Európa is szuperszámítógépet akar magának


hirdetés


A több tonnás gép-monstrumok sokszor dollár százmilliókba kerülnek. Mégis megérik az árukat. 

Az Egyesült Államok most nyáron visszaelőzte Kínát: a Summit nevű komputer átadásával ismét náluk van a világ leggyorsabb szuperszámítógépe. Az ázsiai ország öt évig állt a dobogó legfelső fokán, hála egy 93 petaflops teljesítményű gépnek (a petaflops egy sajátos mértékegység, amellyel a szuperszámítógépek számítási kapacitását szokták mérni és azt mutatja meg, hogy az adott masina egy másodperc alatt hány milliárdszor millió lebegőpontos művelet tud végrehajtani).

Az amerikaiak azonban most igen magasra tették a lécet: a Summit teljesítménye ugyanis a 200 petaflops-t is eléri. Ez azt jelenti, hogy ha percenként hatvan műveletet hajtunk végre a fejünkben akkor 6,3 milliárd évig tartana elvégezni azt a munkát, amihez a Summitnak egyetlen másodperc is elég.

Persze egy ilyen gép összerakása nem olcsó mulatság: a 340 tonnás komputer a Tennessee állambéli Oak Ridge nemzeti kutatólabornak 200 millió dollárjába került.

Okkal merülhet fel a kérdés, hogy ez a befektetés valaha meg fog térülni? Egyáltalán mire jó egy szuperszámítógép?

Nos, ezeket a komputereket általában különféle kutatólaborok szokták kibérelni. A segítésükkel roppant bonyolult rendszereket is alapos vizsgálat alá lehet vetni: például modellezni tudják a Föld időjárását vagy az élő szervezetek működését. Amerikában a nukleáris biztonsági igazgatóság több megatonnás robbantások hatásait modellezte le a szuperszámítógépek segítségével. Jószerivel nincs olyan tudományos terület, ahol ne látnák nagy hasznukat ezeknek a csoda masináknak. Csak a példa kedvéért említjük, hogy az egyik legismertebb mesterséges intelligencia a 2011-ben beüzemelt Watson is egy szuperszámítógépen fut és az évek során kitalált már új ételrecepteket, veteránoknak adott tanácsot a biztosítóválasztásban, a Novo Nordisk nevű gyógyszergyártónak pedig egy időben azzal segített be, hogy a betegeknek személyre szabott kezelési módokat ajánlott. De a NASA Langley Kutatóközpontja is bevonta már a saját csapatába, az orvosoknak pedig a rákdiagnosztikában is segített.

Magyarországon is működik öt szuperszámítógép, bár még a leggyorsabb, a debreceni is „csak” 0,38 petaflops teljesítményre képes. Emellett van Pécsett, Budapesten, Miskolcon és Szegeden is egy-egy darab. Utóbbi valószínűleg a szegedi lézerközpontban zajló kísérletek kiértékelésében is részt fog venni. 

A nagy kérdésre a válasz tehát: igen, a befektetés megtérül, bár hosszú idő kell hozzá. De nem véletlen, hogy már az Európai Bizottság is szorgalmazta, hogy az öreg kontinensen is épüljön fel egy olyan gép, amely teljesítményét tekintve az egyik legnagyobb lehet a világon. A célra a tervek szerint elképesztő összeget: összesen 1 milliárd eurót fognak költeni. Jelenleg ugyanis komoly problémát jelent, hogy az európai kutatók jelentős része a nagy mennyiségű adatok feldolgozásánál ázsiai és amerikai szuperszámítógépeket kell használjon.