A zseniális vállalkozó nagy svindlije


hirdetés


Nem vitás, hogy korunk egyik legügyesebb, legszellemesebb vállalkozója Elon Musk, aki főleg a Tesláról híresült el, miközben legnagyobb dobása az, hogy újraindítható rakétát küld az űrbe. Most azonban komoly hibát vétett: jó nagy manipulációt követett el a Tesla tőzsdei árfolyamával, és még csak nem is feltétlenül nyereségvágyból, inkább csak hirtelen felindulásból.

Űrvállalkozás

Elon Musk bármely vállalkozó mintaképe lehet innovációban, lelkesedésben, a nehézségekkel való küzdelemben, a lehetetlennek tűnő feladtok megvalósításában. Ennek köszönhető, hogy megvalósította azt, amit előtte az amerikai űrprogramoknak sem sikerült: újraindítható rakétákkal üzemelő űrhajókat indít. Űrhajózással foglalkozó cége zártkörű, nem kell senkit tájékoztatnia, senki nem kérdezgeti, békésen üzemeltetheti kedve szerint.

A Teslához a tőzsde kellett

Musk másik vállalkozása és hatalmas víziója az elektromos autó elterjesztése, ez viszont lassabban halad, mint ahogy eredetileg elképzelte. Ugyanakkor a vállalkozó számára ez hozta meg a hírnevet és a világsikert, igen ám, de már sok éve dolgozik rajta, és mostanáig veszteséges volt a cég. A veszteséget pedig csak úgy lehetett finanszírozni, hogy a befektetők hittek a vállalkozásban, és a megvettek minden új részvénykibocsátást, valamint a cég kötvényeit.

A tőzsde így életbevágóan fontos lett a cég számára, de hát ezért is találták ki azt: a merész ötletekkel előálló újítók így szereznek tőkét ötleteik megvalósításához.

A tőzsde azonban nyilvánosságot jelent, szigorú szabályokat kell betartani, negyedéves jelentéseket készíteni, és a dolgok jellegénél fogva egy tőzsdei cég, pláne egy ilyen különleges, mint a Tesla, a sajtó figyelmének középpontjában áll.

Meggondolatlan tett

Ezt Musk nehezen bírta már korábban is, de most úgy tűnik, valami nagyon felbőszítette vagy megviselte, mert olyat tett, ami nem csak, hogy tiltott, hanem igen etikátlan is. Egy békés napon a tőzsdei kereskedés alatt egyszer csak váratlanul bejegyzést tett közzé a Twitteren, amelyben közölte, hogy az akkor éppen 340 dollár körüli áron forgó Teslát felvásároltatja befektetőkkel, kivezeti a tőzsdéről, mégpedig 420 dolláros áron.

Tiltott manipuláció

A meglepetés határtalan volt, de nem csak az eleve valószínűtlennek tűnő ötlet miatt, hanem azért is, mert aki először olvasta el a Twitteren, gyorsan megvehette a részvényt, és mire a következő, későbbi olvasók reagáltak, már el is adhatta nekik csinos haszonnal. Ez nem más, mint a tiltott árfolyam-befolyásolás, avagy manipuláció, de adott esetben a bennfentes kereskedés is megvalósulhat, ha maga Musk, vagy valaki, akinek elmondta, mit készül közzétenné, előtte bevásárolt.

Nyilvánvaló ugyanis, hogy egy ilyen hír rövidtávon felhajtja az árfolyamot, hisz aki komolyan veszi a 420 dolláros árfolyamot, az aktuális árnál sokkal magasabban is hajlandó vásárolni, így rá lehet sózni az időben megvett részvényt. Sőt, mintha a 420 dolláros ár is direkt túl magasra lett volna helyezve, hogy messze legyen az aktuális ártól, és nagyot szóljon.

Mit akarhatott?

De vajon mi volt mindezzel a vállalkozó célja? Az nem valószínű, hogy így akart pénzt keresni, hisz ez beárnyékolta volna azt a képet, hogy eddig tisztán újításaival, vállalkozásaival haladt előre. Még csak azt sem feltételezzük, hogy másnak tette volna lehetővé, hogy így pénzt keressen. A legvalószínűbb, hogy egy nagy kavicsot akart dobni az állóvízbe, és talán a részvényt shortoló befektetőket akarta kiugrasztani.

