Bizalom nélkül nincs gazdasági felzárkózás


hirdetés


Gyakran nem is gondoljuk végig, hogy a társadalom egészséges működésében a bizalomnak mekkora szerepe van, pedig évezredek történelmi tanulsága, hogy a gazdasági felzárkózás és társadalmi felemelkedés nélkülözhetetlen építőköve a bizalom. Egy bizalomgazdag társadalomban az emberek boldogabbak, bátrabban terveznek, jobb az életminőségük.

Az utóbbi másfél évtizedben tényszerűvé vált, hogy a túlzott hiszékenység és a túlzott bizalmatlanság egyaránt jelentős társadalmi költséggel, gyakran fájdalmas áldozatokkal jár. Hazánkban a válság előtti években megingott, a válság elmélyülésével pedig mélypontra került az üzleti- és társadalmi bizalom. Joggal kérdezzük: elkerülhető lett volna a nagyfokú bizalomvesztés? Létezik olyan ítélőképességen alapuló okos bizalom, amellyel a háztartások és vállalatok döntéseik kockázatát okosabban kezelhették volna? Itt jelenik meg az állam felelőssége.

Honnan indultunk?

A 2000-es évek devizahitelállomány felépülésének időszakában egyszerre volt jellemző az állami beavatkozás hiánya és a pénzügyi tudatosság alacsony szintje. A 2008-as megkésett és hibás, megszorításokra építő válságkezelés a bizalomvesztést tovább mélyítette, így a kormányzat és állami intézmények iránti társadalmi bizalom rendkívül alacsony szintre süllyedt. Gyökeres fordulatot a 2010. évi állami szerepvállalás új alapokra helyezése hozott, mely a múlt történései, a korábbi gazdaságpolitika és monetáris politikai hitelesség dimenziójában is új korszakot nyitott.

2010 tavaszán a magyar gazdaságpolitikai modell alapkövét változást követelő, szilárd társadalmi felhatalmazás adta talajra tette le a magyar Kormány. A válságkezelés, konszolidáció, fenntarthatóság jegyében, erős gazdasági fundamentumok megteremtésének céljával induló építkezés a közgondolkodás változása és gazdasági szereplők bizalma nélkül nem lehetett volna eredményes, ahogy a piac és az állam harmonikus működése is kizárólag a bizalom talaján képződhet.

Hol tartunk?

A 2013-ban az új értékrendre építő, akkor 3 éve működő gazdaságpolitikai modell társadalmi támogatottsága a bizalom formájában is megmutatkozott. A közvélemény uniós és régiós átlaghoz képest is inkább bízott saját kormányában, miszerint a társadalmi bizalom – az Eurobarometer felmérés alapján – az EU 23 százalékos átlaga feletti 37 százalékra nőtt. Később, 2017-ben Magyarországon az EU átlagát tartósan meghaladva 48 százalékra emelkedett a kormányzat és állami intézmények iránti bizalom. Egy másik EU 28 tagállamra kiterjedő – Századvég Project 28 – kutatás szerint Magyarországon Luxemburg után a második legmagasabb bizalmi értéket mérték. A 46 százalékos uniós átlagot meghaladóan a megkérdezettek 70 százaléka bízik a hazai kormányban.

Mennyire bízik Ön az alábbi intézményben? – Országának kormánya

Forrás: Project 28 kutatás, Századvég, 2018.

Tovább folytatva, az üzleti bizalmat illetően a magyar gazdaság hangulatindexét prezentáló ESI-adat történelmi magasságban, az EU legpozitívabb üzleti hangulatát tükrözte. Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) felmérése 2010 óta az üzleti bizalom és konjunktúra legmagasabb értékét, míg a Negyedéves Bizonytalansági Mutató historikus mélypontját mutatja.

Mégis mi az új a mai bizalmi környezetben?

A 2010-es átfogó gazdaságpolitikai fordulat egyenként is gazdaságtörténeti jelentőséggel bíró fordulatai a korábbihoz képest stabilitáson és hitelességen alapuló, új típusú bizalmi környezetet teremtettek. A 2010-es kényszerű állami modellváltáshoz képest az eddigi eredmények beérésén alapuló állami megújulás vált lehetővé, mely a gazdasági szereplők három csoportjában, a háztartási-, a vállalati-, valamint az állami dimenzióban egyaránt az együttműködés új, minőségi és hosszú távú feltételrendszerét teremtette meg. A jó állam nem leküzdendő ellenfélként, hanem sokkal inkább támogatóként jelenik meg a piacon. A pozitív ösztönzőkkel terelő állami szemlélet a közbizalom erősödésének irányába mutat, mely helyességét az elért eredmények igazolják.  

