Eljött újra a bankok aranykora?

hirdetés

Évek óta tart a tőzsdei emelkedés, a gazdaság a világ nagy részén dübörög, felfutóban a hitelezés. Vajon hogyan profitálnak ebből a bankok és a bankárok, újra olyan jól megy-e nekik, mint a 2008-as válságot megelőző eufóriában, ahol a nyereségvárakozások és a bankárjövedelmek nem ismertek határokat?

Az előző Kánaán

A 2003-2007 közti, főleg a tőkepiacokon jellemző fellendülés határtalannak tűnt, legalábbis a bankok szempontjából. Óriási nyereségek, még annál is nagyobb nyereségvárakozások jellemezték az időszakot, az ügyesebb befektetési bankárok pedig hatalmas bónuszokat kaptak nem szerény alapfizetésük mellé. A banki részvények ára az égig emelkedett, tulajdonképpen ez volt az egyik szektor (a másik az olajipar) ahol igazi mánia zajlott, a részvényekben fújták a lufit, maguk a bankok és főleg a bankárok úgy érezték, eljött a Kánaán, ami talán sosem ér véget.

Az ingatlanpiac fűtötte

Az egész fellendülés egyik összetevője az amerikai, és kisebb részben más piacokon is jelentkező szédületes ingatlan áremelkedés volt, ami sosem látott buborékot eredményezett. Miután sokan, köztük a bankok is elhitték, hogy ez örökké fog tartani (pontosabban tudták, hogy nem, de amit lehetett, ki akartak hozni a mániából), Amerikában nyakló nélkül adták ingatlanfedezetre a hiteleket, bárkinek, bármilyen ingatlanra. Az összeomlás kódolva volt, az ingatlanpiac 2007-ben tetőzött is, de kitaláltak egy módszert, amivel a várható nehézségeket arrébb lehet tolni, legalábbis egy ideig.

Csúnya vége lett

Ahogy az ingatlanárak esni kezdtek, sok esetben értékük már el sem érte a rájuk felvett hitel nagyságát, így a fedezet megszűnt. A sok hitelfelvevő, akik közül sokat nem is ellenőriztek, és sokszor készpénz nélkül, próba-szerencse alapon vette fel a hitelt, egyszerűen odébbállt. A hitelek kezdtek bedőlni. Igen ám, de a bankok diszkréten megszabadulhattak ezektől: sok hitelt összeraktak egy csomagba, azt értékpapírosították, az így keletkezett papírt eladták olyan bankoknak, akik még nem jöttek rá, hogy nem is olyan jó üzlet már az ingatlanhitelezés, pláne nem ilyen formában.

Az árak tovább estek, a piac összeomlott, rengeteg hitel bedőlt, de addigra azt már az úgynevezett mérgezett értékpapírokba becsomagolva rásózták másokra, köztük főleg bankokra. Ezek hirtelen semmit nem értek, rengeteg bank fizetésképtelen lett, a világ pénzügyi rendszere összedőlt, ebből lett a híres 2008-as válság. Azt tehát jórészt a bankok okozták, de vajon megbocsátott-e nekik a piac, szárnyalhatnak-e ugyanúgy, mint akkor, a válság előtt?

Megváltozott a világ

Az elmúlt 10 évben értelemszerűen sok minden megváltozott. Először is, komoly bankszabályozás zajlott, hogy még egyszer ne fordulhasson elő hasonló eset. Ettől persze még remek hangulatú időszakokban ugyanolyan jól mehet a bankoknak, lehetnek méretes jövedelmek. Vannak olyan tényezők, amik ezt most elősegítik, de vannak olyanok is, melyek a nagy nyereségesség ellen hatnak.

Az első és legfontosabb, hogy a fejlett világ szinte egészében soha nem látott mélységbe, gyakorlatilag nulláig ereszkedtek a kamatok. A bankok nem tudnak értékelhető betéti kamatokat fizetni ilyen esetben, igaz, hogy hitelezni elvileg annál inkább, mivel a hitelkamatok is alacsonyak. Sok bank persze óvatos ezzel, mert tudják, hogy előbb-utóbb elérkezik a kamatemelés, és akkor megemelkednek a hitelkamatok, megnövelve a hitelfelvevők törlesztő részleteit (Amerikában ez már zajlik, közel 2 százalék az alapkamat).

