BALOG ÁDÁM: A MAGYAR GAZDASÁG TŐKEELLÁTOTTSÁGÁT IS JAVÍTANI KELL

A kereskedelmi banki finanszírozás mellett a magyar gazdaság tőkeellátottságát is javítani kell – hangsúlyozta Balog Ádám, az MKB Bank vezérigazgatója a Trend FM Nap vendége című műsorában. Közben a vezető bankár a hazai adórendszer átalakításában is lát mozgásteret. Személy szerint pedig örülne, ha csökkennének a pénzintézetek terhei.

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Vezető bankárként mit vár az újonnan felálló kormány gazdaságpolitikájától? Például sok bankár szorgalmazza a speciális bankadó megszűntét, továbbá a tranzakciós illetéknek az újrakalibrálását. Ön is?

Természetesen, mint bankvezető az ember örül annak, hogyha kisebbek az adóterhei, de én alapvetően nem így közelíteném meg ezt a kérdést, hanem úgy, hogy általában mire is van szüksége egy banknak a gazdaságban. Stabilitásra van szüksége és kiszámítható növekedésre – azt várom, hogy a gazdaságpolitikától, hogy ezeket továbbra is tartsa fent. Hogy ezekhez milyen eszközökre van szüksége és ebben mondjuk, hogy egy bankadó csökkentés vagy egy tranzakciós illeték átstrukturálás segít-e, az egy második kérdés, személy szerint úgy gondolom, hogy a tranzakciós illetékhez lehet, hogy érdemes lenne hozzányúlni, megvizsgálni, hogy hogyan lehetne hatékonyabban szolgálni ezzel az eszközzel a tranzakciókat és hogyan lehetne az aktuális fejleményeket figyelembe venni. A digitalizációban óriási lépések történtek az elmúlt évben, ez nyilván a banki tranzakciós hatással van, ebből lehetnek következmények például az adónemre is.

A 2010-es kormányváltást követően, korábbi munkahelyén az NGM-ben  tevékeny részt vállalt az egykulcsos személyi jövedelemadó rendszer bevezetésében. Milyen mozgástér van az adórendszer további átalakítása kapcsán?

Az egy egészen más, nagyon időszak volt gazdasági szempontból. Akkor a feladat az volt, hogy úgy strukturáljuk át az adórendszert, hogy áthelyezzük az indirekt adókra a súlyt a közvetlen adókról, de adóbevételt ne veszítsünk, hiszen az nagyon fontos volt, hogy a költségvetés egyensúlya azokban az években is megmaradt. Ez az egyik legnagyobb érdeme az azóta eltelt éveknek is, s ezt a hitelminősítő intézetek is mindig nagyon-nagyon kiemelik és elismerik. Úgy gondolom, hogy ez egy jó döntés volt akkor és pozitív hatással bírt a gazdaságra, hiszen nem terhelte meg a gazdasági döntéseket egy torz adórendszer. Most egy más időszak van: a jó éveket írjuk. Arra készülünk fel, hogy jöhetnek nehezebb időszakok. Ami pedig az adórendszer átalakítását illeti: lehet még folytatni a közvetlen adók csökkentését, azok mindig torzabb hatással bírnak a gazdasági döntésekre és nem annyira erősítik akár a gazdaság fehérítését vagy a vállalkozóréteg tőkésedését is korlátozni tudják. A járulékcsökkentéseknek pozitív hatásuk volt a költségvetésre is, hiszen több pénz áramlott be a büdzsébe,mint korábban. Óvatos, de további lépéseket én még nem tartanék kizárhatónak.

A jegybank  következő évekre nézve kétszámjegyű hitelnövekedést kíván elérni, mind a vállalati mind a lakossági szegmensben. Képes lesz-e erre a magyar bankszektor? Egyáltalán: lesz-e erre kereslet?

A magyar gazdaság klasszikusan egy hitelfinanszírozásra épülő gazdaság, szemben az angolszász típusú országokkal. Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban nagyobb szerepe van a tőkepiacnak, több mint fele a várt finanszírozásnak a tőkepiacról jön. Ahogy haladunk egyre keletebbre, már csak 30-40 százalékos rést hasít ki a tőkepiac, egyes országokban még kevesebb, nálunk pedig csak pár százalékos. Tehát kiemelt nagyon jelentős szerepe van a mindenkori pénzügyi rendszernek, bankrendszernek a vállalkozások a finanszírozásában, ezért hagyományosan a gazdaságpolitika előszeretettel nyúl ehhez az eszközhöz, amikor a gazdaságot élénkíteni próbálja. Ez helyes is, hiszen itt van az infrastruktúra, itt vannak a szereplők, itt van a pénz, s itt van a forrás. Ugyanakkor nem mehetünk el amellett sem, hogy ennek a gazdaságnak tőkére is van szüksége. Kiemelten szorgalmaznék egy átfogó tőkeprogramot, ami a már rendelkezésre álló, vagy a későbbiekben rendelkezésre álló tőkebevonási lehetőségek, akár tőkekockázati alapok, magántőkealapok, tőzsde szerepét erősíti a gazdaságban. Hiszen van egy pont, ahol a bank már nem tud több hitelt adni anélkül, hogy nem kockáztatná a tőkéjét.

