Itt az új aranyláz: ezek az országok halmozták fel a legtöbb aranyat

Aranylázban égnek a központi bankok. Összeállítottuk, hogyan alakult a világ jegybankjainak aranyfelvásárlása az utóbbi években. Kína és Oroszország vették a legnagyobb tételeket: előbbi a dollár esetleges gyengülése ellen biztosítja magát, utóbbi geopolitikai és stratégiai szempontból döntött az aranyvásárlás mellett. Ezzel párhuzamosan – Magyarországhoz hasonlóan – több európai központi bank is hazavitte aranykészletét külföldről. Vajon mi okozta a bizalom megingását?

Kép: MNB

Nem csak Magyarország döntött a nemzeti aranytartalékok hazaszállítása mellett az utóbbi időkben. Európában több ország is hasonló lépést tett, összeállításunkból kiderül, melyek ezek az országok, és mivel indokolták a bizalom megcsappanását.

Németország, Ausztria, Hollandia és Svájc is hazahozta az aranyat

A holland jegybank (De Nederlandsche Bank) például 2014-ben 122 tonna aranyat helyezett vissza az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve System-től (Fed) amszterdami székhelyére.

A jegybank indoklása szerint a hazaköltöztetés célja egyrészt a tárolási helyszínek közötti kedvezőbb egyensúly megteremtése, másrészt a közintézményekbe vetett bizalom erősítése volt.

A Deutsche Bundesbank a legfrissebb elérhető információk szerint 3373,7 tonna arannyal rendelkezik. 2012-ig az aranytartalék majdnem 70 százalékát külföldön őrizték.

Ugyanakkor évek óta tartotta magát az a vélekedés, mely szerint már csak papíron léteznek a Bundesbank külföldi aranytartalékai. Olaj volt a tűzre a Szövetségi Számvevőszék 2012. őszi jelentése, mely szerint a Bundesbank még soha nem ellenőrizte a külföldön őrzött aranytartalékainak minőségét, valódiságát és mennyiségét. A jelentés alapján politikusok és civilek csoportjai tiltakozásba kezdtek, aminek hatására a Bundesbank 2013-ban bejelentette: 2020-ra az aranykészlet felét Németországban (Frankfurtban), 37 százalékát New Yorkban, 13 százalékát pedig Londonban tárolja majd. Az áthelyezés fő célja a lakosság bizalmának növelése volt. A tárolási helyszínek átrendezése végül a tervezettnél 3 évvel korábban valósult meg.

 Az Österreichische Nationalbank 280 tonna aranytartalékkal rendelkezik.

Az osztrák jegybank eredetileg abból a megfontolásból tárolta külföldön, a jelentős aranypiacoknak számító központokban az aranytartaléka legnagyobb részét, hogy egy esetleges válság esetén gyorsan tudja azt értékesíteni. Miután kiderült, hogy a brit nagybank, a Barclays manipulálta az arany árát, az osztrák jegybank lépéskényszerbe került. A jegybank elnöke bejelentette, hogy külföldi aranykészleteiket évente egyszer leltározni fogják.

Hasonlóan Németországhoz, a legnagyobb nyomást az aranytartalékok mihamarabbi hazaszállítására az osztrák számvevőszék gyakorolta 2015-ben.

A számvevőszék munkatársai nem csak azt kritizálták, hogy az aranytartalék nagy részét gyakorlatilag ellenőrizetlenül tárolják külföldön, hanem azt is, hogy szinte az egészet Londonban tartják, amit kockázatosnak értékeltek. Ennek hatására Ewald Nowotny osztrák jegybankelnök új aranystratégiát hirdetett.

Eszerint 2020-ra az osztrák aranytartalék felét, 140 tonnát Ausztriában kell tárolni. A külföldön maradó 140 tonnát London és Zürich között osztják el. 

