üzletember panaszkodott, hogy az Európai Unió sokkal nyitottabb a külföldi beruházások fogadására, mint amit Peking ebben a vonatkozásban a külföldi beruházók számára megenged. 

Az Egyesült Államokban vizsgálatot folytattak azoknak az aggályoknak az áttekintésére, amelyek szerint a kínai vállalatok, számosan közülük állami háttérrel, olyan csúcs-technikát alkalmazó iparágakat céloztak meg, amelyek termékei katonai célokra is alkalmazhatóak. Az amerikai kormány júliusban szigorította az kínai befektetések megfékezését célzó terveit. Keményebben álláspontra helyezkedik a kínai üzletkötések tekintetében Kanada is.

Tény ugyanakkor, hogy a kínai kormány ez év júniusában enyhítette azokat a korlátozásokat, amelyek az ország bankjaiban, autóiparában és mezőgazdaságában történő külföldi tulajdonszerzést akadályozzák.

Kína új szövetségesekkel erősít

2018. július 25-27. között Dél-Afrikában, Johannesburgban tartották a BRICS tagországok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) vezetőinek 10. csúcstalálkozóját. A találkozó eredményeként elfogadásra került a BRICS tagországok vezetőinek johannesburgi nyilatkozata – erről a témáról írt hosszabb elemzést a Pallas Athéné Geopolitikai Kutató Intézet. A tanulmány főbb pontjai a következők:

  • Vlagyimir Putyin szerint a dollár nemzetközi szerepét aláássa Washington politikája, anemzetközi valutarendszer politikai viták része lett, ez pedig elkerülhetetlenül károkat okoz majd az amerikai valutának
  • Oroszország számára a csoport többi tagjának a támogatása és közös külpolitikai irány kidolgozása volt nagyon fontos
  • Oroszország amerikai állampapírokba fektetett pénze 84,5 százalékot zuhant, és jelenleg14,9 milliárd dollárt teszi ki a korábbi 96,1 milliárd dollár helyett
  • Az Orosz Állami vasutak (RZsD) szintén képviseltette magát a fórumon, és több fontos infrastrukturális projektben kaphat szerepet Afrikában és Ázsiában
  • Oroszország egy milliárd dollár kölcsönt kap infrastrukturális projektekre a BRICS új befektetési bankjától
  • Putyin bejelentette – hamarosan Oroszország – Afrika csúcs várható
  • Xi Jinping kínai elnök elmondott beszédének a „Víziók gyakorlati megvalósítása” címet adta
  • A kínai elnök szerint a folyamatos geopolitikai konfliktusok kirobbantása, valamint a protekcionizmus és az unilateralizmus eszkalálódása közvetlen hatással van a fejlődő országokra és a feltörekvő gazdaságokra
  • Michel Temer brazil elnök kiemelte, hogy a BRICS versenyképességének záloga a nagyobb mértékű kereskedelem és a technológiai fejlődés iránti nyitottság
  • Cyril Ramaphosa szerint fontos az inkluzív növekedés, a negyedik ipari forradalom lehetőségeinek kihasználása
  • A csúcstalálkozó meghívott vendégeként Recep Tayyip Erdogan török elnök felvetette Törökország esetleges jövőbeli csatlakozását a BRICS-hez
  • Narendra Modi indiai miniszterelnök a multilateralizmus, a nemzetközi kereskedelem és a szabályokon alapuló nemzetközi rend mellett állt ki
  • India számára a határon átnyúló terrorizmus megakadályozása kulcsfontosságú kérdés
  • Modi a negyedik ipari forradalom kapcsán nemcsak a lehetőségekre, de a veszélyekre is figyelmeztetett
 

A teljes elemzés a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány oldalán,  ITT olvasható.