Forint, vagy deviza?

Az idei évben túl sokat nem mozgott az euró a forint ellenében, mindössze a 303 és a 313 forint közötti sávot járta meg. Ám az állítás így is igaz: nagyon nem mindegy, hogy forint, vagy deviza. Jelentkezzen a döntés akár a megtakarítások, akár hitelfelvétel esetén. Emlékezhetünk, ezt a tételt például a devizahitelek súlyos lakossági veszteségei is megmutatták.

2017-ben relatív nyugodt időket élünk a devizapiacokon. A forint például az euró ellenében mindössze egy 3-4 százalékos pályát belül mozog, az idén 303 forint volt az erős vége és 313 forint a gyenge vége az euró ellenében.

Nem mindegy

Ettől függetlenül egyáltalán nem mindegy a befektetéseink, vagy a hitelfelvételeink  devizanem-választása, hiszen gondoljuk csak meg, hogy amennyiben a zéróhozamok idején a 2 százalékos hozam tekinthető egy kockázatmentes hozamnak itthon, akkor jó devizaválasztással az felugorhat 6 százalékos nyereségig, míg egy rossz döntéssel 2 százalékos veszteségbe sodródunk.

Számoljunk!

Az év közben 303 forint is volt az euró.

  • Tételezzük fel, hogy egy magyar alapkezelő az idei mesés évben 10 százalékos hozammal fektette be a forintalapú befektetési alap pénzét.
  • Egy külföldi alapkezelő már gyengébben muzsikált, ugyanebben az időszakban 7 százalékos hozamot ért el a befektetőinek.

Vajon melyik volt a jobb befektetés?

  • Ha 303 ezer forintot fektettünk az erős forint idején a magyar alapba, az ma 10 százalékkal többet ér, 333,3 ezer forintot.
  • Ha azonban a 303 forintos euró idején átváltottuk ugyanezt az összeget euróra, és az ezer euróból vettünk külföldi jegyet, akkor 7 százalékos hozammal fialtathattuk a pénzünket. Ám az időszak végén, a 313 forintos euró idején az 1070 euró 334 910 forintot ér.

Vagyis, a jó devizanem-választás fontosabb volt ebben a számpéldában, mint a jó alapkezelői teljesítmény.

Kockázat-megosztás

Forint, vagy deviza? Nyilván nincsen állandó recept, hiszen erősödhet a forint is, de miért ne erősödhetne az euró? A legfontosabb szabály ezért a következő: diverzifikálj!

Ne zlotyban, ne forintban!

Alighanem nagyon meglepődnénk, ha valamelyik barátunk komoly arccal azt mondaná, hogy neki minden befektetése lengyel papírokban, lengyel bankokban, zloty-alapon történik. Miért pont zloty? – kérdezhetnénk joggal.

Nehéz elfogadni, de még egy magyar befektetőtől is, szinte ugyanekkora botorság, ha mindent forintalapon fektet be.

Természetesen ezt a kijelentést lehet árnyalni, hiszen el lehet mondani, hogy egy magyar embernek a bevételei és a kiadásai (a bére, illetve az élelmiszer, a közüzemi számlák, vagy a taxi költségei) is kizárólag forintban jelentkezhetnek, de bármennyire is fajsúlyos az életünkben a forint, mégis felelőtlen, a kockázatokat nem megfelelően kezelő magatartás, ha valaki csak forinteszközt tart.

Hitelnél

A hitelnél már sokkal fontosabb, hogy miben keletkeznek a bevételeink és a költségeink.

  • Ha egy irodaházat euróban kalkulált irodaáron fogunk kiadni, akkor nem butaság azt euróhitelből fejleszteni.
  • Ám egy magyar embernek sokkal jobban kalkulálható a forinthitel, hiszen abban lesz a jövedelme is.

Időzítés

Európai részvénybe, amerikai alapba tehát érdemes lehet befektetni, de arra persze itt is érdemes figyelni, hogy nem akkor kell az euróban denominált alapok arányát növelni, amikor éppen az euróalapok jó visszamenőleges teljesítményt hoztak, mert az egyáltalán nem garancia a jövőre nézve.

Végül egy tanács: el kell fogadni a realitásokat! A deviza-befektetések nagy veszélye, hogy ma szinte csak kockázat-kiegyenltésre alkalmasak, mert nominális hozam nem látszik rajtuk.

Mégis minden magyar befektetőnek ajánlatos a magyar eszközökön kívül nemzetközi befektetésekben is gondolkodni, érdemes megismerni a megtakarítási lehetőségek globális termékkínálatát.

Kiváló alapkezelők

Aki végigböngészi a nagy házak alapjait, széles kínálattal fog találkozni és a bankok, illetve a brókercégek – legalábbis egy adott összeg felett – már biztosan segítenek befektetni az óriásházak alapjaiba. Ilyen például ábécé- és nem fontossági sorrendben:

  • az Aberdeen,
  • az Amundi.
  • a BlackRock,
  • a BNP Paribas,
  • a Fidelity
  • a Goldman Sachs,
  • a HSBC,
  • a JPMorgan Asset Management,
  • a Schroders,
  • illetve a Templeton.

Végül egy záró tanács:

Vegyünk bátran nemzetközi alapokat is, csak ne mozogjunk túl sokat. A neves külföldi alapoknak ugyanis van egy olyan sajátossága, hogy ezek magas belépti díjjal indulnak (3-5 százalékkal), vagyis aki gyakran mozgatja ki-be a pénzét, az szinte biztosan elveszti a hozamait!