Egy ország, amely már alig használ készpénzt – vajon nálunk hol tart a folyamat?


hirdetés


Az egykor egyeduralkodó készpénz szerepe gyorsan csökken világszerte, de ebben igen nagy eltérések vannak különböző országok, régiók között. Az elektronikus fizetések elterjedésében Svédország jutott a legtovább, már alig használnak készpénzt, ami a jegybanknak külön kihívás is lehet. Vajon nálunk hol tart a folyamat?

Készpénz, váltó, csekk

Mielőtt az elektronikus fizetések bármely formája technikailag lehetséges lett volna, minden fizetési forgalom papírformában zajlott. Egyrészt papírpénzben (amely eleinte egy ígéret volt bizonyos mennyiségű nemesfémre), valamint csekken, váltóval, és hasonló értékpapírnak minősülő eszközökkel. Az iparban, kereskedelemben utóbbiak szerepe volt döntő, a mindennapi lakossági fizetéseknél pedig kizárólag a készpénz.

Pénzt a bankban?

Míg a piacgazdaságokban már 50-60 éve megjelent a banki átutalás, valamint a bankkártyás fizetés, nálunk a rendszerváltás előtt még bankszámla sem létezett, csak takarékbetétkönyv. Pénzt csak azért tartottak a bankban (az egyetlenben), hogy az, mint megtakarítás, kamatozzon, ráadásul kezdetben ezt is tollal írták be egy nagykönyvbe, na meg a kis takarékbetétkönyvbe, amivel az ügyfél igazolta pénzét.

A fizetését mindenki borítékban kapta készpénzben, a kereskedők értelemszerűen készpénzben kapták a bevételt, és még az ingatlanok adásvétele is leginkább bőröndnyi készpénz átadásával zajlott. A technikai fejlődés azonban végül túllépett ezen a helyzeten, a fizetéseket bankszámlára utalják, és legegyszerűbb, ha közvetlenül onnan is fizetünk, készpénz közbeiktatása nélkül akár utalással, akár bankkártyával, akár mobiltelefonos applikációval.

Az első helyezett

Ez az a pont, ahol hatalmas eltérés lép be az egyes országok között. Nyilvánvaló, hogy aki minden jövedelmét elektronikus úton kapja, annak ma már jóval egyszerűbb így is fizetni, a készpénz felvétele, tárolása, kezelése fölösleges nyűgnek tűnik.  A legfejlettebb országok eljutottak odáig, hogy kereskedelmi elfogadóhely nem létezik bankkártya terminál nélkül, de még a magánorvosok is üzemeltetik, ahol pedig még sincs, ott a telefonos fizetés.

Ebben a folyamatban Svédország jutott a leginkább előre, és nekik van a legnagyobb esélyük rá, hogy készpénzmentes társadalommá váljanak.

Jelenleg a teljes fizetési forgalom 2 százaléka zajlik készpénzben, banki becslések szerint 2020-ban ez már csak fél százalék lesz. Mindez természetes folyamat, a fejlődés ebbe az irányba halad, ugyanakkor a jegybank számára kihívást is jelent.

Elfogy a készpénz

Miután alig marad forgalomban készpénz, a fizetések lebonyolítása néhány nagy szereplő kezébe kerül, ami válsághelyzet esetén gondot jelenthet, különösen, ha átmenetileg sokan készpénzhez akarnak jutni. A jegybanknak ezért rendelkeznie kell ilyen esetben bevethető készpénztartalékkal, ami önmagában nem nehéz megoldás, egyszerűen tartalékolnak megfelelő mennyiségű bankjegyet. Ehhez persze vészforgatókönyv is kell, hogy válsághelyzet esetén a készpénzt könnyedén eljuttathassák a bankokhoz, és zökkenőmentesen felvehesse azt a lakosság.

A kisebbség jogai

Egy másik probléma, hogy még a világ legfejlettebb országaiban is akadnak emberek, akik ragaszkodnak a készpénzhez, leginkább azért, hogy tranzakcióiknak ne maradjon nyoma, és akadnak, akik a társadalom peremén élve csak készpénzben szereznek bevételt. Az a helyzet persze előállhat, hogy ők egyre nehezebben tudják használni készpénzüket, mert az elfogadóhelyek már nem rendelkeznek váltópénzzel, hisz a napi néhány esetleges készpénzes vásárló kedvéért nem foglalkoznak külön ezzel. Sok bolt kis is írja, hogy készpénzt nem fogad el

– míg nálunk az a gyakori probléma, bankkártyát nem fogadnak el, és ezt nem is mindig jelzik jól láthatóan, így a vásárlónak a kiválasztott áru nélkül kell távoznia.

Noha a készpénz hivatalos fizetőeszköz, ezt a szerepét egyre kevésbé tudja betölteni. Sokszor még a bankok is megtagadják a készpénzes ügyleteket, mert ők sem tárolnak nagyösszegű készpénzt, és annak szállításával, kezelésével is egyre kevésbé foglalkoznak. A svéd parlamentben ezért most egy többpárti bizottság foglalkozik avval, hogy a bankoknak milyen mértékű készpénzes szolgáltatást írjanak elő. Úgy gondolják, hogy a kvázi teljes készpénzmentesség csak akkor érhető el, ha eközben biztosítják azok jogait, akik készpénzt szeretnének használni.

Le voltunk maradva

Mindeközben nálunk még a közelmúltban is igen magas volt a készpénzhasználat aránya, aminek oka egyrészt a kiterjedt szürkegazdaság volt, másrészt a POS terminálok sok helyen hiányoztak, 2016-ban még csak az online pénztárgépek fele mellett volt készülék. A szürkegazdaság leginkább a minimálbér, illetve ma már inkább a garantált bérminimum fölötti jövedelmek készpénzben, adózatlanul történő kifizetését jelenti, ennek következtében sok munkavállaló készpénzt is kap az utalásként érkező fizetése mellé.

Ez a jelenség csökkenőben van a minimálbér és a garantált bérminimum nagymértékű emelése, valóban a munkára rakódó adók csökkenése miatt. A bankkártya-terminálok telepítésére pedig programot hirdetett a kormány 2016-ban, melynek során 30 ezer terminál telepítésének költségét támogatja az állam.

A programot a közelmúltban kibővítették újabb 30 ezer terminál erejéig, így az online pénztárgépek 80 százaléka mellett lesz már elektronikus fizetési lehetőség.

Felgyorsul

Attól kezdve, hogy az üzletek túlnyomó többségében ez rendelkezésre fog állni, a többség már nem kényszerül majd a készpénzhasználatra, és ez felgyorsítja a készpénzforgalom csökkenését, ami a kormány egyik prioritása a szürkegazdaság visszaszorítása és a készpénzmennyiség biztosításának költsége miatt. Az MNB adatai szerint a folyamat az elmúlt évben már gyorsulni kezdett: 2015-ben 2700 milliárd forint volt a hazai kibocsátású kártyákkal bonyolított forgalom értéke, 2016-ban 3400 milliárd forint, tavaly már 4345 milliárd forint.

Fellegi Tamás