A Svájci Néppárt 2011-ben „Mentsük meg svájci aranyunkat„ néven kampányt indított annak érdekében, hogy Schweizerische Nationalbank telepítse haza aranytartalékait. A mozgalom eredményeként 2014 novemberében népszavazást tartottak, melynek során három témában kérték ki az állampolgárok véleményét. Egyrészt arról kellett állást foglalniuk, hogy a svájci jegybank az aranyat fizikailag Svájcban tárolja-e, másrészt arról, hogy a jegybanknak ne legyen joga eladni aranytartalékait, harmadrészt azt írta volna elő a népszavazás, hogy a jegybanknak eszközei legalább 20 százalékát aranyban kell tartania.

Bár a referendum eredménytelen volt,

a svájci jegybankot mégis arra ösztönözte, hogy 2013 áprilisában közölje: aranytartalékának mintegy 70 százalékát berni központjában tartja, 20 százalékát a Bank of England, 10 százalékát pedig a Bank of Canada őrzi.

Ázsia élen jár az aranyfelhalmozásban

Ázsia több feltörekvő országában a jegybankok aranytartalékában is jelentős növekedés következett be. Az aranytartalékok növelésével az
ázsiai országok ellenállóbbá kívánták tenni gazdaságaikat a geopolitikai kockázatokkal szemben.

Kína aranytartalékai 2000 óta megnégyszereződtek.

2007 óta a tartalék mértéke két alkalommal, 2009-ben és 2015-ben emelkedett jelentősen, azóta pedig fokozatosan nő. A People’s Bank of China-nál lévő kínai aranytartalék össztömege 2017 harmadik negyedévére elérte az 1842,6 tonnát.
Kína számára az aranytartalék-növelés egyik legfontosabb oka az, hogy

az ország tartalékai egyre kevésbé függjenek az amerikai dollártól.

Mivel a dollár a világ legfontosabb tartalékvalutája, annak esetleges leértékelődése jelentős károkat okozhat. Az arany arányának növelése emellett egyfajta védőhálót is jelent a jüan számára. A jelentős aranytartalék emellett erősíti Kína pozícióját a globális pénzügyi piacokon, segíti a jüan nemzetközivé válásának folyamatát is.

Az indiai jegybank, a Reserve Bank of India aranytartaléka 2007 óta mindössze egyszer, 2009 harmadik negyedévében emelkedett 200 tonnával, mennyisége azóta változatlan, 557,8 tonna. Az aranytartalék legnagyobb része az indiai Nagpur városában található, bizonyos százalékát pedig a brit jegybank, a Bank of England trezorjai őrzik.

A kazah aranytartalék folyamatosan emelkedik, jelenleg 289,3 tonna. A National Bank of Kazakhstan nemzeti valutát erősíteni kívánó politikája jelentősen hozzájárult az arany előtérbe helyezéséhez.

Törökország nemzetközi kapcsolatainak változásai nagy lökést adtak a török aranytartalék növekedéséhez. A Türkiye Cumhuriyet Merkez Bankası aranytartaléka 2017 végén 495,6 tonna volt. A török jegybank azt tanácsolta a kereskedelmi bankoknak, hogy tartalékaik bizonyos hányadát szintén aranyban tárolják.

Oroszország az egyik legnagyobb aranyvásárló

Az orosz jegybank aranytartaléka 2007 óta folyamatosan emelkedik. Az orosz központi bank legutóbbi, 2017. decemberi aranyvásárlásával

a tartalék összmennyisége meghaladta az orosz rekordot jelentő 1800 tonnát.

Oroszország jelenleg a világ hatodik legnagyobb aranytartalékával rendelkezik. 2016-ban – nemzetközi összehasonlításban – az orosz jegybank vásárolta a legtöbb aranyat. A hivatalos indoklás szerint az orosz jegybank többek között azért emelte aranytartalékát, hogy ellenállóbbá tegye az ország gazdaságát a geopolitikai kockázatokkal szemben.