Építik a Kína-Európa autópályát – 8445 kilométer lesz, a Sárga-tengertől a Balti-tengerig ér

hirdetés

A jövő hónapban kezdik el építeni a Kína-Európa autópályát, amely a Sárga-tenger és a Balti-tenger közötti 8,445 kilométernyi útszakaszt jelent. Az Hszi Csin-ping kínai elnök által bejelentett autópálya Nyugat-Kínán, Kazahsztánon, Grúzián és Isztambulon keresztül érkezne Európába. A beruházás a 900 milliárd dolláros Új Selyemút infrastrukturális hálózat része.

Miközben gőzerővel halad a Kínát Európával összekötő vasúthálózat fejlesztése, az Egy Övezet Egy Út (vagyis az Új Selyemút) részeként a Sárga-tengertől a Balti-tengerig nyúló autópálya építése is elkezdődött.

Az Economist legfrissebb száma címlapon foglalkozik a jelenleg legnagyobb infrastrukturális beruházás, az alsó hangon 900 milliárd dolláros Új Selyemút kezdeményezéssel „Kínai bolygó” címmel, míg a The Guardian Hszi Csin-ping elnök nevéhez fűződő új eurázsiai kereskedelmi útvonalának három stratégiai fontosságú városának szerepét elemzi.

Az Új Selyemút autópályákat, vasútvonalakat, csővezetékeket, reptereket, kikötőket és komp útvonalakat tartalmaz,

és az elmúlt évek során a semmiből teremtett meg egész városokat, amelynek következtében radikálisan átalakult a nyomvonal mentén élő lakosság élete. Az Egy Övezet, Egy Út (One Belt One Road – OBOR) sokak számára jelenleg még homályos fogalom lehet, most azonban konkrét előrelépés történt: a jövő hónapban Hszi Csin-ping kínai elnök tervei szerint elkezdik építeni a Kína-Európa autópályát, amely

a Sárga-tenger és a Balti-tenger közötti 8,445 kilométernyi útszakaszt jelent.

Jon Watts, a The Guardian tudósítója ellátogatott az Új Selyemút három központi városába: a nyugat-kínai határvárosba, Khorgosba, a kazahsztáni Aktauba és a grúziai Anakliába, és az itt szerzett tapasztalatairól fotókkal illusztrált riportot készített.

A kazahsztáni-kínai határon található Khorgos városa Urumcsival, a kínai Ujgur Autonóm Régióval jelent közvetlen kapcsolatot, így átjárót biztosít Közép-Ázsia ásványi erőforrásaihoz és Európa fogyasztói piacaihoz.

Khorgosban hihetetlen gyorsasággal épült meg egy 20 emeletes szálloda és e mellé sok-sok kereskedelmi egység és bevásárlóközpont, illetve hamarosan egy reptér is épül majd. A cikkben megszólaltatott interjúalany azt mondta, ez lesz a világ legnagyobb duty-free boltja. De Khorgos Watts szerint több, mint egy bizarr bazár.

A várost környező terület is átalakulóban van és egy ipari parkot hoznak létre, amely 2035-ig vám- és adómentes övezet lesz.

A régió tervezői remélik, hogy ezzel ide vonzzák az informatikai és robotikai vállalatokat, és 2025-ig 25 000 új munkahelyet kívánnak létrehozni.

Aktau szintén Kazahsztánban található, a Kaszpi-tenger keleti partján lévő kikötőváros. Az orosz befolyás itt még erős, az elmúlt 30 évben a hangsúly az olajtermelésre tolódott. A kazah kormány szerint az Új selyemút kiváló lehetőséget nyújt a város újjászületésének felgyorsítására, mint logisztikai csomópont, üdülőhely és konferencia-központ.

A The Economist a Selyemúttal kapcsolatos fejlesztések volumenére utalva megjegyzi, hogy a Pax Sinica építőinek nemcsak a beruházások átláthatóságát, környezeti fenntarthatóságát és békés célját kell néznie, hanem azt is, hogy

a projektben részt vevő államok ne kerüljenek adósságcsapdába egy-egy gigaberuházás kapcsán.

A kezdeményezéshez eddig 65 ország csatlakozott, és a projektek hitelezésére 2015-ben létrehozott AIIB (Ázsiai Infrastrukturális s Beruházási Bank alapításában több uniós állam, így Magyarország is részt vesz.

A Selyemút nem csak szárazföldi folyosókat takar, hanem tengeri útvonalakat is, sőt, egy Digitális Selyemutat is terveznek Pekingben.