Az építőipar januári számai határozzák meg ezt a hetet – továbbra is kitart a dinamikus bővülés?


hirdetés


A március 15-i hosszú hétvége előtt kevés hazai adatközlés lesz idehaza, az építőipar 2018. januári számait szerdán ismerteti a KSH.

2017-ben az építőipari termelés 29,6%-kal bővült a 2016-os alacsony bázishoz képest. A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 2017 egészében 8%-kal több, összesen 13 216 lakóépület építését tervezték. Jól indult e tekintetben a 2018-as év, a januárra kiadott építési engedélyek száma 40%-kal meghaladja a 2017. első hónapjában látottat.

Az építőipar dinamikus bővülése kitarthat a következő negyedévekben is, az építőipari vállalkozások várakozásai történelmi csúcsok közelében mozognak 2018 elején.

Továbbá, mivel a lakásépítések átfutási ideje másfél-két év, a jelenlegi intenzív építési volumeneket támogatja az alacsony, 5% újlakás-áfa, ami 2019 végéig érvényben marad.

A kilátásokat árnyalja az ágazatot nagymértékben érintő szakemberhiány és az anyagköltségek 2017 elején induló és várhatóan fokozódó áremelkedése is.

A munkaerőhiány jelentős nyomást helyez a kivitelezési költségekre és egyben minőség romlást is okoz. Ennek a korábban fixáron előértékesített lakások esetében lehet komoly hatása, ahol a kivitelezési tendereket később írták ki, így a megemelkedett költségeket már nem lehet érvényesíteni az árakban.

2018. januártól indult egy 20 Mrd Ft-os kormányzati támogatás az ágazat szereplői számára, amiből technológiai fejlesztéseket és kapacitásbővítést hajthatnak végre.

Véleményünk szerint a korszerűbb technológiák segítségével növekedhet a piaci szereplők hatékonysága, termelékenysége és ez a szektort sújtó munkaerőhiányt is enyhítheti. A makro környezet várható alakulása továbbra is élénkítő hatással lesz a keresleti oldalra, így a kapacitások bővítése, modernizálása releváns kérdés lehet a következő időszakban.

Az elmúlt napok fejlett piaci eseményei közül az Európai Központi Bank kamatdöntő ülését emeljük ki. Az ECB várakozásainkkal összhangban nem változtatott a kamatkondíciókon és az eszközvásárlási program (QE) paraméterein, így továbbra is elmondható, hogy a hazai monetáris politikai folyamatokat támogatja a nemzetközi környezet. A szeptemberig futó program mennyiségi bővítésének lehetősége kikerült a jegyzőkönyvből, azonban a program időbeni kiterjesztésére való utalás továbbra is szerepel. Így a változtatás véleményünk szerint nem jelent érdemi elmozdulást a monetáris politika irányultságában, továbbra is fennmarad a laza monetáris politika az eurózónában.

MKB Elemzési Központ