Erős kifejezés, hogy a gyengébb forint megtépázná a költségvetést – Interjú Kovács Árpáddal

hirdetés

Hiába teljesít a magyar gazdaság kedvezően, ha a nemzetközi helyzet folyamatos kockázatokat hordoz, amelyek kihatással lehetnek a már elfogadott jövő évi költségvetésre is – mondta a Növekedés.hu-nak a Költségvetési Tanács (KT) elnöke. Kovács Árpád szerint ilyen kockázat például egy vámháború esélye, vagy a benzinárak emelkedése.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke

Tartalmazott meglepetéseket a jövő évi büdzsé a Költségvetési Tanács számára?

Különösebben nem, noha tavaly még azt hittem, hogy a világpiaci kockázatok némileg csendesednek.

A 2019-es költségvetésnek is kell fokozott kockázatokkal számolni, erre fel is hívtuk a figyelmet. Miután közel 300 milliárd forintos tartalékképzés történt, a be nem látható nemzetközi hatások biztonsággal kezelhetők. 

A módosításokkal nem változott a pénzforgalmi hiány, és nem módosult az államháztartás uniós módszertan szerint számított hiánya sem.

Milyen kockázatokra gondol?

Percenként borzolja a kedélyeket az Egyesült Államok és Kína a vámokkal, illetve a szabadkereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatban. Noha a csúcstalálkozók sorozatosak, sem a két Korea közt, sem az USA és az ázsiai országok közt nem felhőtlen a viszony. Nem beszélve

az uniós migrációs politikáról, vagy a Brexitről, vagy a pillanatnyilag egekben lévő üzemanyag-és a nyersanyagárakról. 

Ezek mind-mind olyan tényezők, amelyek közvetetten, de kihatnak a forintra és az inflációra. Így számolni kell velük nekünk is, érdemes figyelnünk a nemzetközi helyzetre. Azonban az államadósság-szabálynak való megfelelést nem fenyegeti veszély.

Ha már szóba került a forint, hosszú ideig padlón volt az árfolyam, most sem stabil, rég volt ilyen gyenge a hazai valuta. A büdzsét ez mennyire tépázza meg?

Nyugalom, van mozgásterünk. Évek óta így tervezünk és a költségvetés stabilitása szempontjából ez egyébként érdektelen, mert a szabályok szerint változatlan áron kell számolnunk.

Akiknek kedvező, hogy gyenge az árfolyam, azok például az exportőrök. De több uniós pénz áramlik be Brüsszelből is. Nyilván a lakosság közül, azok, akik most utaznak nyaralni, rosszul élik meg, hogy kevesebb valutát kapnak a pénzükért. Az, hogy a költségvetést ez tépázná, az erős kifejezés. Az inflációnak sem örülnek az emberek, hiszen én sem szeretek drágábban vásárolni, se tankolni. Ez utóbbit egyébként a már említett külföldi kockázatok befolyásolják a legnagyobb mértékben. A júniusi adatok alapján a pénzromlás mértéke 3,1 százalék volt, ami azt jelenti, hogy a fogyasztói árak átlagosan ennyivel voltak magasabbak, mint tavaly ugyanebben a hónapban.  

Egy egészséges inflációra szüksége van a gazdaságnak, hiszen akkor nő a fogyasztás is. A jövő évi költségvetés egyensúlyi állapottal számol, az infláció tekintetében csupán 0,7 százalék különbség van a kormány és a Magyar Nemzeti Bank prognózisa közt. Ez minimális.

A kormány egyébként 4,1 százalékos GDP-bővüléssel számol jövőre 2,7 százalékos infláció mellett, és az ideinél alacsonyabb, 1,8 százalékos hiánycélt tervez. Így a 2019-es költségvetés növekedéssel tervez. Azt gondolom, biztonságos és növekedéssel számoló büdzsé született 2019-re is. Amennyiben ennek üteme mégsem érné el a tervezett szintet, akkor sincs gond. Egyébként mi is a KT-ban 4 százalék feletti bővüléssel számoltunk.

A gazdaság folytatódó fehérítése, az adóbevételek ebben milyen szerepet játszanak?

A kiadás-bevételi oldal szerkezete és tartalma összhangban van az előírásokkal, ezáltal teljesül a felelős költségvetési gazdálkodás követelménye. Ez pedig kimondja a gazdasági fehérítés további szükségességét is.

Még nem látom, miként lehet az adóbevételi előirányzatokat teljesíteni, de remélhetőleg ez is megoldódik. 

Ezt azonban mérsékli, ha a bérek lassabb emelkedése esetén a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentését is későbbre halasztja a kormány. A központi alrendszerben a legnagyobb összegű bevétel az általános forgalmi adóból képződik. A KT az áfaelőirányzat teljesíthetőségénél kockázatot vélt felfedezni, mert a fogyasztás várt emelkedése meghaladja a konszenzusos prognózist, az áfavisszatérítés határidejének újabb rövidülése pedig tovább csökkenti a nettó pénzforgalmi bevételeket.  

Kényes kérdés az államadósság alakulása. Erről a KT miként vélekedett?

Ismert, hogy az államadósság-mutató 2018 végére a GDP 72,9 százalékáról 70,3 százalékára csökken. A KT az adósságmutató várható csökkenését reálisnak és megalapozottnak, a várható makrogazdasági és költségvetési folyamatokkal összhangban lévőnek tartotta. Kiemelem, mint már annyiszor: a Stabilitási törvény értelmében az államadósság-mutató számításakor a külföldi pénznemben fennálló adósságot keletkeztető ügyleteket azonos, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott árfolyamon kell figyelembe venni.

Az árfolyam elmozdulásai tehát a büdzsé az Alaptörvénynek való megfelelését nem befolyásolják. 

Ezt például az imént említett árfolyamok miatt tartom lényegesnek, és nem elég elégszer hangoztatni. A Költségvetési Tanács munkájában a legfontosabb „horgony” az Alaptörvényben szereplő adósságszabály betartatása.

Az államadósság devizaaránya a 2011. év végi 52 százalékról 2017. év végére 26 százalékra csökkent, és várhatóan a következő években is tovább mérséklődik, az adósságfinanszírozás pedig elsősorban belső megtakarításokra támaszkodik. 

Ennek következtében jelentősen csökkent az adósság kitettsége külső hatásoknak. Ezt, amikor véleményeztük a 2019-es költségvetést, le is írtuk. Az 1,8 százalékos GDP arányos hiánycél – amely a tartalékok figyelembevételével – elérhető. Konjunktúra idején a hiány ilyen mértékű csökkentése sem fogja vissza a gazdaságot, mert a magánszektor könnyebben jut hitelhez. A kitűzött adósságmutató teljesülése érdekében feltétel azonban, hogy a kormány 2019-ben is fegyelmezetten gazdálkodjon.

Bódy Géza