Ennyi pénzének kell lennie nyugdíjba vonuláskor, hogy gondtalan élete legyen


hirdetés


Több féle számítást is bemutatunk, de annak, aki biztosan gondtalan nyugdíjas kort szeretne, annak mai értéken legalább 65-120 millió forinttal kell rendelkeznie a nyugdíjba vonulás idején.

Ki ne gondolta volna már át, hogy mennyi pénzt kell ahhoz félretennie, hogy az élete végéig elég legyen? Aki mindezt a nyugdíjas éveire szeretné kiszámolni, nincsen könnyű helyzetben, mert a következőket például biztosan nem tudhatja:

  • Meddig fog pontosan élni?
  • A megtakarításait milyen hozammal tudja majd fialtatni?
  • Mekkora lesz ezekben az években az infláció, vagyis mennyit romlik a pénz vásárlóereje?

Egyedi igények

Nyilván mindenkinek egyediek a pénzigényei, illetve az életkilátásai, de ha nagyon elnagyoltan tekintünk a matekra, kiindulhatunk abból, hogy egy mai munkavállaló

70 éves koráig még aktív lehet,

20 évig, vagyis 90 éves koráig még vígan elélhet nyugdíjasként,

300 ezer forint mai értéken vett nyugdíj-kiegészítéssel élhető életet élhet (az állami nyugdíjak természetesen különbözőek lehetnek, de nem várható, hogy túl magasak lennének).

Hozam és infláció

A modellből vegyük most ki az vizsgált időszakra az inflációt és a megtakarítások hozamát, amelyről úgysem tudhatunk sokat előre. Annyit azért elárulhatunk, hogy

  • amennyiben például 3 százalékos a pénzromlás és 3 százalékkal fektethetők be a megtakarítások, akkor a két hatás valóban kioltja egymást,
  • ha a piacon reálhozam van, vagyis a megtakarítások hozama magasabb, mint az infláció, az segíti a megtakarítókat,
  • míg ha a pénz gyorsabban romlik, mint a megtakarításokon elérhető hozam, akkor nehezebb a nyugdíjasnak megőriznie az életszínvonalát.

Havi 300 ezer többféleképpen – az örök járadék

A havi 300 ezer, vagyis évi 3,6 millió forint nyugdíj-kiegészítést többféleképpen is modellezhetjük. Kezdjük az örökjáradékkal, ami a legbiztosabb, de a legdrágább megoldás. Ha egy gazdag milliárdos nem szeretné, hogy a gyermeke gyorsan feléljek a halála után a vagyonát, örökjáradékot köthet ki. Beteszi az egymilliárd forintját a bankba és a gyermeke csak az éves kamatokból (3 százalékos kamat esetén 30 millió forintból) gazdálkodhat. Sok ismert nemzetközi díj is ezen az elven alapul, az alapító egy nagy összeget elhelyezett egykoron egy számlán, és az adott évi kamat kiosztható a díj győzteseinek.

Ha valaki a nyugdíjas éveire kamatokból szeretne megélni, akkor jó sok pénzt kell összegyűjtenie, viszont e modell nagy előnye, hogy a vagyonból az örökösökre is száll.

3 százalék

A példánkban használt 3 százalék nem tűnik irreális feltételezésnek, ezért ha valaki 120 millió forintot összegyűjtött, akkor annak évi 3,6 millió forint az éves kamata, megvan a havi 300 ezer. Ráadásul, ha tovább él az emberünk, mint 20 év, semmi baj, nem roggyan meg az anyagi helyzete, hiszen kamatozik tovább a 120 millió.

A felélési terv

Igen ám, de ez elég sok pénz, kevesek tudnak ennyit összegyűjteni. Ha valakinek kevesebb pénze van és kevéssé aggasztja, hogy nem hagy örökséget, megteheti azt, hogy „felélési tervet” készít. Ha 20 évre saccolja az életkilátásait, akkor 72 millió forintra van szüksége ahhoz, hogy minden hónapban kivegyen 300 ezer forintot a bankból és azt elfogyassza.

Ez az alapmodell, és bár tudjuk természetesen, hogy a a 72 millió forint kamatozik is a bankban, de mivel az infláció rontja a pénz értékét, így a későbbi évek havi 300 ezer forintos életszínvonalához már több pénz kell, így számolhatunk ezzel a modellel.

