Euró bevezetés: az idő nekünk dolgozik


hirdetés


Magyarország az eurózóna bővítése mellett foglal állást, de céldátum arra továbbra sincs meghatározva, hogy mikor lehet itthon is euróval fizetni. A közös valutaövezethez való csatlakozási kritériumoknak Magyarország sok mindenben megfelel, de van még hová fejlődni és ehhez a büdzsében is elég mozgástér van – nyilatkozta Szapáry György a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója a növekedés.hu-nak.

Kedvező, hogy alacsony a kamatszint hazánkban, hiszen a lakosság eladósodását meg kellet és meg kell állítani, mindehhez pedig jó feltételeket nyújt a jegybank monetáris politikája. A kérdés az, mennyi ideig tarthat ez a mennyiségi és minőségi lazítás, amely az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumoknak és a reálgazdaságnak kimondottan kedvező feltételeket biztosít – nyilatkozta Szapáry György a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója a növekedés.hu-nak. Hozzátette: sok mindenben megfelelünk már az előírásoknak, sőt Magyarország is az eurózóna bővítése mellett foglal állást, de céldátum továbbra sincs meghatározva. A szakember kiemelte: arról sem szabad megfeledkezni, hogy korábban az egy főre eső GDP alacsonyabb volt, mint most, de bőven akad még a gazdaság élénkítése miatt tennivaló, például a versenyképességet tovább kell növelni, legfőképpen költséghatékonyság szempontjából. Ezzel kapcsolatban a jegybank ki is adott egy ajánlást, miszerint az egy főre jutó GDP, a bérszínvonal és a pénzügyi közvetítés mélysége egyaránt érje el az euróövezeti átlag 90 százalékát. Azon kérdésünkre, hogy mégis mikor fizethetünk itthon is euróval, a közgazdász úgy látja, majd ha a románok, horvátok csatlakoztak az euró övezethez, utána kerülhet Magyarországra is sor.

Az idő nekünk dolgozik, sőt a büdzsében is van elég mozgástér a reformok végrehajtásához.

Az eurózóna lassan kilábal a korábbi esztendők gazdasági és pénzügyi nehézségeiből. Az övezetet most leginkább a két főszereplő, Franciaország és Németország igyekszik a maga képére formálni, mégpedig úgy, hogy az előbbiek támogatják, az utóbbiak pedig ellenzik a kétsebességes Európát – ezt Szapáry már a Külügyi és Külgazdasági Intézetben az euró és az euró övezet jövőjéről szervezett háttérbeszélgetésen jelentette ki. Indoklásul arról is szólt, hogy Németország nem támogatja az uniós szintű adókoordinációt is jelentő elképzeléseket, sőt, az Európai Unió esetleges bővítéséről sincs megegyezés, ahogy a közös fiskális politika sem élvez együttes támogatást. A németek félelmei elsősorban abból fakadnak, hogy amennyiben elfogadják a közös ügyek rendezését, akkor a gazdasági gondokkal küzdő országok „számláját” is nekik kell majd állniuk. Velük szemben a francia elnök viszont úgy véli, hogy túl gyenge és nem hatékony az unió, így azt szuverénné, egységessé és demokratikussá kellene tenni.

Emmanuel Macron egy erősebb és egységesebb költségvetést, azaz külön kasszát szeretne az eurót használó országoknak, központi adórendszerrel, jogharmonizációval és betétbiztosítással.

Mindehhez pedig közös pénzügyminisztert és közös parlamentet rendelne. E nagy ívű reformokhoz viszont tagállami konszenzus kellene, erre azonban Szapáry György szerint most kevés esély mutatkozik, hiszen jelenleg a politikai problémák állnak a fókuszban, azon belül is a migráció és a Brexit kérdése, amelyek miatt hatalmas összegeket kell átcsoportosítani, ráadásul ezek új keletű ügyek. Véleménye szerint újdonság az is, hogy az unió egészét ezek az erők cenrifugálisan mozgatják, a hatásuk pedig még nem teljesen ismert.

