Az innováció a versenyképesség kulcsa

Kiemelt figyelmet kell fordítani az innovációközpontú kutatás-fejlesztésre, ellenkező esetben megtorpanhat a versenyképesség növekedése – nyilatkozta Szigeti Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára a Növekedés.hu-nak.

 

Mi áll a kormányzat fókuszában a kutatással, fejlesztéssel és az innovációval (KFI) kapcsolatban?

A hazai KFI szakpolitika három fő területe a tudásbázisok, az együttműködések és a vállalkozások KFI tevékenységének ösztönzése. Nagy hangsúlyt helyezünk az innováció központú KFI rendszer kialakítására, így alkalmazkodva a globális technológiai változásokhoz és kihívásokhoz. Fontosnak tartom, hogy meg kell határozni például az ágazati és technológiai irányokat a megfelelő jogi környezettel együtt. A digitális innovációk és intelligens technológiák összességében egy gazdasági, környezeti és pénzügyi szempontból fenntarthatóbb működéshez járulnak hozzá, amit a KFI szakpolitikának ösztönöznie kell. A kormányzati innovációs politika a gazdaság digitális átalakulásának hosszútávra szóló fejlesztését stratégiai programnak tekinti, amely alkalmas arra, hogy a társadalmi kihívásokra releváns technológiai válaszokat adjon.

A kormányzati innovációs politika a gazdaság digitális átalakulásának hosszútávra szóló fejlesztését stratégiai programnak tekinti, amely alkalmas arra, hogy a társadalmi kihívásokra releváns technológiai válaszokat adjon.

Így alapkérdésnek tekintjük, hogy miként lehet hazánkban egy olyan innovációs ökoszisztémát felépíteni, amely nagyban hozzájárul a digitális technológiák alkalmazását bővítő iparági KFI fejlesztésekhez, ideértve a közszolgáltatások, az ellátórendszerek megújítását, a nagy társadalmi, sőt etikai kérdéseket is érintő innovációk kibontakozását.

Mekkora fordulatra van szükség ehhez?

A következő időszakban fontos szerep hárul a felsőoktatási intézményekre a KFI rendszer működtetésében. Ezek az intézmények ugyanis – amellett, hogy a tudástermelés hagyományos erőforrásait (kutatók, kutatói utánpótlás és infrastruktúra) biztosítják – katalizátorai lehetnek több szervezet, mint például kutató-tudásközvetítők, vállalkozások együttműködésének is. Ehhez azonban arra van szükség, hogy legalább a kutatóegyetemeken kialakulhasson, elterjedhessen és megerősödhessen a tudás- és technológiai transzfertevékenység.  Kevesen tudják, de ha világszinten összevetnénk a K+F-re és a szellemi tulajdonvédelemre fordított költségek arányát, lényegében egy az egyhez viszonyszámot kapnánk, vagyis ugyanannyit fordítanak a kutatásra, mint a szabadalmaztatásra.

Milyen most az együttműködés az ágazat szereplői közt?

Úgy vélem, a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kell fektetni az innovációs rendszer szereplői közti együttműködésekre is.  Halaszthatatlan feladat ezenfelül megerősíteni a kutatóegyetemeket és a műszaki képzést biztosító korszerű duális formákat, kooperatív modelleket. A Duális Képzési Tanács a programban részt vevő partnervállalatokkal karöltve részletes szabályozási és ösztönző intézkedéseket dolgozott ki, míg a most megalakult Szakképzési Innovációs Tanács feladata, hogy rendszeres fórumot biztosítson az érdemi párbeszédhez a kormányzat és a szakképzési rendszer meghatározó szereplői között.

Magyarország 2020-ra a bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékát akarja KFI-ra költeni. Véleménye szerint ez hogyan, milyen módszerekkel érhető el?

A KFI ráfordítások négy különböző forrásból tevődnek össze: a vállalatoktól, az állami költségvetésből, külföldi és nonprofit finanszírozásból. A 2017-es előzetes adatok alapján jelentősen nőttek az állami források, és jó hír, hogy a következő években további növekedés várható. A KFI tevékenység erősítését szolgáló együttműködések, a közös kutatások számos olyan projektet hívhatnak életre, amelyek megvalósítására külön-külön nem lenne elég erőforrás.

