A roller az új őrület, de hol a helyük a rollereseknek?

A rollerezés ma már nem csak a gyermekek kiváltsága. Budapesten is elképesztően sok felnőtt használja ezt az alternatív közlekedési eszközt a városi dugók kiiktatására. Van, akinek a pár tízezer forintos manuális, de akad olyan is, akinek a drágább elektromos verzió jön be. A fenntartás olcsó, ám a közlekedési szabályok tisztázatlanok.

Az egykori gyermekjátékokból mára a felnőttek közlekedési eszköze lett a roller. Az első, cipőre erősíthető és fából készült rollereket kézzel állították elő a századelőn.

A mostani összecsukható alumíniumot pedig 1996-ban alkotta meg a svájci Wim Ouboter. 

A járgány pillanatokon belül népszerű lett a világon, 1999-ben Japánban már közlekedési eszközként használták, elsősorban fiatal értelmiségiek a munkába járáshoz. Ebből alakult ki a freestyle roller is, amelyek tucatjaival mi is találkozhatunk a magyar utakon, parkokban.

A rollerek fejlesztése és a rollerezés elterjesztése fontos célok közé tartozik, hiszen a városi mobilitás újratervezett, úgynevezett multimodális közlekedési keverékének kulcsfontosságú elemét képezi ez a közlekedési eszköz. A roller a zöldebb, környezetkímélőbb megoldásokhoz járul hozzá, hiszen elengedhetetlen ezek bevezetése a levegőszennyezettség csökkentésének érdekében – olvasható a techcrunch.com cikkében.

Ám a közvéleményt – általában az autón túl nem látókat – megosztja és kimondottan zavarja a sok biciklis, gördeszkás és egyéb két- vagy háromkerekű járgányt használók csoportja, akikben valóságos forgalomakadályozó ellenséget látnak a volán mögül. A rolleresek sem kivételek, a budapesti utcákon több százan cikáznak – főként az esti és reggeli csúcsforgalom idején – a járdákon.

Az viszont valóban szabályozatlan és valós problémát vet fel: hol a helyük a rollereseknek: a járdán? Az úttesten? A rollerezés bár gyerekjátékként van elkönyvelve, amióta felnőttek is művelik, kérdésessé vált a KRESZ-beli helye.

Rollerrel az esőben
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A közúti közlekedésben gyalogosnak kell tekinteni az úton gyermekjátékkal – például gyermekkerékpárral, rollerrel –, gyermekkocsival, kerekes székkel, valamint talicskával közlekedő személyt. Így ahogy a görkorcsolya, a gördeszka, a roller sem része egyelőre a szabályozásnak, ezzel az eszközzel is gyalogosként kell közlekedni. A balesetveszélyt még a 10-15 km/óra átlagsebességet elérő, lábbal hajtható rollerrel sem szabad figyelmen kívül hagyni. Érdekesség, hogy egy amerikai kutatás szerint augusztusban történik a legtöbb rolleres baleset, ezért fontolóra vették a rollereseknek is a védőfelszerelés előírását. A sérülések nagy része rándulás.

Míg a lábmeghajtású roller kettő-négy kerékkel rendelkezik, kormányozható, egy lábtartóval és valamilyen fékberendezéssel van felszerelve, és használója egyik lábával, a talajhoz képest tolja előre magát, miközben a másik lába a lábtartón helyezkedik el, az elektromos roller minimum kétkerekű, és eleve a szélesebb deszkával készítik.

A jóval drágább elektromos járművek átlagban 20 kilót nyomnak, létezik összecsukható verziójuk is, sebességük a 40 km/h-t is elérheti.  Ezekre a rollerre kettő, három, vagy négy kereket szerelhetnek. Közel 10 kilométer tehető meg velük, erről általában több, 12 V-os, 12 Ah-s zselés akkumulátor gondoskodik.

Kardinális kérdés, hogy milyen átmérőjű az ideális kerék: már a 100 és a 110 mm is teljesen eltérő utazási élményt hozhat, főleg, ha girbe-gurba pesti utcákon szeretnénk előrehaladni. Természetesen minél nagyobb a kerék, annál zökkenőmentesebb és gyorsabb a haladás, ugyanez azonban a praktikusságban üthet vissza.

