Akár már egymilliárdos bevételnél érdemes elgondolkodni a tőzsdei bevezetésen


hirdetés


Történelmi csúcson van a lakosság hazai részvényportfóliója, már meghaladja az 500 milliárd forintot. A cél a további növelés, hiszen az lenne az optimális, ha a megtakarítások egyre nagyobb részéből közvetlenül is hazai vállalatokat finanszíroznának. Jövőre akár az ötöt is elérheti a hazai részvény és kötvénykibocsátás – hangsúlyozta a növekedés.hu-nak Végh Richárd a Budapesti Értéktőzsde elnök-vezérigazgatója.

A magyar cégek miért nem preferálják a tőzsdei megjelenést?

Ennek historikus okai vannak. 1990 óta van tőzsde Magyarországon, s azóta valóban nem történt meg az áttörés, a cégek nem kezdték el tömegesen használni ezt a platformot. Nyugat-Európában a tőzsdék többszázéves múltra tekintenek vissza. Azért ez más időtáv. Nekik ennyi idő alatt sikerült átvinni a gondolkodásba azt, hogy a vállalatvezetők ne csak bankhitelben, hanem tőkepiaci forrásokban, vállalati kötvény- és részvénykibocsátásban is gondolkodjanak. Erre a magyar piacnak hozzájuk képest sokkal rövidebb ideje volt. De kétségtelen, hogy nem feltétlen voltunk ebben a lesikeresebbek.

Mi a helyzet a régióban? Ott hogy állunk?

A régióban a tőkepiacnak alapvetően van egy lemaradása a bankszektorhoz képest. Ha GDP arányosan nézzük, a bankszektor lényegesen beágyazottabb a gazdaságba, mint a tőkepiac. Ez igaz Kelet-Európa egészére. Ugyanakkor ez visszahat a bankszektorra is, hisz egy tőkével kevésbé ellátott vállalati szektort kevésbé lehet hitelezni is. Vagyis a tőkepiac fejletlensége a bankszektor további növekedésének is a korlátja.

Mennyire volt a sokszor ingyenes EU-s forrás gátja a cégek tőzsdére vitelének?

A tőzsdére menetelnek nagyon sokféle oka lehet. A tőzsdei jelenlét előnye a márkaismertség, az üzleti bizalom növekedése, a menedzsment és a tulajdonosi funkciók szétválasztása, adott esetben öröklési dolgok hatékony szétválasztása, de a cégépítés munkájának gyümölcsét részben így is le lehet aratni. Fontos ok az is, hogy finanszírozási forráshoz lehet jutni. Kétségkívül a cégek először az ingyen forrást szeretnék igénybe venni, amit az európai uniós források nagy mértékben lehetővé tettek az elmúlt időszakban.

Most csökken az ingyen forrás.

Jelenleg az alacsony hozamkörnyezetből fakadóan nagyon alacsony kamattal lehet hitelhez jutni. Most csak azon vállalatok gondolkodnak a tőkepiacban, akik ezt már kimerítették, és növekedésükhöz mindezeken túl további forrásokra van szükségük. De aki hosszú távra néz előre, tudja, hogy érdemes kiépíteni még az olcsó bankhitel és bőséges EU forrás időszakában a tőkepiaci lábat is. Mert ez komoly előny lehet akkor, amikor ezek a lehetőségek megváltoznak. Senki nem tudja pontosan, mi lesz az EU forrásokkal 2020 után, és a bankhiteleknél sem tart örökké ez a kedvező hozamkörnyezet. Aki időben kezdi el felépíteni a befektetők felé a hitelességét, az nagy előnyre tehet szert.

Milyen programokkal segítik a tőzsdére lépést?

Az oktatásnak óriási a szerepe. Vannak olyan fejlettebb tőkepiaccal rendelkező országok, ahol egy vállalat indításakor a tulajdonos már eleve abban gondokodik, hogy sikeres tőzsdei vállalatot építsen. Hogy ez megvalósuljon, folyamatos növekedést próbál elérni. A kulturális változás megvalósításához, az első lépés, hogy olyan típusú képzést és know-how-t mutassunk meg nekik, amely a tőkepiac használatában lévő lehetőségeket világossá és egyértelművé teszi a számukra. Egyik ilyen kezdeményezésünk a Londoni Tőzsdével közösen az ELITE Program megvalósítása volt. A kétéves vállalatfejlesztési program a tőkepiac használatára is felkészíti a vállalatokat, egyfajta cégekre szabott MBA képzésnek is tekinthetjük, ami nagyon gyakorlatorientált, azonnal használható tudást ad.

Ingyenes?

Nem. Ez a képzés nagyon komoly értéket képvisel. Oxfordi, Cambridge-i, angol business iskolákban oktató tanárok tanítanak itt.

Akkor tudni kell hozzá angolul.

Igen, ez egy nagyon komoly nemzetközi képzés, melyben vannak londoni és budapesti modulok is. Európa szerte már több mint 700 cég vesz részt benne. 2017-ben összesen tíz nagy növekedési potenciállal rendelkező magyar cég kezdte el, de jövőre is többen csatlakoznak hozzá.

