KÖZÉPVÁLLALATOKAT A TŐZSDÉRE – ÍME A TELJES FOLYAMAT!

hirdetés

Hazai tulajdonba kerülése óta célja a budapesti tőzsdének egy masszív, jól működő tőkepiaci ökoszisztéma megteremtése. Ebben hangsúlyos szerepe van a középvállalatok tőzsdére csábításának, mellyel az egész hazai gazdaság is egy plusz lökést kaphatna. Kezdetben csak tervek voltak, de most egész komoly programok indultak, ezekről kérdeztük Paulovits Mártont, a BÉT Kibocsátói Akvizíciók Igazgatóságának igazgató-helyettesét.

A most induló programokkal során számos újdonságról hallunk: GINOP, NOMAD-ok, mentoring program, ELITE Program, Xtend, Nemzeti Tőkefejlesztési Alap. Melyik kifejezés mit takar, hogy áll ez össze egy teljes képpé?

Az Xtend egy önálló tőzsdei platform a középvállalatok számára, és lényegében már üzemel is a BÉT-en. Ez nem egy új találmány, számos tőzsde már sikeresen használ hasonló platformot, melynek lényege, hogy ezek a vállatok könnyített feltételekkel, de ugyanolyan megbecsült kategóriában juthatnak tőzsdére, mint a nagyobb cégek.

A jelenlegi hazai környezetben eddig nem volt elsődleges alternatíva a tőzsdén keresztüli forrásbevonás, mivel szinte korlátlan hitellehetőség áll a cégek rendelkezésére, ráadásul meglehetősen olcsón. Azonban ez nem lesz mindig így, a likviditásbőség véget ér majd, és mint a tőkebevonás klasszikus terepe, ekkor fog sok növekedni vágyó cég számára fókuszba kerülni a tőzsde. Erre azonban nem ártana már most felkészülni a cégeknek és ismerkedni a tőkepiaci finanszírozással.

Most tehát az a cél első lépésben, hogy a kkv-k megismerjék a finanszírozási forrásokat, gondolkodásukban ott legyen, hogy milyen tőkepiaci lehetőségek vannak, és ezen belül milyen előnyöket nyújtana nekik a tőzsdei jelenlét.

Tudatosulnia kellene vezetőikben, hogy a tőzsde ráadásul nemcsak tőkebevonási lehetőséget jelent, hanem presztízst is: egész másként tekintenek üzleti partnerei egy tőzsdei cégre, mint egy tőzsdén kívülire.

Az új platform tehát egy megbecsült tőzsdei kategória?

Az Xtend nem egy előszoba, nem egy átmenet, hanem egy stabil, állandó kategória, ahonnan persze tovább lehet lépni a standard és prémium kategóriába, ha tovább növekednek a cégek. Ugyanazok a játékszabályok érvényesek, ugyanazok a befektetővédelmi szempontok, ugyanakkor vannak bizonyos könnyítések: 5 millió eurós kibocsátási összérték alatt elég egy információs dokumentum, amit a BÉT bírál el, és nem kötelező a nyilvános forgalomba hozatal. A cég csinálhat egy zártkörű kibocsátást, és utána bevezetheti papírjait a tőzsdére, megtanulják, milyen a transzparens működés, mit jelentenek a bejelentési kötelezettségek.

A cél az, hogy így egy erősebb középvállalati szektor jöjjön létre, ami végső soron az egész nemzetgazdaságot erősíti.

Az Xtend már szeptember óta rendelkezésre áll, ugyanúgy a Xetra a kereskedési rendszer, mint a többi kategóriában, a feltételek adottak a belépésre. A lehetséges vállatok már nézik, vizsgálgatják, ismerkednek vele. A tőzsde támogatást nyújt nekik, ugyanakkor a belépéshez a cégeknek tanácsadókat kell igénybe venniük, ők a NOMAD-ok (Nominated Advisor). Ez sem hazai találmány, más piacokon is bevált a tanácsadói rendszer.

Jelenleg 15 kijelölt tanácsadó van, ők gyakorlatilag a tőzsde meghosszabbított kezei. A tőzsde az első 2-3 beszélgetés után elküldi az érdeklődő céget a NOMAD-okhoz, ők vizsgálják meg, hogy a cég érett-e a tőzsdére lépésre, és ha igen, akkor feladatuk, hogy aktívan segítsék ezt a folyamatot: megírják az információs dokumentumot, vagy adott esetben a tájékoztatót, illetve felkészítik a céget a tőzsdei bevezetésre. A tőzsdére lépés után is támogatják őket, segítenek megírni az éves jelentést stb., így segítik a cégeket abban, hogy megtanulják mindezt, ami a sikeres tőzsdei szerepléshez szükséges.

És mit takar a mentoring program?

A BÉT kezdetektől fogva úgy vélekedett, hogy a cégeket a tőzsdére lépésben való felkészülésben mindenképp segíteni kell, így ennek a finanszírozását is meg kellett oldanunk. Ezért szerződést kötve a Nemzetgazdasági Minisztériummal, GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) forrásból támogatást tud nyújtani a BÉT a mentoring programon keresztül.

Ennek lényege, hogy a tőzsdére lépési költségeket 50 százalékban finanszírozhatja a tőzsde (maximum 40 millió forint egy esetben).