A Tesla ugyanis az egyik leginkább shortolt részvény a tőzsdén (a shortosok lényegében kölcsönveszik a részvényt, eladják, várják, hogy leessen az ár, visszavegyék haszonnal és visszaadják tulajdonosának). Ennek oka az volt, hogy nagyon sokan túl drágának találták a részvényt, nem hittek benne, és meg voltak győződve róla, hogy az árfolyam összeomlik.

Ezt Musk valamiféle sértésnek fogta fel, pedig valójában a legnagyobb dicséret egy cégnek: az árfolyam a magasban van a kétkedők ellenére.

Sőt: ők maguk hajtják fel, hisz pozíciójuk nem nyereséges, ezért zárniuk kell azt, erős vételeket generálva.

Hamar átlátták

Musk gondolta, most kiugrasztja őket, ami részben sikerülhetett is, hisz az árfolyam 380 dollár fölé szaladt. Utána azonban gyors hanyatlás következett be, hisz a piac elkezdte átgondolni, mi is az a terv, amit Musk közzétett. Nos, a tőzsdén járatosak számára nyilvánvaló volt, hogy egy eleve fundamentálisan drágán árazott céget nem fognak úgy megvenni különféle befektetők, hogy az nem lesz nyilvános, vagyis onnantól kezdve nehéz lesz vevőt találni, ha el akarnak adni.

A tőzsdei kivásárlás akkor szokott reális lenni, ha egy többségi tulajdonos tesz ajánlatott a részvényeseknek, rendszerint masszív nyereséget termelő, érett cégek esetében, természetesen olyan áron, hogy a cég várható nyereségével kalkulálva megérje a befektetés. A Teslánál ezzel szemben szó sem volt ilyesmiről: Musk elvben a meglevő részvényeseket akarta rábeszélni a bennmaradásra, másrészt újakat keresni, akik drágán befektetnek a tőzsdét elhagyó cégbe.

Komolytalan

Gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy ennek nincs sok realitása, és maga Elon Musk sem hihette komolyan, hogy ez megvalósítható. Az ár le is esett 280 dollárig, mélyebbre, mint ahol az első Twitter-üzenetnél volt. Végül az üzletember bejelentette, hogy el is áll az egész tervtől, így nyilvánvalóvá vált, hogy egy percig sem hitt benne komolyan. A legendás vállalkozó becsapta a piacot.

A szabályos út

Kérdés, hogy mi volt az igazán nagy baj az egésszel? Az önmagában, hogy felvet egy lehetőséget, ami nem tűnik reálisnak, nem baj. Lehet, hogy van egy elképzelése, megpróbálja megvalósítani, és vagy sikerül, vagy nem. Igen ám, de ha van is ilyen elképzelés, azt tőzsdei társaságok esetében nem szokták csak úgy kereskedés közben egy nem hivatalos csatornán megszellőztetni, sőt, erre szigorú szabályok vonatkoznak.

Az árfolyamot jelentősen befolyásoló hírekről, tervekről a tőzsdét kell értesíteni, hivatalos, minden befektető számára egyaránt hozzáférhető csatornán, és a mi a legfontosabb, nem kereskedés közben, hanem nyitás előtt vagy zárás után, esetleg kérni kell a tőzsdén a kereskedés felfüggesztését. A tőzsde maga egyébként egy idő után fel is függesztette a papírt, látva a kialakult lehetetlen helyzetet.

Hiányzott a fék a rendszerből

Vajon mit tehetett volna a vállalkozó, hogy érzelmi felindultsága ne vezessen egy ilyen rendkívül rossz megítélésű cselekményhez? Miután gyanítjuk, hogy fel sem merült benne a nyerészkedés, hisz nem adott el részvényt a magasabb áron, és amúgy sem ez motiválta, talán meg kellett volna bíznia egy kommunikációs szakértőt, akinek elmond mindent, ami a szívét nyomja, de az megszűri, hogy ebből mi, és főleg milyen formában kerüljön a nyilvánosság elé.

Veszélyes dolog a Twitter híres emberek számára: meggondolatlanul csipognak valamit rajta, még csak egy olyan gomb sincs, mint a kereskedési platformokon, amely megerősítést kér, hogy biztos ezt óhajtja a kedves ügyfél végrehajtani?

Fellegi Tamás