Kis kockázat nincs, a tőzsde viszont szárnyal

Ami a befektetési banki üzletágakat illeti, kétféle tendencia mutatkozik. Pénzbeáramlás van bőven, hisz kamatok hiányában a pénz hozamot keres, ráadásul a jegybankok által az eszközvásárlási programok során piacra bocsátott fedezetlen 10 ezermilliárd dollár is helyet keres magának. Ugyanakkor kis kockázatú, de értelmezhető befektetést különösen euróban lehetetlen találni: a fejlettebb eurózónás országok 10 éves államkötvényhozamai fél százalék körül vannak, ennél magasabbat a lényegesen kockázatosabb olasz és görög kötvények kínálnak. Amerikában ugyanakkor már jobb a helyzet: a 10 éves kötvény hozama 3 százalék közelében van.

A részvénypiacokon ugyanakkor könnyebb volt eddig a befektetési bankárok dolga: azok nagyrészt emelkedtek az elmúlt közel 10 évben, különösen egy szektor, a legnagyobb internetes és technológiai cégek. Figyelmeztető jelek már itt is vannak, ezt jelzi a Facebook múlt heti hirtelen 20 százalékos zuhanása, de eddig a Wall Street bankárainak nem lehetett okuk panaszra.

Hazai pálya

Nézzük ezek után, mi a helyzet itthon? Négy százalékos gazdasági növekedés, 10 százalék fölötti béremelkedés: ez elvileg a lehető legjobb környezet a bankok számára. Szépek is az eredmények, de néhány tényező erősen korlátozza az elérhető profit nagyságát. Az egyik, akárcsak máshol, a kamatszint rendkívül alacsony mivolta. A bankok nem tudnak kamatot fizeti az ügyfeleknek, ráadásul a magánbefektetők ehhez képest magas kamatot kapnak az ÁKK-tól.

A hitelezés a húzóerő

A hitelezés ugyanakkor erősen fellendült az elmúlt két évben, mind a lakáshitelek, mind a vállalati hitelezés, mind a személyi kölcsönök piacán. Ráadásul erős verseny is kialakult, a hitelek viszonylag olcsók, ami az ügyfeleknek kedvező, ugyanakkor a bankoknak nem teszi lehetővé, hogy extraprofitot termeljenek, ahogy ez korábbi, magas kamatokkal jellemezhető időszakban előfordult.

Ami a tőzsdét illeti, ugyan ott is volt fellendülés, de a belföldi befektetői érdeklődés messze nem akkora most, mint a több mint 10 évvel ezelőtti szárnyalásban. Akkor boldog-boldogtalan szaladt részvényt venni, a háziasszonyok és a taxisofőrök is a tőzsdéről beszéltek, hogy André Kostolanyt idézzük, és valóban, sokszor az utcán vagy a buszon is lehetett hallani, hogy az OTP vagy a Rába árfolyamáról beszélgetnek. Rengetegen vették meg ezeket a részvényeket, igaz, aztán a válság alatt hatalmas veszteség is érte őket. Most alig beszél valaki részvényekről, és az adatok is alacsony belföldi érdeklődést mutatnak.

Kisebb, de stabilabb aranykor

Összességében a bankok számára itt az aranykor, de nem olyan heves, mint a korábbiak, igaz, talán kiegyensúlyozottabb, és ezúttal jó eséllyel nem egy válság fog neki véget vetni, legfeljebb egy természetes gazdasági lassulás mérsékli majd a profitokat. Ugyanakkor most azért jóval óvatosabbak is a bankok, mint korábban, így vélhetően nem lesz olyan időszak, amikor hirtelen csontvázak kerülnek ki a szekrényből, bedőlt hitelek formájában.