Építik a Kína-Európa autópályát – 8445 kilométer lesz, a Sárga-tengertől a Balti-tengerig ér

A jövő hónapban kezdik el építeni a Kína-Európa autópályát, amely a Sárga-tenger és a Balti-tenger közötti 8,445 kilométernyi útszakaszt jelent. Az Hszi Csin-ping kínai elnök által bejelentett autópálya Nyugat-Kínán, Kazahsztánon, Grúzián és Isztambulon keresztül érkezne Európába. A beruházás a 900 milliárd dolláros Új Selyemút infrastrukturális hálózat része.

Miközben gőzerővel halad a Kínát Európával összekötő vasúthálózat fejlesztése, az Egy Övezet Egy Út (vagyis az Új Selyemút) részeként a Sárga-tengertől a Balti-tengerig nyúló autópálya építése is elkezdődött.

Az Economist legfrissebb száma címlapon foglalkozik a jelenleg legnagyobb infrastrukturális beruházás, az alsó hangon 900 milliárd dolláros Új Selyemút kezdeményezéssel „Kínai bolygó” címmel, míg a The Guardian Hszi Csin-ping elnök nevéhez fűződő új eurázsiai kereskedelmi útvonalának három stratégiai fontosságú városának szerepét elemzi.

Az Új Selyemút autópályákat, vasútvonalakat, csővezetékeket, reptereket, kikötőket és komp útvonalakat tartalmaz,

és az elmúlt évek során a semmiből teremtett meg egész városokat, amelynek következtében radikálisan átalakult a nyomvonal mentén élő lakosság élete. Az Egy Övezet, Egy Út (One Belt One Road – OBOR) sokak számára jelenleg még homályos fogalom lehet, most azonban konkrét előrelépés történt: a jövő hónapban Hszi Csin-ping kínai elnök tervei szerint elkezdik építeni a Kína-Európa autópályát, amely

a Sárga-tenger és a Balti-tenger közötti 8,445 kilométernyi útszakaszt jelent.

Jon Watts, a The Guardian tudósítója ellátogatott az Új Selyemút három központi városába: a nyugat-kínai határvárosba, Khorgosba, a kazahsztáni Aktauba és a grúziai Anakliába, és az itt szerzett tapasztalatairól fotókkal illusztrált riportot készített.

A kazahsztáni-kínai határon található Khorgos városa Urumcsival, a kínai Ujgur Autonóm Régióval jelent közvetlen kapcsolatot, így átjárót biztosít Közép-Ázsia ásványi erőforrásaihoz és Európa fogyasztói piacaihoz.

Khorgosban hihetetlen gyorsasággal épült meg egy 20 emeletes szálloda és e mellé sok-sok kereskedelmi egység és bevásárlóközpont, illetve hamarosan egy reptér is épül majd. A cikkben megszólaltatott interjúalany azt mondta, ez lesz a világ legnagyobb duty-free boltja. De Khorgos Watts szerint több, mint egy bizarr bazár.

A várost környező terület is átalakulóban van és egy ipari parkot hoznak létre, amely 2035-ig vám- és adómentes övezet lesz.

A régió tervezői remélik, hogy ezzel ide vonzzák az informatikai és robotikai vállalatokat, és 2025-ig 25 000 új munkahelyet kívánnak létrehozni.

Aktau szintén Kazahsztánban található, a Kaszpi-tenger keleti partján lévő kikötőváros. Az orosz befolyás itt még erős, az elmúlt 30 évben a hangsúly az olajtermelésre tolódott. A kazah kormány szerint az Új selyemút kiváló lehetőséget nyújt a város újjászületésének felgyorsítására, mint logisztikai csomópont, üdülőhely és konferencia-központ.

A The Economist a Selyemúttal kapcsolatos fejlesztések volumenére utalva megjegyzi, hogy a Pax Sinica építőinek nemcsak a beruházások átláthatóságát, környezeti fenntarthatóságát és békés célját kell néznie, hanem azt is, hogy

a projektben részt vevő államok ne kerüljenek adósságcsapdába egy-egy gigaberuházás kapcsán.

A kezdeményezéshez eddig 65 ország csatlakozott, és a projektek hitelezésére 2015-ben létrehozott AIIB (Ázsiai Infrastrukturális s Beruházási Bank alapításában több uniós állam, így Magyarország is részt vesz.