Mennyibe kerül?

Évente tízezer, vagyis a kétéves képzés húszezer euró. Ez a minőséghez képest nem drága program. De ezt is próbáljuk még elérhetőbbé tenni a magyar vállalkozásoknak. Hamarosan egy EU-s forrás áll majd a rendelkezésre, amelyből teljesen megfinanszírozható lesz a képzés díja.

Korábban volt egy-két problémásabb bevezetés, említhetném itt a Norbi Update-t. Mennyire vannak felkészülve a magyar cégek arra, hogy teljesen transzparensnek kell lenniük, mindent meg kell mutatniuk cégükről?

Szerencsére ebbe az irányba megy Magyarország. Egyre kisebb jelentősége lesz a szürkegazdaságnak, a mutyizásnak. Az adórendszerbeli változások is erre utalnak, és a vállalatok is felismerik, hogy nemzetközileg kell versenyképesnek lenni. Ott pedig szürke megoldásokkal hosszabb távon nem lehet boldogulni. Sok vállalat beleütközik a saját korlátjába, mert bizonyos méret fölött át kell állni a transzparens működésre. Ebben kiváló segítséget ad, hogy ilyen típusú képzéseink vannak.

Mennyire indokolható, hogy legyenek kisebb nemzeti tőzsdék. Nem lenne értelme V4 tőzsdét csinálni?

Annak mindig van értelme, ha szinergiákat keresünk bármely iparágban. A BÉT 2015 végén az MNB többségi tulajdonába került, és ekkor kilépett a közép-európai tőzsdeszövetségből. Ekkor más irányba indultunk. A célunk, hogy a lokális piacot fejlesszük teljes erőbedobással. Most nem azon gondolkodunk, hogy a nemzetközi együttműködésben rejlő szinergiákat kihasználjuk. Vannak persze egyedi példák, amikor együttműködünk más tőzsdékkel, vagy más nemzetközi szervezetekkel. De ez mindig nagyon fókuszáltan és célzottan a piacfejlesztés érdekében történik. A nemzetközi tőzsdeszövetség is akkor sikeres, ha a lokális fókuszt nagyon erősen megőrzik. Abban az esetben van egyáltalán értelme egy nemzetközi tőzsdeszövetségnek, ha a nemzetközi mivoltából adódó tapasztalatokat tudják leképezni a helyi piacokon. Jelen pillanatban sok a teendőnk a magyar tőkepiac fejlesztésében.

Milyen nagyságrendű forgalom mellett ajánlható a tőzsdére menetel?

A transzparenciának vannak költségei. Az, hogy a befektetők érdemben tudjanak foglalkozni egy vállalattal, szükséges egy minimális méret, ami alatt lehet, hogy más tőkepiaci finanszírozási formák hatékonyabbak. Létrehoztuk idén ősszel a kkv piacunkat, az Xtendet. Ott ezek a méretkorlátok lejjebb lehetnek, mint a szabályozott piacon.

Mi az Xtend pontosan?

Egy új piaca a BÉT-nek, ahol alacsonyabbak a belépési korlátok, így a felszámított díjak is alacsonyabbak a főpiachoz képest. Van arra lehetőség, hogy a piacra lépéshez nem a felügyelet által jóváhagyott prospektust készítenek a vállalatok, hanem a tőzsde által elfogadott információs dokumentumot. Ami a befektetők számára információtartalmát tekintve lényegesen nem tér el, hiszen itt is be kell mutatni a vállalattal kapcsolatos minden adatot. A költségeket még tovább csökkenti, hogy míg a fő piacunkon szükség van arra, hogy IFRS-ben készítsék el a beszámolójukat, addig az Xtend-en továbbra is maradhatnak a magyar számviteli beszámoló mellett.

Milyen mérletkorlát felett ajánlható az Xtend?

Az ELITE Programunkban is van egy öt kritériumból álló szűrőrendszer, ami alapján a befogadásról döntünk. Három milliárdos minimum árbevétel, vagy 15 százalékos növekedési dinamika az árbevételben és nyereségben. 1-3 milliárdos árbevétel az a szint, ami a minimális méretet jelenti. Természetesen ez cégenként változó, hiszen lehet hogy egy cég 800 millión áll, de olyan dinamikája van, ami alapján látható, hogy egy-két évben belül efölött lesz.

Wizz Air nagyságrendű cégeknél automatikus, hogy valamelyik nagy tőzsdére akarnak bekerülni?

Az elmúlt két évben ezen a téren is voltak pozitív fejlemények, Nagyon aktív volt a régió tőkepiaca. Itthon is voltak nagy tranzakciók, 2017-ben a Waberer’s International megjelenésével az elmúlt 20 év legnagyobb tranzakciója zajlott le. De a régió más országában is azt látjuk, hogy komoly ügyletek vannak. A bukaresti piacon több komoly tranzakció volt, például a Digi csinált egy nagy kibocsátást. Lengyelországban is számos jelentős bevezetés volt. A prágai piacon, amikor a GE a helyi leánybankját a Monetát értékesítette, az egy milliárd euró feletti tranzakció volt. Tehát többszáz, akár milliárd eurós tranzakcióért sem kell kimenni Londonba. A tőkepiacok tényleg annyira átjárhatók ma már, hogy egy londoni székhelyű befektetőnek mindegy hol akar vásárolni. Sikeresen lehet bevonni a nemzetközi befektetőket a helyi tőzsdéken is, és a helyi jegyzők bevonásával egészségesebb lehet a befektetők összetétele.

