Észak-Korea globális árnyék-kereskedelmi láncot épített ki

Phenjan magasról tesz az amerikai szankciókra: olyan hálózatot épített ki, amely révén finanszírozni és lebonyolítani is képes a háttérből globális kereskedelmi ügyleteit.

Képzeljük el a következőt: egy észak-koreai cég által tulajdonolt afrikai fakitermelő 100 ezer dollár értékben adott el árut egy kínai vállalatnak. Phenjannak nagyon kell a dollár, hiszen létfontosságú termékeket, például energiahordozókat importál és ezekért csak dollárt fogadnak el tőle. Az amerikai és a nemzetközi szankciók azonban pénzügyi és kereskedelmi karanténba zárták Észak-Koreát annak érdekében, hogy adja fel nukleáris programját. A szankciók révén többek között erősen korlátozták hozzáférését a globális bankpiachoz, a nemzetközi fizetési hálózatokhoz.

Phenjan így – az amerikai hatóságok szerint – törvénytelen módon kerülte meg a korlátozásokat. Az előbbi példánál maradva: Észak-Korea a helyett, hogy a tulajdonában álló céghez irányítaná az afrikai fakitermelő nyereségét, megkéri a vevőt, a kínai vállalatot, hogy utalja át az összeget egy szingapúri árupiaci kereskedőnek. A szingapúri vállalat aztán Phenjan számára szükséges termékeket vásárol belőle.

Az amerikai hatóságok az ENSZ illetékes szervezetével közösen évek óta vizsgálódnak az ügyben.

Nemrég arról számoltak be, hogy Észak-Korea többek között olajat, szenet és dohányt vásárol, annak ellenére, hogy a dollár bázisú kereskedelemből a szankciók kizárták. 

Az észak-koreai rezsim számára létfontosságú ennek az árnyék-hálózatnak a fenntartása, máshogy nem élné túl az ellene életbe léptetett szankciókat. Phenjan számára a legnehezebb feladat az, hogy miként mozgassa a globális piacokon dollárjait úgy, hogy a bankok hálózata ne vegye észre, hogy ő van a háttérben. Olyan ügynököket, közvetítőket vesz igénybe, akik amerikai bankokon keresztül képesek tranzakciókat megvalósítani.

A kereskedelmi ügyletek során valójában csak nagyon kevés pénz áramlik Észak-Koreán keresztül, a legnagyobb összegeket külföldi bankok mozgatják. Phenjan a háttérből, titokban irányít.

Az amerikai hatóságok a közelmúltban kezdeményezték, hogy egy amerikai banknál vezetett, s Phenjanhoz köthető számlát fagyasszanak be. A számláról, amelynek tulajdonosa egy Hong Kong-i bejegyzésű cég, amely észak-koreai finomított paraffint vásárolt, orosz olajat vettek. Egy másik hasonló tranzakció során Észak-Korea egy kínai szén importőrt használt fel közvetítőként – kommunikációs berendezéseket vettek a szintén kínai ZTE-től. Gyakran előfordul az is, hogy offshore, például a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett vállalkozások járnak el Phenjan nevében, az amerikai hatóságok által legutóbb említett esetekben cukrot és műtrágyát vásároltak.

A washingtoni adminisztráció nyíltan megfenyegette azokat a bankokat, amelyek észak-koreai érdekekben járnak el. A legutóbbi nagy port felvert eset során, 2016-ban az amerikai hatóságok a Standard Chartered és a Deutshce Bank, valamint több kisebb amerikai bank esetében szúrtak ki hasonló eseteket.

Egy washingtoni bíróság 2017-es ítélete szerint az elmúlt 10 évben nyolc amerikai bank, összesen 700 millió dollár értékben vett részt olyan tranzakciókban, amelyeket egy észak-koreai hátterű kínai vállalati háló hajtott végre. 

Az amerikai bankok azzal védekeztek, hogy nehéz kiszúrniuk az észak-koreai érintettséget, hiszen az esetek többségében ők csak a tranzakciók elszámolásánál működnek közre, a tényleges fizetések az Egyesült Államokon kívüli, többnyire kínai pénzintézetek között zajlanak le.

Washington már régóta, a 2000-es évek eleje óta megtiltotta az amerikai cégeknek és bankoknak, hogy a makaói bejegyzésű Delta Asia bankkal üzleteljenek, amely észak-koreai pénzeket kezelt. Az egyre szigorodó nyugati szankciós háló nyomán Phenjan taktikát váltott és a nagyobb összegű tranzakciókat feldarabolta.

Az amerikaiak szerint egyre profibban tüntetik el nyomaikat, nemritkán hamis dokumentációt állítanak egy-egy ügylet mögé.