A profi városi rollerek vázát úgy alakítják ki, hogy a kerekek se foglaljanak túl sok helyet összehajtogatásnál. Hiszen ez a lényege, hogy bármikor akár a hátizsákba is elférjen a járgány.

Arra viszont érdemes odafigyelni, hogy legyen lökhárítója a rollernek, főleg, ha irodába való közlekedésre szeretnénk használni: az út porát, az esetleges sárfelcsapódást ezzel elkerülhetjük, és a fékezést is optimalizálhatja. Fontos még a megfelelő, lehetőleg szilikonágyas csapágazás is, amely tompítja az egyenetlen járdák okozta rezgéseket. Arra azonban minden rollert népszerűsítő fórumon felhívják a figyelmet, hogy esős időben, nedves talajon veszélyes a használata. A deszka szélességét  kényelmi szempontok alapján kell kiválasztani, a 20 centi szélesre mindkét lábat el lehet már helyezni gurulás közben.

Ami az árakat illeti, igen széles a szórás a manuális, illetve az elektromos járgányok közt.

Az egyik legnépszerűbb manuális roller 12-18 ezer forint körül kapható, és 100 kilóig terhelhető. Elektromos verzióban a csúcskategória 300 ezer forint felett indul, 2000 wattos és hosszútáv tehető meg vele.

Elektromos roller egyébként kapható már 20-30 ezer forint körül is, ám ezek – a fórumozók véleményei alapján – inkább a gyermekjáték kategóriába tartoznak, hatótávolságuk rövid, szemben a hosszú töltésű idővel.

Fontos, hogy az elektromos roller használói szintén gyalogosnak minősülnek, így a közúti közlekedésben a gyalogosok számára előírt szabályok vonatkoznak rájuk is. 

Rollert viszont olyan helyről kell vásárolni, ahol az esetleges szervizelést is meg tudják oldani, ugyanis ez nem feltétlenül egyértelmű, mint egy bicikli vagy egy autó esetében. Főleg akkor, ha a járgány sok tízezer forintba került.

A Boardy például egy igazi magyar sikertörténet: a deszkaroller tökéletesen komfortos városi és azon kívüli használatra is.

Ami a megtérülési időt illeti, egy középkategóriás manuális modell esetében pár hónapról lehet beszélni akkor, ha mondjuk egy felnőtt bérlet árával hasonlítjuk össze. Ez a járgány már alkalmas a mindennapi munkába járásra, nagyjából 8-10 buszmegállónyi távolság simán teljesíthető.

Az elektromos roller áramköltsége jelképes összeg: 100 kilométerre számolva kevesebb, mint egy liter benzin ára. 

A váz nem csak alumínium lehet: az acél valamivel erősebb, de ez az árban is tükröződik; túlsúlyos emberek számára is alkalmasak. A piacon már karbon rollerek is megtalálhatók, amelyek igényes vásárlóknak ajánlottak és a sportos rollerezésre is alkalmasak.

Érdekesség a Gaushweel nevő eszköz, amely kétkerekű, mégsem bicikli. Ez a roller és gördeszka ötvözete magyar találmány, amit már a világ több országában is használnak.

GAUSW – magyar találmány

Göczey András építész-formatervező alapötletéből készült eszközre két oldalon, a talpakra lehet felállni, és a rollerhez hasonlóan az egyik lábbal kell lökni, ha pedig már elért egy sebességet, mindkét lábbal kényelmesen állni lehet rajta.

Ha már az innovációnál tartunk, számos külföldi városban (a Mol Bubi mintájára) létezik már rollerkölcsönzés. Egyre több cég, mint például a Lime, a Bird vagy a Spin egymással versengve igyekeznek újabb és újabb nagyvárosokban elindítani a szolgáltatásukat, és Párizstól Madridig próbálkoznak. Az ötlet az Egyesült Államokból származik, ahol egy út alapdíja 1-2 dollárba kerül, majd 7-15 cent között mozog a percdíj. Ám nemcsak a kijelölt dokkoló állomásokhoz rögzítve lehet leadni a járműveket, hanem egy adott területen belül bárhol. Ráadásul bérelhető mind manuális, mind pedig elektromos járgány is, ez utóbbiakat töltőállomásoknál kell hagyni, melyekből kellő mennyiséget telepítettek a szolgáltatók. Hogy ez az ötlet nálunk is működhetne, a fentiek tükrében, nem kérdés.

BGA