Ebben a kontextusban szeretném értelmezni a Nemzeti Banknak a gondolatait is. Természetes, hogy szükséges a finanszírozás felpörgetése, miután ez a pozitív, és serkentőhatással bírna a gazdaságra. Úgy látom, van mozgástér a bankoknál, hogy pár évig még tényleg emeljék jelentősen mértékben a hitelezést.

Az MKB Bank például a középvállalati szegmensben nagyon jelentősen növelte a hielezésé az elmúlt években. Mintegy  80 százalékkal nőtt az elmúlt két évben a KKV szektor finanszírozása.

Lát-e esetleg a nagyfokú hitelezésben valamilyen veszélyzónát? Sokan megégették magukat a 2000-es években a hitelezés felfutása kapcsán mind a vállalati, mind pedig a lakossági szegmensben, ezért ódzkodnak is a hitelfelvételtől.

Igen, a válságnak nagyon komoly mentális hatása volt mind a lakossági, mind pedig a vállalati szektorra nézve, ami főleg a lakosságnál hosszú évekre visszafogta a hitelfelvételi kedvet. A múlt évben láttuk először, hogy már alaposabban megindult a lakossági hitelezés. A vállalkozások egy kicsit hamarabb lettek bátrak, feltehetően jogosan, hiszen elég komoly pofonokat kapott az ország gazdasága a válság idején. Más  országoknak akár a GDP-jéhez, akár a lakosságszámhoz viszonyított hitelezését, ha összevetjük a hazai helyzettel, az jön ki, van bőven tér. Szó sincs veszélyről!

Ugyanakkor fontos, hogy ez ne egy koncentrált hitelezés legyen, és az érintett szektornak ne csak egy bizonyos szűk magja kapja meg ezeket a hiteleket.

A lényeg, hogy a bankok szabályszerűen hitelezzenek, ne erőltetett fokozatban. Ezt a helyzetet kell kiegyensúlyozni. Ehhez, mint mondtam a tőkelehetőséget lehet erősíteni, természetesen a garancia-intézmények szerepét is kell fokozni, és ott is lehet csökkenteni a piaci kockázatát a bankoknak a hitelkihelyezéskor. Esetleg egyéb co-finanszírozási formákat lehet még megtalálni állami, banki intézményekkel, a Magyar Fejlesztési Bankkal, Eximbankkal, ezek mind tudnak segíteni és tudják javítani a bankok képességét. Ha mindent “kifeszítünk”, akkor is nehéz azért tőke nélküli bizonyos ponton tovább hitelezni.

Évek óta immár több százmilliárdos profitot termel a hitelintézeti szektor. Most érdemes bankolni?

A bankszektor egy napon prociklikus iparág. A válságos években nagyon sokat veszítettek a pénzintézetek, a növekedési években pedig nagyon jó profitot tudnak realizálni. Ha pedig világgazdasági szinten nézzük, akkor azért nem a bankszektor a legjobban fizető iparág jelenleg. A digitális szektorok, a robotika, és a ma népszerű iparágak lényegesen nagyobb ebitdákat tudnak realizálni, és a részvényárfolyamaik is sokkal jobbak, mint a bankoké. Éppen ezért én árnyalnám azt a képet, hogy mennyire megy jól a bankoknak, mégha az elmúlt évek jól is alakultak.

Hogy ez ennyire fenntartható? Az nagyban függ a jövő évi és azt azt követő évek kamatkörnyezetétől, az ország stabilitásától, a gazdaság erősségétől. Emellett azt is látnunk kell, hogy nagyon nagy mértékben korábbi céltartalékok feloldásából származott 2017-ben a bankszektor nyeresége. Nyilván ez sem ismételhető meg a további években, hiszen a céltartalékot egyszer lehet felszabadítani. Az idei évre én valamivel kisebb nyereségességre számítok bankszektor szinten, a jövő évet pedig még nem merném megtippelni.

A tavalyi évre húsz milliárdos profitot tudtak elkönyvelni. Mi áll a nyereségesség hátterében?

Az MKB Bank egy nagyon komoly restrukturálási folyamaton ment keresztül 2015 óta, ami miatt 2016-ban már nyereségessé tudott válni a bank, 2017-ben pedig rekordösszegű, több mint 20 milliárdos adózás előtti nyereséget tudtunk elkönyvelni. Ez több évtizede a legjobb eredmény a banknál. Ez volt az első éve az MKB Banknak, amikor tényleg egy magánbankként üzemelt, teljesen magánszektorbeli tulajdonosokkal. Kiemelten nagy kihívás volt számunkra, hogy a teljesen valós piaci körülmények között is helyt álljunk. Ezért is nagy büszkeség, hogy ezt az időszakot ilyen szépen abszolváltuk.

Tartható ez a nyereségességi szint? Mekkora profitot  terveznek 2018-ra? 

