Bár csökken a brókercégek adója, Ön nem fizet kevesebb díjat nekik


hirdetés


Sok nehézsége van aktuálisan a magyar brókercégeknek, de most éppen egy jó hírt is kaptak. 2019-ben már nem kell a befektetési szolgáltatóknak banki különadót fizetni. Sajnos a brókerek így is panaszkodnak, aligha csökkentik a lakossági brókerdíjaikat, mert az elmúlt három évben folyamatosan esett az eredményük. De legalább az adó a hazai brókercégeket már nem hozza majd hátrányba. Ez ugyanis amúgy sem volt célja a jogalkotónak.

A tőzsdei forgalom alapján havonta kimutatott magyar brókerrangsorban mindig ugyanaz a

négy cég van az élen, a Concorde, a Wood&Company, az Erste és az Equilor. 

Valójában azonban ezek a cégek nem ugyanolyan feltételekkel dolgoznak, ha tetszik, nem ugyanolyan pályán fociznak.

A Concorde és az Equilor független hazai vállalkozások, kifejezetten a tőkepiaccal foglalkoznak, az Erste egy nagyobb bankcsoport része, komplexebb pénzügyi szolgáltatásokkal, míg a Wood & Company egy cseh cég, amely határon átnyúlva szolgálja ki üzleti partnereit.

Más profil, eltérő adózás

A kis magyar cégek évek óta azon keseregtek, hogy miközben ők több magyar munkavállalót foglalkoztatnak, nem csak londoni intézményeket, de a magyar lakosságot is kiszolgálják, ráadásul elemzik is a közepes méretű magyar cégeket; mégis versenyhátrányba kerülnek.

Nyilván a hazai jogalkotóknak nem célja, hogy pont a magyar cégeket sújtsa a külföldiekkel szemben, de mégis ez történt.

Magyar székhelyű vállalkozásként ugyanis a magyarok fizetik a banki különadót, amit egy magyar irodával, magyar bejegyzésű céggel nem rendelkező külföldi bejegyzésű cégnek nem kell megfizetnie. Aki nem regisztrált Magyarországon, az ugyanúgy kereskedhet a tőzsdén, de különadót nem tudott tőle beszedni a magyar kormány.

Nem brókerbalhé-adó

Bár sokan úgy emlékeznek erre az adónemre, mintha a kormány azért vezette volna be, hogy a 2015-ös brókerbotrány-sorozat teherviselésébe bevonja a tisztességes befektetési szolgáltatókat is. Valójában ez már egy régebbi adó. A botrányok idején csak emelkedett a befizetendő pénz, de már azóta velünk volt, amióta 2009-2010 környékén Magyarország kifejezetten nehéz pénzügyi helyzetbe került.

Ekkor kapott különadót a távközlés, az energiaszektor és a bankrendszer is. Aztán az adónemek valamelyest csökkentek, ahogy stabilizálódott a gazdaság, de a brókeradó velünk maradt.

Egészen mostanáig, mert a jó hír az, hogy

jövőre már nem kell az évi akár 100 millió feletti összegű különadót kifizetniük a hazai befektetési szolgáltatóknak, 

Mindenki persze nem fizetett ennyit, de a legnagyobb három cég tényleg 100 millió forintnál is többet fizetett.

Csökkentik-e a díjakat?

Valószínűleg az adómérséklésnek nem lesz brókerjutalék-csökkenés a következménye. Ha megnézzük ugyanis valamelyik cégregiszterben a vezető brókercégek adatait, azt láthatjuk, hogy 2015 és 2017 között évről, évre veszítettek a nyereségeikből, és úgy élték meg az elmúlt éveket, hogy rengeteg költséget átvállaltak az ügyfelektől.

Nehézségek

Vagyis az adócsökkentés most nagyon jól jött a brókercégeknek, de azt nem fogják átadni az ügyfeleknek, inkább saját sebeiket nyalogatják. Mert bár vélhetően nem a szegénység és a sanyarú sors jut eszünkbe először a brókerekről, mint szakmáról, de most tényleg nincsenek könnyű helyzetben.

Melyek voltak a nehézségek?

  • Egyrészt a negatív kamatok. Ha az ügyfelek azt látják, hogy a portfóliókon csak 1-2 százalékot tudnak évente keresni, akkor nyilván kevesebb jutalékot tartanak elfogadhatónak a brókercégektől. Vagyis már az elmúlt években is csökkentek a jutalékok.
  • Másrészt még egy szempontból a negatív kamatok. A brókercégek olykor már negatív kamattal tartják az ügyfelek szabad likviditását forintban, vagy euróban a Kelernél. Ezt a veszteséget azonban lenyelik, nem hárítják át a kliensekre.
  • Harmadrészt a direktívák. A brókercégeknek fel kellett készülni a szabályozói újdonságokra is, elsősorban a MiFID 2-re, illetve az ESMA-ra, de a felkészülés mindig költségekkel is jár. Mik ezek a rövidítések? Az első a sokkal pontosabb ügyfél-felmérésre és ügyfél-tájékoztatásra tartalmaz előírásokat. Míg a másik azokat a furcsa hirdetéseket igyekszik kezelni, amelyek így szólnak: „feladtam a munkahelyemet, mégis 3000 eurót keresek havonta”. vagyis a nagy kockázattal kínált, például tőkeáttétellel értékesített kriptodevizás hirdetéseket igyekszik nagyon elkülöníteni a kockázatokat valóban kezelő brókercégektől. Talán nem lenne ördöngősség ezeknek a direktívának megfelelni, de a brókercégek arra panaszkodnak, hogy a megfelelő informatikai rendszerek kialakítása százmilliós költség.

Az új adószabályok

A költségvetéssel kapcsolatos friss törvények mindenesetre úgy rendelkeznek, hogy 2019. január 1-től hatályos verzió szerint a brókercégek nem fizetnek, igaz a tőkepiac más szereplői (így maga a tőzsde, vagy a Keler elszámolóház) még igen.

Maga az adó amúgy elég bonyolult volt, mert mindenféle tétel, befizetés korrigálhatta, de alapvetően a befektetési szolgáltatásból, mint alaptevékenységből származó bevételt adóztatta a kormány, az adó mértéke pedig az adóalap 5,6 százaléka volt.

Magyar öröm, cseh bánat

A magyar cégek tehát örülnek, mert jövőre már nem lesznek rosszabb adókörnyezetben, mint a csehek (az említett Wood mellett megérkezett a szintén cseh Patria Finance is), amire már csak azért is nagy szükségük volt, mert a Wood például nagyon erős, ő a prágai piac toronymagas vezetője, így eleve könnyen árukapcsolt a nyugati ügyfelek felé. Ez azt jelenti, hogy amennyiben meggyőzött egy nagy londoni bankházat, hogy vele érdemes a cseh piacot lefedni, mert ott ő a legjobb, akkor már könnyen eladhatta azt is, hogy egyébként a magyar részvényeket is el lehet érni rajta keresztül költséghatékonyan Prágából.