Bankprivatizáció Ukrajnában

Az ukrán kormány azt tervezi, hogy a jelenlegi felére mérsékli az állami részesedést a bankszektorban – jelentette be a napokban az ukrán pénzügyminiszter. Több bankot eladnak, vagy a már meglévő bankokban csökkentik az állami részesedést. Egyes hírek szerint a privatizáció az OTP-t is érdekelheti. A háttérben az áll, hogy az IMF hosszú ideje sürgeti a bankprivatizációt.

Olekszandr Daniljuk pénzügyminiszter tájékoztatása szerint a kormány már nem tervez új állami bankot alapítani, középtávon pedig a bankszektorban az állami részesedést a jelenlegi 55 százalékról 24 százalékra kívánják csökkenteni. Több bankot eladnak, vagy a már meglévő bankokban csökkentik az állami részesdést.

A tárcavezető kifejtette: 2022-ben eladják az ország legnagyobb bankját, a több mint 2200 fiókkal rendelkező Privatbankot, ezt megelőzően pedig 2020-ban a negyedik legnagyobbat, az Ukrhazbankot értékesítik. 

Ezen kívül csökkentik az állami részesedést a második legnagyobb bankban, az állami takarékbankban (Oscsadbankban) és a harmadik legnagyobban, az Ukreximbankban. A magánbefektetők a két bankban kisebbségi részesedést szerezhetnek, ehhez a feltételeket 2019 végére tervezi megteremteni az ukrán kormány.

A múlt év eleji lista szerint az Ukrajnában működő 15 legnagyobb bank közül az OTP Bank volt a 13-ik.  

A Privatbank, amely 1992 óta Ukrajna legnagyobb pénzintézete, 2016 végére a csőd szélére került. A kormány ekkor államosította az addig magánkézben lévő bankot, hogy fenntartsa az ukrán bankrendszer zavartalan működését. Az Ukrhazbankot, két másik ukrán bankkal együtt, a 2008-2009. évi válság idején államosították.

A döntés nyilvánvalóan összefüggésben áll azzal, hogy az IMF régóta sürgeti a bankprivatizációt, delegációjuk legutóbb február közepén járt Kijevben, és mások mellett Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnökkel is tárgyaltak. Elemzők emlékeztetnek arra, hogy a 2016-ban a kormány és az Ukrán Nemzeti Bank által kidolgozott stratégiai terv fényében 2022-ig teljesíteni kell a Nemzetközi Valutaalap azon követelését, hogy a bankszektorban csökkenjen az állami részesedés.

A valóságban azonban minden másként történt, s még az év decemberében államosították az ország legnagyobb pénzintézetét. 

Maga az államosítás 160 milliárd hrivnyát emésztett fel az adófizetők pénzéből, de ezenkívül volt még további 30-40 milliárd egyéb költség is.

Az emberek szempontjából nehéz megállapítani, milyen hatást fog gyakorolni a privatizáció. Az állami kézen lévő bankok mindenhol azt hangoztatják, hogy 100 százalékban garantálják az emberek betétjeit, mivel nem mennek csődbe. A magánszektorban ezzel szemben a betétalap maximálisan kétezer hrivnyában állapítja meg a felső határt. Ez azt jelenti, hogy csődeljárás esetén ennyit kap vissza az adott személy, a többi bennmarad.

A kivonulás egyfajta monopolhelyzetet is teremthet, s az állami részesedés csökkenésével ezentúl a bankok nem élhetnek olyan marketingfogásokkal, hogy teljes mértékben szavatolják a betéteket. 

Továbbá az embereknek jobban kell majd figyelniük, hol helyezik el a pénzüket, mert magánpénzintézetek sora ment csődbe az elmúlt öt évben.

Az OTP-vel kapcsolatban elemzők rámutatnak: a pénzintézet kiszélesíthetné jelenlétét az ukrán bankszektorban. Döntő szempont lehet ebben az is, hogy az állami bankok évek óta ott vannak a top ötös listákon. Az OTP-nek kedvező lenne az ukrajnai bankvásárlás, ahhoz ugyanis, hogy gyorsabban növekedhessen, hrivnyaforrásokra lenne szüksége. Egy nagy ügyfélszámú bank felvásárlása ideális megoldás lenne, kérdés azonban, hogy a felajánlott bankok megfelelők-e számára, és mit kér értük az állam. Első látásra ugyanis igen nagy terhet vesz a nyakába a vevő ezekkel a hitelintézetekkel. A Privatbank például meglehetősen problémás pénzügyi intézmény. 2016 decemberéig magántulajdonban volt, a fő tulajdonosa két oligarcha, Gennagyij Bohuljobov és Igor Kolomojszkij volt.