Stratégiai cél a kutatási infrastruktúrák fejlesztése is, ugyanis ezek színvonala meghatározza az ország nemzetközi versenyképességét.

Fontosnak tartom, hogy a vállalati ráfordítások volumene és aránya dinamikusan nő: a legfrissebb statisztikai adatok alapján a vállalatok tavaly 272 milliárdot fordítottak kutatás-fejlesztésre, ami az összes ráfordítás 53 százaléka. Ez az összeg 2016-ban 241 milliárd forint volt.

Mi jellemző a kezdő és ígéretes vállalkozásra a KFI-területén?

A startup ökoszisztéma fejlesztését uniós és hazai forrásokból is támogatjuk. A pályázati felhívások célja a startupok fejlődését lehetővé tevő ökoszisztéma megerősítése: a kezdeti, inkubációs fázis támogatása, a már működő, tapasztalattal rendelkező, piaci inkubátorok megerősítése, és új inkubátorok létrehozásának ösztönzése. További célunk, hogy a magvető (pre-seed és seed) befektetési szakaszt támogató inkubátorok kockázatvállalási hajlandósága és pénzügyi forrása növekedjen. Ezzel még több lehetőséget biztosíthatunk ahhoz, hogy az innovatív ötletek felszínre kerüljenek és meg is valósuljanak.

Milyen ágazatokra érdemes figyelni?

Olyan szektorokra érdemes alapozni, amelyekben már most is versenyképes a hazai fejlesztés és innováció-politika: ilyen például az Ipar 4.0, a mobilitás, az egészségügy vagy a mezőgazdaság. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint is a biotechnológia/gyógyszeripar és az elektronika/ICT/szoftverfejlesztés területén volt a legmagasabb az innovatív vállalkozások aránya. A lehetőségeket érdemes, sőt ki is kell használni.

Mivel és hogyan lehet a kis- és középvállalkozásokat megerősíteni az innováció területén?

A hazai gazdaság vállalkozásainak méret szerinti megoszlására a sokszor emlegetett dualitás jellemző, ami erősen befolyásolja a két elkülönült csoport lehetőségeit és innovációs potenciálját is. A nagyvállalatok, illetve az egyetemek és a kkv-k közötti együttműködések intézményes biztosításával lehet fejlődési lehetőséget biztosítani azon vállalkozásoknak, amelyeknél megvan az igény az innovációs továbblépésre.

Innovációban mennyire versenyképes az Európai Unió? Az adatok tükrében nem ártana felzárkózni…

Valóban. Európa már évtizedek óta az innovációs paradoxon csapdájában van, ugyanis tudományos téren jól teljesít, az innovációban viszont lemarad. Kevés például az úgynevezett unikornis, technológiai vezető cég, mert ezek főleg az Egyesült Államokban és Kínában találhatók. A V4 régiónak is van behoznivalója. Ha megnézzük a keretprogram 2014-es indulásától eddig elnyert támogatások mértékét, Magyarország 776 pályázati részvétellel csupán 207 millió euró támogatást nyert el. Ugyanakkor régiós vetélytársaink közül csak Csehországnak és Lengyelországnak sikerült több pályázati forráshoz jutnia.

Fontos célkitűzés az újraiparosítás is. Hol tartunk?

Az új alapokra helyezett kormányzati innovációs partnerség fontos lépésének tekintjük az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform két évvel ezelőtti megalakítását. A résztvevők összefogásának köszönhetően azóta sokoldalú szakmai tevékenység bontakozott ki, amelynek első eredményei már látszanak.

A múlt évben indult 2,5 milliárd forintos támogatással a sikeres mintagyár program, és az idén indítottuk el a 1,5 milliárdos keretösszegű Ipar 4.0 programot. Mindkettő a kis és közepes cégek digitális technológiai adaptációját és innovációját támogatja.

Valóban ezek sikeresen futó programok, de a következő fontos mérföldkőként a 2017 júniusában létrehozott Magyarországi 5G Koalíció emelhető ki, amelynek célja, hogy Magyarország az 5G fejlesztések egyik európai központjává váljon és régiós vezető szerepet töltsön be az erre épülő alkalmazások fejlesztésében, tesztelésében. Napjainkban, a tudományos kutatás paradigmaváltásának korszakában pedig az adatbányászat és a mesterséges intelligencia került a kormányzati innovációs politika homlokterébe.

