Ezeken a területeken a legnagyobb a hazai cégek lemaradása

A hazai vállalatok csupán egynegyede tervez innovációt, ami a V4-ekkel összehasonlítva is rossz mutatónak számít. A versenyképesség szempontjából még két területen kirívó a lemaradásunk: évi 277 órát töltenek a magyar cégek az adófizetés adminisztrációjára, ez Észtországban mindössze 50 óra, nyelvtudásban pedig az utolsó helyen állunk az EU-ban.

A kormány kiemelt figyelmet fordít a technológiai fejlődésre, az innovációra és a versenyképesség növelésére – hangsúlyozta Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium (PM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az Óbudai Egyetem, a Budapesti Értéktőzsde és a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett Vállalatirányítás felsőfokon 2018 című konferencián.

Nagy lemaradást kell behozni a vállalati innovációs potenciál terén is: hazánkban 2012 és 2014 között mindössze 24,1 százalékos volt az innovációt végrehajtó vállalkozások aránya, így Szlovákiától és Csehországtól is elmaradtunk e téren. Csak összehasonlításul: Svájcban ez az arány 73,2 százalék volt. A magyar cégekre jellemző még, hogy az új technológiákat csak lassan alkalmazzák, és sokszor alulértékelik a humán tőke szerepét.

A magyar cégekre jellemző még, hogy az új technológiákat csak lassan alkalmazzák, és sokszor alulértékelik a humán tőke szerepét. Ugyanakkor az állami szektor még mindig túlméretezett, az utóbbi években végrehajtott adócsökkentések ellenére viszonylag magas az adóelvonás mértéke, és a bürokráciát sem sikerült még megfékezni.

A vállalkozások által elérhető közszolgáltatások minősége is egyenetlennek mondható: egy felmérés nálunk ezt 72,5 pontra értékelte, miközben Dánia 100 pontot kapott, de Csehország (81,1) és Szlovákia (73,1) is jobban teljesített, míg Lengyelország (69,6) rosszabbul.

 

A külső feltételek most még kedvezőek, de a világgazdasági növekedés üteme már mérséklődik, és épp a termelékenység lassulása áll a visszafogottabb növekedés mögött. Ráadásul a növekedés ösztönzésének hagyományos makro-pénzügypolitikai eszközei is behatároltak, ezért  szokásos eszközrendszeren lényegesen túlmutató politikára van szükség.

Ugyanez igaz a magyar gazdaságra is, amelyre a legnagyobb veszélyt most az európai bővülés megtorpanása jelenti, de a kereskedelmi háború és a brexit is kockázatot jelent – tette hozzá a Pénzügyminisztérium államtitkára.Az előrejelzések szerint hazánk 2018 és 2020 között évi négy százalék körüli ütemben bővülhet, míg az Európai Unióé (EU) ettől fokozatosan elmarad, a következő években is 2 százalék körüli növekedés lesz átlagosan az uniós tagállamokban.

A magyar gazdaság 2010 óta komoly javulást ért el több más fontos makromutatóban is, az államadósság finanszírozása is stabilabbá vált, a tízéves államkötvény hozama a 2009-es 9 százalék feletti szintről 4 százalék alá zuhant 2017-re. – A hazánkba érkező közel 12 ezer milliárd forint EU-s forrás is nagy szerepet játszik a növekedésben, az éves növekedésnek nagyjából öt százalékát adja – fűzte hozzá a pénzügyi tárca tisztségviselője.

A következő fejlesztési időszak azonban több szempontból kedvezőtlenebb lesz Magyarország számára, így nemcsak az uniós források fogják meghatározni a növekedést, hanem a belső motorok és a versenyképességi intézkedések is fontos szerepet játszanak majd. – Azt szeretnénk elérni a versenyképességi intézkedésekkel, hogy a 4 százalék körüli növekedés tartósan elérhető legyen, s így felzárkózzunk a legfejlettebb európai országokhoz – mondta Rákossy Balázs, aki emlékeztetett, hogy a harmadik negyedévben 5 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP).

Ugyanakkor komoly versenyképesség kihívásokkal kell szembenézni több területen is. A magyar foglalkoztatási arány a 2012-es 57 százalék körüli szintről tavaly már 68 százalék fölé kúszott, felülmúlva az unió átlagát. Elértük tehát a teljes foglalkoztatottságot, de most a meglévő munkaerő képzését kell megoldani, hogy minél magasabb értéket tudjon előállítani.

A képzett munkaerő hiánya mellett a bérfeszültségek, a szűkülő tartalékok és a belső mobilitás hiánya is hátráltatja a fejlődést.

 

Az előrelépést szolgálja a Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT) 2016-os létrejötte, amely a kormány kérésére a jövő év elejére elkészíti az egységes versenyképességi stratégiát. Ehhez nemcsak a jegybank 180 lépéses programját, hanem az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) javaslatait is beépíti a stratégiába.

– Míg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felülről vizsgálja a lehetőségeket, addig az iparkamara a cégek szempontjából teszi ugyanezt, a kormány pedig a társadalmi szempontokat is szem előtt tartja – fogalmazott Rákossy a konferencián.

Az NVT már eddig is több javaslatot tett, ilyen az adóegyszerűsítés, valamint az idegen nyelvet beszélők arányának növelése. Az adófizetés adminisztrációjára fordított idő ugyanis még mindig sok nálunk: egy évben átlagosan 277 óra megy el ezzel, miközben például Észtországban csak 50, Ausztriában 131, és Romániában is csak 163 órát töltenek ezzel a vállalkozások. A sor végén egyébként Bulgária kullog, 453 órával.

A legalább egy idegen nyelvet beszélők aránya 2016-ban mindössze 42 százalék volt Magyarországon (2007-ben csak 25 százalék), amire nem lehetünk túl büszkék, mert a bolgárok (50 százalék) is előznek minket, nem beszélve a 97 százalékot felmutató svédekről, de az EU-átlag is 65 százalék – derül ki a konferencián bemutatott statisztikákból.

Hajdú Péter – Facsinay Kinga