Gigantikus focimez-szerződések – íme a top10-es lista!

A profi labdarúgásban óriási összegek repkednek, legyen szó a játékosok áráról, vagy a fizetésükről, a szponzori díjakról, vagy a tévéközvetítési díjakról. 2018-2019 azonban még az eddigi tételekhez képest is robbanást hozott.

A nemzetközi futballelit több szintre szakadt szét. Azt senkinek nem kell elmagyarázni, hogy a kelet-közép-európai ligák és klubok anyagi lehetőségei erősen el vannak maradva a nyugati topligáktól. Valójában azonban a nyugati bajnokságokból is kiemelkedik a brit, a német, a spanyol, az olasz és a francia. Végül pedig a kiemelkedő top-top bajnokságokból is kiugrik az a húsz klub, amely meghatározza az elitet és amely még az átlagos brit, spanyol, vagy német klubokhoz képest is egy nagyságrenddel több pénzből gazdálkodhat.

Nem soroljuk fel az összes ilyen csapatot, de

ez a Real Madrid, a Barcelona, a Manchester United, az Arsenal, a Juventus, a Bayern München és a PSG kasztja.

Fenntartani az előnyt

Ahhoz, hogy ezek a klubok továbbra is a legjobb játékosokat tudják megvenni és a legerősebb csapatokat összeválogatni, sok mindenre van szükségük: gazdag klubtulajdonosra, drága tévéközvetítésekre, telt házas meccsekre egy hipermodern stadionban, ahová meccsnapokon kívül is özönlenek a látogatók, rengeteg-rengeteg ajándéktárgy-értékesítésre és egy olyan mezszponzorra, amelyik felfoghatatlan összeget képest azért kifizetni, hogy adott idényben a legjobb csapatokat követő milliárdnyi néző állandóan a cége logóját lássa a kedvenceken.

Ázsiáról szól

Érdemes megfigyelni, hogy most a világgazdaságban leginkább Ázsiában van üzleti lendület, reklám, növekedési lehetőség, és igen, a mezszponzori világot is teljesen dominálják az ázsiai cégek.

Vannak közöttük olyanok, amelyeket itthon nem is ismerünk, a legértékesebb bajnokságban, a brit Premier Leagueben például négy olyan csapat is van idén, amelyik európai szemmel értelmezhetetlen ázsiai írásjeleket visel a mezén.

A legértékesebbek

De először nézzük gyorsan meg, hogy Európában a 2018/2019-es futballidényben melyek a legértékesebb szerződések!

A listavezető a spanyol Real Madrid, amely tavaly BL-győztes volt, és bár idén – Christiano Ronaldo nélkül – nem vitézkedik igazán, de hát a szerződéseket előre kötik. Sőt, a Dubai székhelyű Fly Emirates légitársaság valójában már tavaly megkötött egy olyan ötéves szerződést, amely szerint évente 83 millió dollárért (23,6 milliárd forintért) feszítenek Luka Modricék a Fly Emirates feliratú mezekben.

Az igazán döbbenetes azonban nem is ez, hanem a Fly Emirates teljes szponzorációs büdzséje. Hiszen a tíz legdrágább mezszponzoráció közül három is e céghez fűződik, az londoni Arsenal és a francia PSG is e céget reklámozza. Az idén megkötött új Arsenal deal évente 56,2 millió dollárról szól, a PSG 32 millióról, de ez egy régebbi megállapodás, ma már a Neymarral, Mbappével felálló franciák reklámértéke sokkal nagyobb lenne.

További dobogósok

Na de vissza a legjobb reklámhordozókra! A második helyezett Manchester United azon ritka klubok egyike, amelyik nem ázsiai céget hirdet, hanem az amerikai Chevrolet autóit. Évente 80 millió dollárért, vagyis 22,8 milliárd forintért.

A harmadik és a negyedik, vagyis a Chelsea és a Barcelona 60, illetve 58 millió dollárt kasszíroz, mindkettőt japán cég szponzorálja, előbbit a Yokohama gumigyártó, utóbbit a Rakuten, amely pedig egy internetes cég, elektronikus kereskedelemből nőtt naggyá.

És még a top 10-ben

A legjobb tíz közé főleg brit csapatok fértek be, a még nem ismertetettek közül egyedül a T-csoport által támogatott német Bayern München kivétel.

Az egyaránt évi 40 millió dolláros szerződést kötő Manchester Cityt az Etihad (Abu-Dhabiban működő) légitársaság, a Tottenham Hotspurt a pán-ázsiai biztosító óriás, az AIA, míg a Liverpoolt a Standard Chartered globális pénzügyi szolgáltató támogatja.

A Ruanda-sztori

Az eddig felsoroltak mezszponzorok, vagyis első számú hirdetők voltak, mégis a Premier Leagueban az idény legvitatottabb szerződése egy kisebb értékű, igaz forintban így is 10 milliárd forintos támogatás volt. Történt ugyanis, hogy a koldusszegény afrikai Ruanda 30 millió fontot fizetett azért, hogy az Arsenal focistái a karjukon egy Visit Rwanda, vagyis „látogasd meg Ruandát!” feliratot viseljenek.

A klub aláírta a szerződést, mire azonnal támadások kereszttűzébe került. A korábban Nagy-Britanniában tanult Paul Kagame ruandai elnök ugyanis fanatikus Arsenal-szurkoló, és inkább tűnt a szerződés az ő hóbortjának, mint jó marketingfogásnak. Mondani sem kell, hogy az Arsenal vezetői példaértékű előrelátásnak írták le az afrikai állam kezdeményező-képességét, de például Hollandia kifejezetten rossz néven vette a dealt.

Mint nyilatkozták, Hollandia rengeteg segélyt ad a szegény afrikai országnak, de nyilván nem azért, hogy az állam, konkrétan az állami turisztikai hivatal, azt egy gazdag londoni fociklubnál költse el.

Mire elég?

Hatalmas számokkal dobáloztunk, de ha a legnevesebb játékosok forintban több tízmilliárdos igazolási díjait, vagy (30 milliárdot is elérő) éves fizetését nézzük, hamar kiderül, hogy ezek a számok csak töredékét fedezik a klubok költségvetésének.

Természetesen ezt a klubtulajdonosok és a pénzügyi menedzserek is tudják. Ám, ha hála a nagy értékű szponzorációknak, a legjobb játékosokat tudják megvenni a klubok, akkor jöhet a többi nagy bevétel: a jegyeladás, a közvetítési jogok és a játékosok leigazolási árát olykor megtérítő mezeladások. 2018/2019 nagy ugrást hozott az éves szponzorációs díjak emelkedésében, ahogy az elmúlt években Ronaldo, Neymar, Messi fizetése is kilőtt az egy évtizeddel ezelőtti árszinthez képest.

A tévé az oka

Médiaszakemberek azt mondják, hogy mindezek, például a csillagászati tévés díjak nem véletlenek. Abban a világban, amikor az ingyenes webes megoldások segítségével minden hír, vagy akár a filmek is ingyenesen elérhetők a neten, a keddi és szerdai BL-meccsek, vagy a válogatottak eb-, vb-szereplései szinte az utolsó olyan realtime közvetítési lehetőségek, amikor milliókat, milliárdokat lehet leültetni a képernyő elé. Ezt pedig nagyon meg kell becsülni.