Mennyire szeretik a külföldiek a magyar tőkepiacot?

A külföldi befektetők aránya historikusan mindig magas volt nálunk. Európában az egyik legmagasabb. Ez mutatja az erejét a magyar piacnak. A magyar tőzsde szabályrendszerét elfogadták, szeretik. Az elszámolási rendszerünkre ugyanez igaz. Jelenleg 65 százalék körül áll a tulajdoni arányt tekintve a külföldi befektetők részaránya. Ha a forgalmon belüli részarányt veszem figyelembe, akkor nagyjából a felét adják a külföldiek. Egynegyedét teszik ki a magyar befektetők, egynegyedét pedig a brókercégek saját számlás kereskedése, illetve a hazai intézményi befektetők adják

Mekkora a napi átlag, s ez mekkora a korábbiakhoz képest?

2017 első 11 hónapjában 11,1 milliárd forint átlagosan a napi forgalom. Ez több mint 16 százalékos növekedés a tavalyi évhez képest. 2007 óta folyamatos csökkenés volt a forgalomban, 2014-ben volt a mélypont 7,8 milliárdos napi átlagforgalommal, attól kezdve stabil, 10 százalékos éves növekedés van.

A magyar magánbefektetők érdeklődése is megnőtt?

Igen, és a külföldieké is, tehát az arányok nem változtak. Pozitív, hogy a lakosság által tartott hazai részvények mértéke rekordmagasságon van, körülbelül 500 milliárd forint. Ez soha nem volt ekkora. Igaz, nagyon jelentősen nőtt a lakosság teljes pénzügyi vagyona, s azon belül arányaiban a részvénykitettség nem emelkedett. Jelenleg 46 ezer milliárd forint a lakosság pénzügyi vagyona, ahhoz képes a 500 milliárd forint még mindig nagyon alacsonynak tűnik.

Mi lenne az optimális?

Magyarországon alig több mint 1 százalék a pénzügyi vagyonon belül a részvényarány. Ehhez képest Ausztriában, Lengyelországban, Németországban bőven 3-4 százalékon van, de van olyan európai ország, ahol hat százalék.

Miért lenne fontos a növekedés?

Az lenne jó, ha a hazai megtakarítások, a hazai reálgazdaságot finanszíroznák. A lakosság megtakarításai egyébként nagyon szépen nőttek, több mint 30 százalékkal az elmúlt három évben. Persze valamelyest ez a cél a  bankrendszeren kereszül is megvalósul, de a lakosság közvetlenül is finanszírozhatná a vállalatokat úgy, hogy hazai részvényeket és kötvényeket vásárol. Ez akkor tud megvalósulni, ha a vállalatok úgy döntenek, hogy részvényeket, kötvényeket bocsátanak ki, és a lakosság megveszi ezeket. Magyarország egyébként a leginkább bankrendszer központú ország Európában, ez jelzi egyben a tőkepiac fejlesztési igényét.

Nemrégiben a jegybankelnök jelezte, hogy célszerű lenne a  bankoknak és állami vállalatoknak tőzsdére mennie. 2018-ban mit tapasztalunk ebből?

Ez fontos cél. Vannak olyan szereplők, például az MKB Bank vagy a Gránit Bank, amely már jelezte, hogy meg akar jelenni a tőkepiacon. De rajtuk kívül is lehetnek olyan cégek, amelyek esetében ez célszerű lenne. Ezt az MNB is támogatja.

Jövőre hány cég mehet tőzsdére?

Az ötéves stratégiában konkrét célokat fogalmaztunk meg. A stratégiánk ezen időtávján megvalósítandó célkitűzésünk, hogy éves átlagban legalább öt cég jelenjen meg kötvény vagy részvény formájában a tőzsdén. Ezt jövőre elérhetjük..

Számtalan cégvezetővel találkozik az ország egész területéről. Az ön személyes benyomásai alapján a magyar vállalkozók milyen tulajdonosok?

Magyarország duális gazdaság. A jelen lévő multik és a kis- és középvállalati szektor termelékenysége között nagy gap van. Fontos lenne, hogy ezt ledolgozzuk. Van viszont egy jó állapotban lévő magyar tulajdonosi vállalati szektor. A kkv szektor tetején kiváló vállalatok vannak. Gyakorlatilag mind tőzsdeképes, bárki befektetne ezekbe. Mi mintegy 300 ilyen céget azonosítottunk. Persze a magyar vállalati kör ennél jóval szélesebb. Célunk, hogy minél több cég legyen alkalmas a tőzsdei bevezetésre.

Kamasz Melinda