Az Oscar kampányok mocskos trükkjei – Mi kellett volna, hogy a Test és Lélekről nyerjen

Állítólag a Netflix nem kampányolt eléggé a magyar Test és Lélekről film mellett, ezért már előzetesen sem gondolhattuk, hogy nyer. Bizony itt is a pénz az úr. Az aranyszobrocskák megszerzéséhez a stúdióknak alaposan a zsebükbe kell nyúlniuk.

Az amerikai filmakadémia díjait megszerezni nem egy egyszerű mulatság. Nem elég hozzá egy jó filmet készíteni, kell hozzá egy hatásos kampány is. Például ahhoz, hogy Deák Kristóf Mindenkije tavaly eljusson a jelölésig fel kellett kérni egy amerikai-brit PR ügynökséget a London Flair-t, hogy a rövidfilmet segítsen promotálni. Minél nagyobb és ismertebb a díj, annál komolyabb a mögötte lévő kampány: a legjobb filmnek vagy a legjobb rendezőnek járó aranyszobrocskát komoly meló besöpörni. Ilyenkor nem elég az Akadémia tagoknak elküldeni a filmet: lobbistákat és külön TV illetve újság reklámokat kell fizetni. Viszont épp ezért a szakmai lapokban például a The Hollywood Reporterben fel is srófolják a hirdetési pénzeket az Oscar-szezonban: volt hogy egy első oldalas hirdetésért 72 ezer dollárt kértek el, vagyis átváltva 18 millió forintot. A New York Times számításai szerint vannak kampányok, amiknek a büdzséje eléri a 10 millió dollárt is. Igaz, ebben az ítészeknek tartott privát vetítések épp úgy benne vannak, mint a sztárok öltöztetése és utaztatása a díj-ceremóniákra.

A felhajtásra és a reklámokra már csak azért is szükség van, mert néhány tag saját bevallása szerint nem is látta az összes jelöltet: ha egy film kellően sokat van a reflektorfényben és ügyesen tünteti fel magát jó színben már be is gyűjthet néhány szavazatot azoktól, akik nincs idejük végigülni minden esélyest. A kampányolásnak azonban megvannak a maga szabályai. Újabban az akadémia tagoknak a jelöltek kihirdetése után még ingyen ételt se szabad adni. Telefonon, vagy e-mailben győzködni őket pedig kifejezetten tilos. Nicolas Chartiert a Bombák földjén producerét például 2010-ben azért zárták ki az átadási ceremóniáról, mert több szavazónak is megírta, hogy az ő produkciójuk nem egy nagyszabású több százmilliós mozi és épp ezért megérdemli a támogatást (a teljes képhez hozzá tartozik, hogy Chartier ugyan nem lehetett ott az átadón a Bombák földje végül elnyerte a Legjobb filmnek járó szobrocskát).

A PR-nak a lejárató-kampányok is fontos részét képezik: a tapasztalatok szerint ugyanis az igazán fontos díjaknál nem elég jó színben feltüntetni az adott filmet, a biztos siker érdekében be kell sározni a többi jelöltet. Ez az eszköz persze nem szabályszerű, a többség mégis él vele. A téma egyik szakértője Matthew Belloni a The Hollywood Reporter munkatársa pár napja elárulta, hogy a gála előtt a Legjobb film díjára jelölt mozik kapcsán mikről pusmogtak a szakmai körökben:  a „Három óriásplakát…” kapcsán az terjedt, hogy a film rasszista, a győztes „A víz érintéséről”, hogy a sztoriját egy színdarabtól lopta, A legsötétebb óra főszereplőjéről Gary Oldmanről pedig azt terjesztették, hogy antiszemita. Belloni szerint idén még így is csillapodtak a kedélyek ezen a fronton. Ugyanis az elmúlt években a negatív kampányok egyik legnagyobb szekértolója Harvey Weinstein volt, aki a szexbotrányai miatt vissza kellett vonuljon.