Moszkva már válaszolt is az orosz olajra bevezetett ársapkára

Elemzések2022. dec. 4.Sz.A.

Mihail Uljanov, Oroszország bécsi képviselője szerint Európa mostantól orosz olaj nélkül fog maradni. Oroszország nem fogadja el az Európai Unió és a G7 csoport által bevezetett, hordónként 60 dolláros olajárplafont - mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

Az elnöki szóvivő szerint elfogadhatatlan az EU és a G7 csoport (USA, Kanada, Japán, Ausztrália, Franciaország, Németország, Olaszország) által elfogadott olajár-maximalizálás, amely a tengeren szállított orosz olajra vonatkozik.

Peszkov kijelentette, hogy Oroszországnak elemeznie kell a helyzetet, és azután dönt, milyen választ ad a nemzetközi árkorlátozásra.

Mihail Uljanov, Oroszország bécsi főképviselője Twitter-üzenetben azt írta, hogy mostantól Európának orosz olaj nélkül kell élnie.

Mint írja, "Moszkva világossá tette, hogy nem szállít olajat azoknak az országoknak, amelyek támogatják az olajársapkára vonatkozó, piacellenes döntést".

Várjuk ki a végét, hamarosan az EU azzal fogja vádolni Oroszországot, hogy fegyverként használja az olajat

- írta Uljanov.

A TASSZ hírügynökség tegnap esti cikke kiemeli, hogy Oroszország nem szállít energiahordozót olyan országoknak, amelyek korlátozzák az árat. Moszkva csak a piaci feltételek szerint hajlandó eladni, és elutasítja az ársapkát - írja a lap.

Maga az intézkedés első ránézésre nem sok kárt okozhat az olajár szempontjából: az uráli olajfajta hordónkénti ára a Brent nyersolajhoz képest több mint 20 dollárral olcsóbb.

A háború előtt a Brent és az uráli olaj között nem volt ilyen nagy a különbség. Idén nyáron azonban már 35 dollárra emelkedett az árrés, ennyivel került kevesebbe az orosz olaj a világpiacon - húzza alá a Marketwatch elemzése.

Az uráli olaj spot ára 67-69 dollár körül mozgott pénteken.

Kína és India ezért eddig is diszkontáron vásárolták az orosz olajat.Az USA és Japán pedig már hónapok óta nem vásárol orosz olajat, igaz, korábban is alacsony mennyiségeket vettek. 

Moszkva legnagyobb vevője Kína, India és Törökország, amelyek nem léptettek érvénybe szankciókat Oroszország ellen az invázió kezdete után.

A piacok azonban mindenképp reagálnak a már korábban bejelentett árkorlátozásra, mert a december 5-i érvénybe lépési határideje előtti hetekben jelentősen megnőtt az orosz olaj vásárlások mennyisége.

A Financial Times információi szerint Moszkva idén több mint 100 olajszállító tankerhajót vásárolt külföldről, elsősorban Irántól és Venezuelától, hogy a megnövekedett olajrendeléseket teljesíteni tudja.

A lap kiemeli, hogy a piac nagy részét lefedő nyugati biztosítótársaságok csak olyan orosz olajszállítmányra köthetnek szerződést, amely betartja a 60 dolláros árplafont. Amelyik szállítmányozó megszegi a szankciót, akár 90 napra is kivonható a forgalomból. 

Az Európai Bizottság az árplafont a jövőben rendszeresen felülvizsgálja, és a maximalizált ár nem lehet magasabb a piaci ár mínusz 5 százaléknál.

Elemzők szerint az egyik fő kérdés az olajár szempontjából, hogy a jelenlegi helyzetben hogyan reagál az OPEC, hajlandó lesz-e megemelni az olajkitermelését.Az OPEC+ (vagyis az olajkartell és Oroszország) ma dönt a kitermelési mennyiségek esetleges módosításáról.

Az olajárplafont elégtelennek nevezte szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki szerint "komolytalan", és "kényelmes a terrorista állam költségvetése szempontjából".

Az orosz gazdaság teljesítménye idén 3 százalékkal eshet vissza, ami az előzetes várakozásokhoz képest ( 8-10 százalékos recesszió) sokkal kisebb mértékű csökkenés.

A szankciók ellenére ugyanis a magas energiaárak miatt hatalmas bevételre tett szert az orosz export, és a rubel árfolyama is stabilizálódott, miután a földgáz ellenértékét rubelben kérte a Gazprom.