Ahogy a bankszektor egésze számára, úgy az MKB-nak is a 2017-es egy nagyon jó éve volt. Örülnék, ha ezt a szintet idén is el tudnánk érni. A tavalyi eredményt alulról közelítjük meg, ez a reális elvárás a bankkal szemben, és a terveinkben is ez szerepel. Mindent meg fogunk tenni, jelentős átalakítások vannak, és várhatóak a jövőben is.

Stratégiájuk 2021-ig szól, hol tartanak időarányosan?

Nagyon hosszú, körülbelül egy éves munka volt az MKB 2021-ig tartó stratégiájának elkészítése, amit tavaly novemberben fogadott el a bank igazgatósága. Túl sok idő még nem telt el azóta, de már a 2017-es évünk is ennek a szellemében folyt, és teljesítettük azokat az elvárásokat, amelyek benne szerepelnek. Időarányosan jól állunk, stratégiánk pedig három alapértékre épül, ez a tradíció, az innováció és együttműködés. A tradíció a “szokásos” banki értékeket jelenti: a működést, a prudenciát, a biztonságot, a tudást, amit egy bank tud képviselni a pénzügyi életben. Az innováció pedig sok mindent jelent: mostanában viszont az IT-s, digitalizációs törekvéseket szoktuk ez alatt megemlíteni. Az együttműködés pedig azt fejezi ki, hogy mi kivonultunk abból a “banki tudatból”, miszerint egy “hatalom”, vagy egy erőközpont vagyunk, amely megmondja a beosztottjának, az üzletfelének, a hitelezett félnek, hogy mit tehet, és mit nem tehet. Mi partnereket keresünk, akivel együtt akarunk működni – legyen az egy szövetkezet, legyen az egy ügyfél, legyen az egy munkatárs vagy éppen egy hatóság. Ennek a szellemében próbálunk előre haladni. Rengeteg együttműködési megállapodást kötöttünk szövetségekkel, más társaságokkal, pénztárakkal az elmúlt években és ezekből az együttműködésekből nagyon sokat remélünk.

Mennyire lesz gyors terjedésű a digitalizációa bankszektorban? Robbanásszerű lökésre készüljünk?   

Nehéz téma. Nagyon nehéz megtippelni, mikor következik be, de szerintem ez a történet kicsit olyan, mint a kiskakas meg a farkas sztorija. Tudja, van az a régi vicc, hogy a kiskakas mindig ijesztgeti a tyúkokat, hogy jön a farkas, de nem jön, nem jön, nem jön. De egyszer meg fog jönni a farkas és szerintem már nem vagyunk túlságosan messze ettől.

Ezek szerint most farkasért kiáltunk?

Nézze, nálunk kiemelt szerepe van az IT-s, digitalizációs munkáknak, létrehoztunk egy külön fintech-labot, egy külön Kft.-t erre, leányvállalatot, amely külön versenyeket szervez, startupokkal dolgozik együtt, kutatja azt, hogy mi lehet a jövő. Több, mint 100 startuppal vettük fel a kapcsolatot, ebből sok-sok lépésen, kiválasztáson, innovációs programon, versenyen keresztül végül három meg is maradt – mint a bankcsoportnak a partnere, velük dolgozunk is. Emellett pedig  nekiálltunk az alaprendszerünk átalakításának is.

Visszatérve az MKB Bank hitelezési tevékenységére, melyik szegmensben tudtak növekedni?

Abszolút értékben a vállalati szektorban tudtunk növekedi: ebben talán semmi meglepő nincs, az MKB klasszikusan vállalati bank. Jelentős a nagyvállalati ügyfélkörünk is, bár az elmúlt években a kis- és középvállalati ügyfélkör sokkal jelentősebben nőtt és sokkal jelentősebben tett hozzá a bank profitabilitásához. Nálunk a betétek is nagy mértékben a vállalati szektortól származnak, és a hitelek is ebbe a szegmensbe áramlanak. Elsősorban a vállalati szektor adott hozzá sokat az eredményünkhöz. Ugyanakkor azt is szeretném kiemelni, hogy a retail szektorban is erősödtünk.

Úgy gondoljuk, hogy egy univerzális banknak erős lakossági ügyfél-élményt is kell tudnia nyújtani, vagyis lakossági “lábának” is lenni kell, úgyhogy nagyon sokat dolgoztunk a lakossági kiszolgáláson és eredményt is értünk el. Az új lakossági ügyfelek száma közel 40 százalékakal magasabb az előző évinél. Az új személyi hitel folyósítás körülbelül megduplázódott, és a klasszikus, jelzálog típusú finanszírozásban mintegy 140 százalékkal növekedtünk. Tehát, bár alacsony volt a bázis, de relatíve nagy növekedést tudtunk elérni.

Egyébként az MKB-nak sosem volt az a stratégiája, hogy minden faluban ott legyen, és mindenütt legyen fiókja. A kevesebb több elve alapján fontosabbak a központi helyen lévő fiókok, amelyek professzionális, alapos kiszolgálást tartják magunkénak. Ez nekünk bejött.