A Selyemút nem csak szárazföldi folyosókat takar, hanem tengeri útvonalakat is, sőt, egy Digitális Selyemutat is terveznek Pekingben.

A Selyemút Afrikában is épül

A kereskedelmi forgalom összértéke alapján napjainkra Afrika legfőbb gazdasági partnerévé Kína vált, ám a sino-afrikai kapcsolatok nemkorlátozódnak pusztán erre a dimenzióra. Eddig a fekete kontinens meghatározó globális szereplőkkel való kapcsolata a következő mintát követte: Afrika az Egyesült Államokkal katonai és terrorizmus ellenes vonatkozásban kooperál, míg Kínával kapcsolatai elsősorban gazdasági fókuszúak, olvasható a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány egyik kutatója, Czirják Ráhel elemzésében

Az utóbbi években a sino-afrikai kapcsolatokintenzívebb diverzifikálódásának lehetünk tanúi, melyen belül a katonai együttműködés egyrefontosabb szerephez jut: a kereskedelmen túl azalapvető infrastruktúra, diplomáciai kapcsolatok, az afrikai vezetők következő generációjának kínai kiképzése mellett a biztonsági együttműködés isfokozódik.

Kína kontinensen történő katonai szerepvállalása az ezredfordulótól kezdett egyre látványosabblenni, az ENSZ békefenntartó misszióiban való részvétellel, amit Xi Jinping 2015-ös ENSZ közgyűlésen tett felajánlásával tovább erősített. Mára az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagjai közül Kína küldi a legtöbb békefenntartót – főleg Afrikába –, a missziók finanszírozása terén pedig második helyen áll az USA mögött.

Afrikában lévő katonai jelenlétének továbbifontos eleme, a 2015-ben bejelentett és 2017- ben megnyitott első afrikai katonai bázisa Dzsibutiban.

Mindenképpen fontos megjegyezni, hogy Kína védelempolitikával kapcsolatos megközelítése komplex. Nem csupán katonák, fegyverek küldéséről, telepítéséről van szó egyik esetben sem, hanem a stratégia részét képezik beruházási megállapodások, fegyvereladás, orvosi segítségnyújtás, katonák kiképzése, kalózkodás ellenes gyakorlatok, és más programok is. A Dzsibuti-i katonai támaszpont esetében például a megegyezés egy olyan komplex csomag volt, aminek óriási beruházási megegyezés és fejlesztési projektek is a részét képezték.

Kína Afrikában való egyre szélesebb körű térnyerésével párhuzamos folyamat a világ egyik legmeghatározóbb geopolitikai szereplőjének, azUSA-nak a befelé fordulása, az „America first” elvének érvényesülése következtében. A politikaidiskurzus terén ez úgy csapódik le, hogy a világ vezető nélkül maradt, és Kína örömmel vállalja ez a pozíciót. Így foglalható össze Xi Jinping 2017-esDavosban mondott beszéde is, a Világgazdasági Fórum éves találkozóján.

És bár Kína egyre fokozódó afrikai gazdasági és katonai jelenléte riadalmat kelt az USA-ban, és a nyugati államok egy részében, az afrikai megítélés annak szöges ellentéte. A Kínával való katonai szálaknak kiemelt jelentőséget tulajdonítanak, a konferenciával kapcsolatos elvárásuk pedig az volt, hogy az erősíteni fogja a katonai együttműködéseket, valamint további lendületet ad a kínai-afrikai kapcsolatok hosszútávú fejlődésének – mondta Brima Sessay, a Sierra Leone-i fegyveres erők védelmi személyzetének vezetője, a Kína-Afrika Védelmi és Biztonsági Fórum kezdetén.

Fontos megvizsgálni azt is, hogy mindez Kína számára mit jelent. Egyrészt a biztonsági, katonai együttműködés révén Kína meg tudja védeni akontinensen lévő beruházásait és gazdasági érdekeltségeit. Jelenleg ugyanis körülbelül 1 millió kínai migráns él Afrika szerte, és a becslések szerint a kontinens gazdasági teljesítményének 12 százalékát – 500 milliárd dollár – kínai vállalatok kezelik, tőlük származik, melyek közül több mint10 000 működik Afrikában.

Másrészt a biztonságpolitikai kooperáció fontos szerepet játszik Peking azon törekvésében, hogy megszilárdítsa szerepét, mint a tudás (know-how), és szakértők biztosítója a különböző területek, így a védelem és hadsereg kérdéskörében esetében is.