Az Európai Unió és az NGM biztosítja a forrást, de a tőzsde intéz mindent. A cégek ezt igénybe vehetik jogi tanácsadásra, vállalatfinanszírozási tanácsadásra, bármire, ami a tőzsdére lépéssel kapcsolatban felmerülhet.

Hogy jön a képbe a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap?

Úgy gondoltuk, hogy az egész folyamatot még jobban meg kellene támogatni: nem csak a cégeket (lsd. pl. mentoring program), hanem azokat is, akik befektetnének ezekbe a tőzsdére lépő cégekbe. A Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap ezért indult 13 milliárd forinttal. Ez olyan, mint bármely alap (pl. ingatlan alap), melynek kezelését egy alapkezelő végzi. Ez esetben a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt (SZTAK), aki pályázat útján nyerte meg az NTfA kezelését.

Alapvetően két utat látunk a befektetések megvalósítására: az egyik, hogy az Alap befektet a vállalatba zárt körben, azzal a céllal, hogy a következő maximum 12-24 hónapon belül a tőzsdére kerüljön a vállalat („pre-ipo” befektetés). Ez egy kvázi tőkeemelés, de nem csak az Alap tesz be pénzt, hanem az európai uniós szabályok szerint más befektetőket is be kell vonni (co-investment konstrukció). Legalább 7 éve üzemelő cégeknek a bevonás 40 százalékát biztosíthatja az SZTA, a másik 60-hoz keresnie kell tőkét a cégeknek, ez lehet intézményi befektető, privátbanki befektető, kockázati tőke.

A plusz 60% bevonásában segíthet nekik valaki, mondjuk a nomádok, akik sok befektetőt ismernek?

A magántőke felkutatásában 4 szereplő van. Az első a kibocsátó, akinek vannak olyan ismerősei, barátai, üzlettársai akik szívesen beszállnak egy ilyen cégbe. A második a NOMAD, aki az értékesítést is megszervezheti, hisz kiváló befektetési szolgáltatók vannak köztük, sőt banki hátterűek is, akik akár a saját alapjaikon keresztül is bevásárolhatnak az adott cégbe. Maga a SZTA is behozhat társbefektetőket, és végül képbe kerül a BÉT, aki ugyan nem keres direkt tőkét, de pl. megteremti a találkozók hátterét, konferenciákat szervez, az információkat megosztja, véleményezheti is a céget, ami növeli a befektetői bizalmat.

Az SZTA másik jellegű befektetése a plusz bizalmi faktor megteremtéséről szól, nevezzük IPO típusú beszállásnak. Ebben az esetben a cél a kiegyensúlyozott befektetői kör megalapozása, és ezzel a konkrét tőzsdei bevezetés stabilitásának biztosítása. Tipikus sztorinak gondoljuk az Xtend piacán az SZTA belépését intézményi befektetőként egy zártkörű forgalombahozatal során. Ebben az esetben az elképzelések szerint az SZTA vállalna egy bizonyos lockupot, amíg nem értékesíti a részvényeket – de természetesen ez a tartási periódus a cég paramétereitől és stratégiai terveitől is nagyban függ. Míg az első esetben az SZTA addicionális jogokat is szerezhet a cég irányításában, addig ebben az esetben a SZTA ugyanolyan jogokkal rendelkezik, mint a többi befektető, viszont megjelenése önmagában más befektetőket is vonzhat a tőkeemelésben való részvételre.

És akkor itt az ELITE Program, ez miként részese az tőzsdei ökoszisztémának?

Hogyan lesz egy vállat érett? Nem csak arra van szükség, hogy a cég főbb mutatóiban megfeleljen a tőzsdei jelenlétnek. A vállalatvezetők felkészítésére is szükség van. Gondolkodásban, stratégiában. Az ELITE jó pár éve működik, Milánóban indult, de a milánói tőzsdét megvette London Stock Exchange, az ELITE így már a londoni tőzsde leányvállalata. Egyrészt oktatási program, másrészt nagyon komoly kapcsolatépítési lehetőség, amely ugyan kifejezetten a tőkepiacokról szól, de nem csak a tőzsdéről. Két éves a program, tavaly 10 hazai cég került bele, vannak interaktív órák és online tanulási platform is. Az ELITE tulajdonképpen egy előszoba, vagyis az igazi tőzsdei felkészülés, kötelezettség nélkül. Leginkább gondolkodásváltási időszak, a tőkepiacok, mint vállalatfinanszírozási lehetőség megismerése.

Foglaljuk össze a teljes folyamatot!

Szükség van olyan cégek azonosítására, ahol a számokon túl a bennünk rejlő potenciál is megvan, majd jön az ELITE, ahol a cégek megismerik a vállalatfejlesztésben, hálózatépítésben és tőkepiaci finanszírozásban rejlő lehetőségeket, utána a következő lépcsőfok lehet a BÉT a mentoring programja. Ez már egy elköteleződés, akárcsak a tőkealap és a NOMAD-ok igénybe vétele, majd az Xtend, ami már maga a tőzsdére lépés. A BÉT programok tehát több oldalról és különböző formában, de egy egészet alkotva igyekeznek támogatni új cégek tőzsdére lépését, úgy hogy annak minden pillanatában ott áll támogató, szakértő partnerként a Tőzsde.

A legfontosabb üzenet, hogy a BÉT partnere abban a folyamatban a hazai vállalatoknak, amelynek során megvalósítják a szintlépést – egészen a közös stratégiai gondolkodástól a tényleges forrásbevonásig.

Fellegi Tamás