Európa a technológiai mamutok adóztatásáról vitázik

Az EU pénzügyminiszterei nem jutottak megállapodásra azzal a javaslattal kapcsolatban, amely egy európai adót vetne ki az amerikai technológiai óriás-vállalatokra. 

Franciaország egy éve győzködi uniós partnereit, hogy vessék ki az adót. Párizs szerint az adóra szükség van annak érdekében, hogy az olyan világ-szintű technológiai platformok is, mint a Facebook vagy a Google, tisztességes mértékű részt vállaljanak a közterhek viselésében. 

Írország azonban összekovácsolta a tagállamok egy kis csoportját, amelyek azzal érvelnek, hogy az adó az európai vállalatokat is sújtaná és megfojtaná az innovációt. Dublin, Luxemburggal és Hollandiával együtt, számos olyan amerikai technológiai óriásnak biztosít európai otthont, amelyek az adó célpontjai.

„A vita a digitális gazdaság adóztatásának tisztességes voltáról szól” mondta az EU hat havi, soros elnöki tisztjét ellátó Ausztria pénzügyminisztere, Hartwig Loger. „Egyértelműen azt szeretnénk, ha az év végére sikerülne megtenni a digitális gazdaság európai szintű adóztatásának első lépéseit”.  

 Az Ausztria által meghatározott határidő kevesebb, mint három hónap időt ad a vitás felek megegyezésére, mivel az európai adó-szabályok valamennyi EU-tagállam egyhangú támogatásával hozhatók meg.   

„Szedjük össze, eddig mire jutottunk” figyelmeztetett a német pénzügyminiszter, Olaf Scholz, aki egy, a német sajtó számára  kiszivárogtatott titkos emlékezető szerint az elmúlt időszakban  adó elfogadása ellen munkálkodott. “Magam is osztom mindazok igyekezetét, akik már az idei évben eredményt akarnak felmutatni”.

A munka az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szervezetének javaslata alapján zajlik. A „big tech”-re, a világ nagy technológiai vállalataira kirótt európai adó az Európában bonyolított forgalomra, nem csupán az elért nyereségre alapulna.

Az ellenzők hangadója, Írország azt állítja, hogy növekvő számú ország morog az adó rejtett problémái miatt, így azért, mert az adó akaratlanul is megnehezítheti az európai vállalatok helyzetét.  További aggály, hogy a jelen időszakban, amikor valós egy EU-Egyesült Államok kereskedelmi háború kialakulásának veszélye, az adó bevezetése kiválthatja Donald Trump elnök haragját.

„Ha Európa önállóan kívánja kezelni ezt a problémát, attól tartok, hogy válaszra készteti az érintett országokat. Mindezt egy olyan időszakban, amikor a világkereskedelem komoly nyomás alatt áll” mondta az AFP hírügynökség munkatársának az ír pénzügyminiszter, Paschal Donohoe.

A szaporodó kérdések közepette az országok támogatásukról biztosítottak egy francia kompromisszumos javaslatot. Eszerint a vonatkozó jogszabályba egy olyan záradék kerülne, amely alapján az EU-adót a későbbiekben egy világ-szintű megállapodás váltaná fel, egy olyan megegyezés, amilyenre a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) keretei között egyszer már sikerült eljutni.  

Ez a záradék „Damoklész kardjaként” működne és arra ösztökélné a nemzetközi közösséget, hogy jusson el egy átfogó megállapodásra” mondta a lett pénzügyminiszter, Dana Reizniece-Ozola.

Az OECD azonban, amely a gazdag államok, közöttük az Egyesült Államok klubja, ez ideig erről a kérdésről nem tudott egyetértésre jutni.