Ami a gazdasági és pénzügyi kérdéseket illeti, a szakember szerint az infláció aránylag alacsony eltéréseket mutat az eurózónán belül, a gazdasági folyamatok hosszútávon kiegyenlítik egymást, ám a munkanélküliségnél nagy eltéréseket láthatunk. Ahol magas a munkanélküliség, ott magas az államadósság és a költségvetési hiány is. Ennek kezelésére közös fiskális politikára lehet szükség, azonban ez azt jelentené, hogy a jól teljesítő országok kisegítik a lemaradókat. Ez viszont egyelőre álom maradhat a közgazdász szerint. Mint fogalmazott, a munkaerő oda áramlik, ahol a hozzáadott érték magasabb, például a bérszint és a fejlettség. Az az ország ahová dolgozni mennek az emberek, gazdaságilag tovább fejlődik. A befogadó ország tehát külön előnyökhöz juthat ezért a közös kasszába többet is fizetnek be, az elmaradottabbak pedig nagyobb támogatást kaphatnak. Az uniós transzferek hozzásegítik a felzárkózáshoz az országokat, nem kenyéradományról van szó, sőt „hálásnak kell lenni, hogy a szovjet hatalom megdőlt és kitágultak a határok” – hangoztatta Szapáry György.

A magyar sajátosságokkal kapcsolatban Molnár Balázs, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára kifejtette: a közös uniós valuta bevezetésének feltételeinek, az úgynevezett maastrichti kritériumoknak (1,5 százaléknál nem nagyobb infláció, a GDP 3 százalékát meg nem haladó költségvetési hiány, a nemzeti össztermék maximum 60 százalékára rúgó államadósság) teljesítése nem garancia az euróra való áttérés sikerére. Ehhez ugyanis többek között szerinte is a versenyképesség és az eurózóna gazdaságába való beágyazottság is szükséges. A politikus az euró jövőjét illető brüsszeli elképzelésekről szólva elmondta: a kormány szerint nincs szükség az eurózóna „pénzügyminiszteri” tisztségének létrehozására.


Magyarország nem támogatja a Külügyminiszterek Tanácsa és az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács intézményének kiüresítését.

Viszont fontos, hogy sok rövidtávú hatással kell számolni, amelyek a most futó költségvetésben alacsonyan voltak kalkulálva. Szem előtt kell tartani a közös agrárpolitika és a kohéziós alapok megtartását is, és lényeges, hogy minél fejlettebbek legyünk az euró csatlakozásakor. Ezt pedig a versenyképesség növelésével lehet a legjobban elérni. Molnár azt is kiemelte, nem kellett volna a Brexitet, azaz a britek kilépését az unióból megvárni, és nem kellett volna külön kezelni az Európai unió és a monetáris unió vitáját.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy 2012-es tanulmányát idézte Török Zoltán a Raiffeisen Bank vezető elemzője: e szerint az euró bevezetésének nettó GDP-hatása 0,76 százalékos, így 20 év alatt 10 százalék feletti GDP-növekedést várhatnánk az euró bevezetésétől. A mostani tudás alapján viszont a pozitívumok felül, míg a negatívumok alulbecsültek – mondta a szakértő.

Tehát nem véletlen, hogy az MNB a maastrichti kritériumok felett további követelmények teljesítését javasolja az euró bevezetése előtt.

Török szerint fontos, hogy fejlettebbek legyünk a közös fizetőeszköz bevezetésekor, a jegybank által felvázolt feltételeket viszont túl óvatosnak tartja. Ha bevezetjük majd az eurót, előnyként jelentkezhet, hogy tovább bővül a külkereskedelem, csökken a pénzügyi fertőzéseknek való kitettség, ám ugyanakkor ez a szuverén monetáris politika feladását is eredményezheti. Mint fogalmazott, ahhoz képest, hogy pár éve a görög, a spanyol, az olasz válságtól és az euróövezet szétesésétől kellett tartani, mára egy felívelő ciklusban vehet részt hazánk is a közös európai gazdaság erősítésében.

G.B.A.