A korábbi, piaci önszabályozás illúziójára építő, bizalmat és erkölcsöt erodáló, erőn felüli kötelezettségvállalások gazdaságával szemben ma az ember sokkal inkább alanya, mint tárgya a gazdaságnak. Ez jelentős különbség.

Az állami dimenziónál maradva a 2013-tól elindult monetáris politikai szemléletváltással és hiteles monetáris politikával a Magyar Nemzeti Bank számos, a jegybanki mandátumokból következően elsősorban az árstabilitást rugalmas inflációs célkövetéssel elérő és fenntartó, a pénzügyi stabilitást megvalósító, valamint a Kormány gazdaságpolitikáját a rendelkezésre álló eszközökkel támogató, valós gazdaságösztönző hatást kifejtő intézkedést tett és eszközt vezetett be.

A Magyar Modell fontos pillérét képező jegybanki szemléletváltás a háztartások és a vállalatok körében is bizalomerősítő hatással járt.

A fokozott és óvatos lépésekkel megvalósított kamatcsökkentés és tartósanalacsony kamatkörnyezet gazdasági növekedéstés az inflációs cél középtávú elérését támogatta. Az újszerű programok érdemben mérsékelték a hazai kis- és középvállalati kör hitelezésében tapasztalt visszaesést, így a Növekedési Hitelprogram, valamint az egészséges szerkezetű piaci hitelezést ösztönző Piaci Hitelprogram. A háztartások körében a lakossági devizahitelek forintosításával megszűntek a rendszerszintű árfolyamkockázatok, számottevően csökkentek a lakossági terhek,miközben tervezhetővé tették a családi költségvetést. A makroprudenciális politika keretén belül 2015-ben bevezetett adósságfék-szabályok a hitelezés egészséges szerkezetének hosszú távú fenntartása mellett a pénzügyi stabilitási és fogyasztóvédelmi szempontok figyelembevételével kockázatvállalási korlátokkal védik a hitelfelvevőket. Megjegyzendő, hogy e szabályok a 2008 előtti túlzott hitelnövekedést is sikeresen akadályozták volna meg.

AJegybank a pénzügyi tudatosság fejlesztésével a piaci szereplők pénzügyi tájékozottságát és reális ítélőképességét erősíti, mely az okos bizalom kialakulásának fontos feltétele.

Merre haladunk?

A magyar gazdaság erős fundamentumai és a gazdasági szereplők széles körével sikeresnek bizonyult együttműködés az eddigi erőfeszítések eredményeképpen új status quo-tteremtett. Ma ez a magasabb fejlődési szintet képviselő állapot és annak megőrzését célzó megközelítés tekinthető kiindulási alapnak a gazdaságösztönzési, gazdaságfejlesztési stratégiák megalkotása és további fejlődési távlatok tekintetében.

A gazdasági szereplők döntésükkel cselekvési alternatívák között választanak. Fontos, hogy az optimális választás ismérve így nem is lehet a kockázat elkerülése, hanem annak okos kezelése. Képessé kell válnunk okosan mérlegelni, a lehetőségek kimenetelét számba venni. A vállalkozás lételeme a kockázatvállalás, mely motivál, lendületet ad, jobb teljesítményre ösztönöz. Hiba volna – sőt kivitelezhetetlen is – a kockázat teljes elkerülésére törekedni. Ha egy vállalkozás túlságosan kockázatkerülő, a jó lehetőségekről szükségszerűen lemarad, így korlátozva saját növekedési és fejlődési útját. A bizalmatlanság a gazdasági szereplők mindhárom csoportjában – állam, vállalatok, háztartások – túlszabályozást, túlzott bürokráciát, lojalitás csökkenést, így fluktuációt, elvándorlást is eredményezhet. Ráadásul a bizalom további ösztönzést ad a mai technológiai és digitalizációs korszakban az oly meghatározó együttműködés, lojalitás, és az innováció dimenziójában is.

Az állam szerepvállalásával ösztönözheti a gazdasági szereplők bizalomalapú együttműködését. A bizalom pozitívan hat a társadalom mindennapjaira, stabilizáló erővel bír, gazdaságösztönző, ami hatékonyság- és termelékenységnövelést eredményező beruházásokban is testet ölt.

Az állam egyrészt nem mondhat le a szabályozói szerepéről, másrészt olyan közgondolkodás szükséges, melyben a mindennapok szintjén egyszerre van jelen a nyitottság és a kockázatok okos mérlegelésének képessége.

Ebből a gondolatmenetből az következik, hogy továbbra sem szabad lebecsülni a társadalmi bizalom jelentőségét. A jövőben is minden eszközzel erősíteni kell.

Parragh Bianka