Igen ám, de mi lesz így az örökösökkel, illetve mi van, ha elfogyott a pénz, és a nyugdíjas még mindig él?

A felélés ezért nem könnyű, mert meg lehet ugyan állapodni a gyerekekkel, hogy amennyiben 20 év előtt hal meg az ember, akkor örökölnek, de ha nem, akkor majd támogatják ők az idős apukát, csak azért elég morbid, hogy az utódok, legalábbis anyagi értelemben a szerettük korai halálával járnak jobban.

A biztos járadék

A felélési terv almódozata a biztos járadék esete. Itt nem tekintünk el a hozamtól és az inflációtól, vagyis feléljük a bankban tartott pénz kamatait is, viszont szigorúan mindig csak 300 ezer forintot kapunk, akkor is ha már 10-15 év inflációjával romlott a pénz.

Körülbelül 65 millió forintból már tudunk venni havi 300 ezer forintos biztos (vagy banktechnikai) járadékot. Ilyenkor a bank fialtatja a pénzünket, és havonta ad nekünk 20 évig 300 ezer forintot, de fontos, hogy ez esetben nincsen inflációs korrekció, a 300 ezer forint nominálisan is 300 ezer forint marad. Itt is van örökség, ha menet közben elhalálozunk, akkor is megkapják az örökösök a maradék pénzt.

És az életjáradék

Egyfajta köztes megoldás az életjáradék, amikor a nyugdíjas szerződést köt egy pénzügyi szolgáltatóval, hogy egy adott összeg befizetésével (a fenti paraméterek esetén körülbelül 90 millió forint a reális) élete végéig 300 ezer forint havi járadékot kaphat. A vagyonkezelő, vagy biztosító ilyenkor mindenképpen lenyeli a teljes összeget.

  • Ha a nyugdíjas korán meghal, duplán rosszul jár, egyrészt, mert nem él, másrészt, mert az örökösei helyett mindent a pénzügyi szolgáltatónak adott.
  • Ha viszont sokáig él, akkor megszívatta a biztosítót, amely egy átlagos életkorú emberre alapozta a számítását, de mégis sokáig fizethetett.

Sajnos drága

Fontos azonban hozzátenni, hogy az életjáradékok nagyon drágák, mert a biztosítók nem ellenségeik maguknak és általában jól tudják, hogy a magyar lakosság öngondoskodásra képes és hajlamos része sokkal tudatosabb, egészségesebb jobb módú, vagyis vélhetően sokkal tovább él, mint a mélyszegénységben tengődők.

Vagyis a biztosítók saját számításaik során sohasem a Magyarországon aktuális várható élettartamból indulnak ki,

  • egyrészt, mert a várható élettartam folyamatosan, így a szolgáltatás ideje alatt is  nő,
  • másrészt, mert aki már eljutott 70 éves korig, annak sokkal magasabb a várható élettartama, mint a teljes lakosságnak (hiszen a fiatalon elhunytak húzzák le az átlagot),
  • harmadrészt a biztosítók kénytelenek „uniszex” módon számolni, vagyis ugyanazzal az életjáradékkal kell kalkulálniuk a férfiaknál és a nőknél is, noha a nők átlagosan évekkel tovább élnek. Bár ezt senki nem vallja be, de emiatt a pénzügyi szolgáltatók inkább úgy számolnak, mintha mindenki nő lenne.

Kombinációk

Ez az elmélet, és végül pár szó a gyakorlatról. A legtöbb ember nem a fenti modellek közül választ. Vagyis nem osztja be a pénzét évekre egyenletesen, nem is vesz minden pénzéből életjáradékot, ahogyan nem tud örökjáradékból sem megélni. Ehelyett életszerű, de sikeres kombinációkat választ, amelynek kialakításában sokat tudnak segíteni a pénzügyi tanácsadók. A legjobb megoldások olyan mixek, amelyek az életkori sajátosságokat is figyelembe veszik (70 évesen még szívesebben befizetünk egy társas utazásra, 85 évesen ez már nem vonzó), a nyugdíjas és a családtagok érdekeit együttesen igénybe vevő kombinációk, konkrétan a biztos járadék és az életjáradék kombinálásával jól kimodellezhető, hogy a nyugdjas úgy érezzen anyagi stabilitást, hogy az örökösök se legyenek kizárva a felhalmozott javakból.