Slágertéma a mesterséges intelligencia is. E területen mi várható?

A széleskörű innovációs partnerség jegyében az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezi a Magyarországi Mesterséges Intelligencia Platform (MI) megalakulását, amelynek célja, hogy bázisa legyen a magyar MI technológiai ökoszisztéma növekedésének és hozzájáruljon a kormány KFI stratégiájának szerves részét képező, MI Stratégia elkészítéséhez.

A fejlesztéseknél mivel tudják segíteni az innovatív vállalkozásokat?

A mesterséges intelligenciára épülő technológia fejlesztésének a lényege, hogy egy gép az emberi viselkedéshez hasonlóan old meg feladatokat. Az MI azonban abban tér el a vele kölcsönhatásban fejlődő többi kulcstechnológiától, hogy a gépi tanulás, emberi viselkedésre visszavezethető probléma rétegei több szintű, mélybe ágyazódó rendszert alkotnak. Támogatjuk az MI technológia ipari integrálásában kulcsszerepet betöltő olyan speciális IT infrastruktúra és tesztkörnyezetek létrehozását, amelyben az MI technológia fejlesztése köré rendeződő startup környezet hatékonyan fejlődhet.

Segítjük a MI ipari integrálásában kulcsszerepet betöltő, olyan speciális IT infrastruktúra és tesztkörnyezetek létrehozását, amelyben e technológia köré rendeződő startup környezet hatékonyan fejlődhet.

Példaként említhetjük a Zalaegerszegen épülő járműipari tesztpályát, amely az 5G kísérleti fejlesztés valós tesztbázisaként, mintarendszerek, architektúrák feldolgozására, kiértékelésére szolgál és a zalai régión is jócskán túlmutató jelentőségű.

Ez lenne a jövő?

Abszolút. A zalaegerszegi modell arra is kitűnő példát jelent, hogy egy nagyméretű digitális, iparorientált infrastruktúrára miként építhető akadémiai bázisú science park, amely az 5G-ipari felhasználására irányuló pilot projektekkel, az 5G laboratóriumi és teszthálózat létrehozásával, az ipari és akadémiai szereplők közötti innovációs, kísérleti, oktatási kapcsolat katalizálásával képes bekapcsolódni és integrálódni az európai innovációs és kutatási térbe.

A nagyvállalatok, illetve az egyetemek és a kkv-k közötti együttműködések intézményes biztosításával lehet fejlődési lehetőséget biztosítani azon vállalkozásoknak, amelyeknél megvan az igény az innovációs továbblépésre.

Ennek keretei induló vállalkozások esetén az inkubátorok. Ezek tevékenységének fejlesztésére uniós és hazai forrásból biztosítunk lehetőséget a teljes területi lefedettség érdekében. A mintagyárak a vállalkozások méretétől, korától függetlenül valamennyi számára a technológiai újdonságok megismerésének és ezzel alkalmazhatóságának lehetőségét nyújtja. A kormány egyik kiemelt gazdaságstratégiai célja növelni a hazánkban előállított hozzáadott értéket.

Egy-egy terméken, elég a „Made in Hungary” felirat?

Nem. Fontos az „Invented and Made in Hungary , azaz az itt fejlesztett és készült termék irányába történő elmozdulás. A beszállítókat pedig ösztönözni kell a tudásintenzívebb, magasabb hozzáadott értéket előállító tevékenységek végzésére. A hazai piacot célzó mikro- és kisvállalkozások esetében kitűzött cél, hogy a helyi igényekhez igazodva helyi szinten töltsék be gazdasági és társadalmi szerepüket. A középvállalkozások esetében a tudás- intenzív ágazatokban kiemelten fontos a globális értékláncba való közvetlen bekapcsolódás és a meglévő beszállítói kapcsolatok fejlesztése. Ezekhez a célokhoz pedig a KFI tevékenységek és a digitalizáció biztosít eszközt. Mindezek tükrében lehetünk versenyképesebbek és sikeresek.

BGA