Elindult az űr gyarmatosítása

Az oroszok robot-holdbázist akarnak építeni, amelyen keresztül kiaknázhatják az aszteroidák ásványkincseit. Az 1967-ben született nemzetközi szabályozás fényévekre jár a mai technológiától, félő, hogy elindul a szabadrablás az űrben.

Telihold világít a dél-afrikai Table Mountain Nemzeti Park felett, Fokváros közelében. (MTI/EPA/Nic Bothma)

Sci-fi-be illő ugyan, de az orosz űrkutatás hagyományait figyelembe véve célszerű komolyan venni Dimitrij Rogozin, az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz vezetőjének vízióját. Rogozin arról számolt be, hogy olyan, hosszú távon emberi közreműködés nélkül üzemelő, ám természetesen emberek által is lakható és látogatható holdbázist létesítenének, amely áthidalja a Holdon történő munkavégzés nehézségeit.

https://sputniknews.com/science/201811061069536620-russia-moon-base-creation-robots-avatars/

Moszkva már korábban is jelezte, hogy tartósan szeretne a Holdon berendezkedni, a mostani nyilatkozatok arra utalnak, hogy valóban készülnek erre.

Az űr gyarmatosításáért óriási versenyfutás zajlik az oroszok, az amerikaiak és a kínaiak között. 

Trump elnök például a közelmúltban dobta be a “Space Force” kifejezést a köztudatba, ami azt jelenti, hogy Washington meg szeretné akadályozni Peking és Moszkva űrfegyverkezési törekvéseit. Ismert, hogy annak idején Ronald Reagan a csillagháborús tervekkel kényszerítette bele a Szovjetúniót egy olyan fegyverkezési versenybe, amelyet az végül nem bírt erőforrásokkal, s így hozzájárult a szovjet rendszer széteséséhez. Később kiderült, hogy Reagan erre vonatkozó kommunikációs kampánya nagyrészt blöff volt. Trump azonban a jelenlegi helyzetben már nem játszhatja el ugyanúgy még egyszer ezt a játékot, az oroszok se olyan hülyék, hogy kétszer ezzel rá lehetne szedni őket. Moszkva és Peking folyamatosan azzal vádolja az amerikaiakat, hogy megsértik az űr fegyvermentességére vonatkozó nemzetközi jogot.

Az orosz űrkutatás hagyományai nagyon erősek. Emlékezzünk rá, hogy ők bocsátották fel az első műholdat, ők küldtek először embert az űrbe, s az Egyesült Államoknak – Neil Armstrongnak – csak hosszú évekkel később jött össze a kis lépés a Holdon – ami nagy lépés volt az emberiségnek. Az oroszok most kifejezetten nagy lépéseket terveznek a Holdon.

Putyin még 2017-ben mondta, hogy aki a mesterséges intelligencia területén előnyre tesz szert, az lesz a világ ura. 

Vegyük komolyan ezt a kijelentést, s ne legyenek kétségeink a felől, hogy hiába teszi roppant nehézzé az orosz költségvetést az alacsony olajár, erre a célra megvannak a Kremlnek a forrásai.

De miért olyan fontos ebben a játszmában egy holdbázis? Azért, mert ez a belépő a világűrben lévő ásványi kincsek kibányászásához.

Becslések szerint a Mars és a Jupiter között lévő aszteroida övezetben olyan ásványi kincs mennyiség helyezkedik el, amelynek értéke a NASA becslései szerint minden egyes, a Földön élő emberi lakosra vetítve 100 millárd dollárnak felel meg. A holdbázis technológiájával párhuzamosan nagy erőkkel folynak a kutatások arról, hogy miként lehet az aszteroidákon leszállni és ott bányászkodni. A Föld nagyhatalmai ugyan megállapodtak egy egységes űrjogi szabályozásban, ám gondosan ügyeltek arra, hogy ennek meglegyenek a maga kiskapui – így a joghézagok kihasználásával öldöklő versenyfutás kezdődhet el az aszteroidák kincseiért.

A Tesla vezér Elon Musk SpaceX és Jeff Bezos Blue Origin nevű programjai az űrturizmust célozzák meg.

A háttérben azonban ennél sokkal fontosabb stratégiai érdekek húzódnak meg: olyan technológia kifejlesztésén dolgoznak, amely lehetővé teszi, hogy az emberiség más bolygókon is élhessen. 

Az oroszok más oldalról közelítik meg a problémát: inkább robotokat küldenének az űrbe.

A szabályozás elavult, 1967-ben született meg az ENSZ keretein belül http://www.unoosa.org/oosa/en/ourwork/spacelaw/treaties/introouterspacetreaty.html

, és fényévekkel van elmaradva a mai technológiai fejlettségtől. Így alakulhatott ki az a helyzet, hogy ma a nemzeti kormányok adnak el magáncégeknek licenszeket az űrbéli tevékenységekre, és egyben ők azok, amelyek ellenőrzik is ezt a tevékenységet.

Ezen a honlapon

https://www.gov.uk/guidance/apply-for-a-license-under-the-outer-space-act-1986

például a brit kormány ismerteti azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén műholdak felbocsátására és “más űrbéli tevékenységekre” vonatkozó licenszeket lehet vásárolni. Nyilván ők fogják ellenőrizni is az általuk adott engedélyeket.

Nincs olyan nemzetközi hatóság, amely felügyelné a jogszabályok betartását, olyan meg pláne nincs, amely ki is tudná ezt kényszeríteni. Szakértők szerint megoldás lehetne, ha valami, a földi klímaegyezményhez hasonló intézmény jönne létre. A klímaegyezmények betartását sem lehet kikényszeríteni, de legalább egy asztalhoz ülnek a felek – jó esetben -, ami kezdetnek nem rossz.