Globálisan és Magyarországon is erősödhet az infláció!

hirdetés

A dollár erősödése, az olajár emelkedése és a legfejlettebb gazdaságokban jelentkező munkaerőhiány növeli a világban az inflációt. Magyarországon még az euró ellenében 330-ig kúszó forint miatt is izgulhattunk, de 322-nél azért kicsit nyugodtabbak lehetünk.

Kiváló közgazdászok örök vitája, hogy mi az ideális inflációs szint. Van, aki szerint ez önmagában nem is értelmes kérdés, csak gazdasági növekedéssel, a munkanélküliséggel együtt kezelve. Mások az 1-2 százalékos pénzromlásban hisznek, de akadnak olyan szakemberek is, akik szerint a pénznek nem is kell romolnia, éljen a zéró infláció, vagy más néven az árstabilitás.

Amiben aztán mindenki biztos, hogy a defláció (az árak csökkenése) és a magas infláció (már a 4-5 százalékos is magasnak számít) mindenképpen káros.

Miért káros?

A defláció azért káros, mert ha mindenki az árak csökkenésére számít, akkor kivár, elhalasztja a fogyasztását, hiszen később többet ér majd a pénze (gondoljunk például egy lakásvásárlásra). Csakhogy amennyiben nincs fogyasztás, akkor a gazdaság nem tud nőni, sőt, visszaesik, az emberek elveszítik a munkájukat.

A 4-5 százalékos infláció pedig azért rossz, mert ha az infláció kilép a még elfogadható, a jegybank által is célként kitűzött 3 százalékos limitből, akkor egy spirál indul be, amit nagyon nehéz lesz letörni. Ha ugyanis már nem hiszi el senki, hogy 3 százalék lesz az infláció, ezért ő is jobban emel árat, akkor tényleg elszáll az infláció, ami nagyon megnehezíti a stabil, a kiszámítható gazdálkodást, szélsőséges esetben a pénz kontrollálatlan elértéktelenedéséhez, vagyis hiperinflációhoz vezet.

Ne hagyjuk veszni az alacsony inflációt!

Fentiek tükrében, nem meglepő, hogy az elmúlt 8-9 év gazdasági növekedése, alacsony inflációval párosítva komoly vívmány volt, amit kár lenne veszni hagyni. Márpedig az infláció elleni küzdelmet nem akkor bukjuk el, amikor megérkezik, hanem amikor a gazdaság szereplői már azt gondolják, hogy meg fog érkezni.

Rögtön érdemes rögzíteni, hogy a technológiai fejlődés, az ezáltal lehetővé váló energiaár-csökkenés, a netes értékesítőhelyek ár-összehasonlító funkciója, a pénzbőség és a gazdasági növekedés egyaránt segítette az alacsony inflációt.

Most azonban megszólalt a vészcsengő!

A fő okok

Az infláció most azért került veszélybe, mert

  • az Egyesült Államok befejezte a pénznyomtatást, sőt kamatot emelt, ami a dollárt erősítette,
  • világszerte kevés a hadra fogható munkás, csak magasabb bérek mellett lehetséges a foglalkoztatás, megérkezett a bérinfláció,
  • az energiaárak is emelkedni kezdtek.
  • ezen globális tényezők mellé Magyarországon mindehhez nagymértékben hozzájárulhat a forint aktuális árfolyama, vagyis az importált infláció hatása is.

Pár szóval ezekre a veszélyekre térnénk ki!

Dollárkamat

Az Egyesült Államok rendkívül professzionális jegybankja, a Fed kamatot emel, hiszen nem is tehet mást, kénytelen az úgynevezett laza monetáris politikáját szigorúbbra váltani, például azért, hogy ha esetleg megint élénkíteni kell a gazdaságot, akkor lehessen megint kamatot csökkenteni.

A magasabb dollárkamatok miatt tőke vándorol a dollár irányába és a dollár erősödik. Ez pedig mindenhol inflációs hatású.

Nagyon leegyszerűsítve, ha az olaj ára változatlan, 65 dollár hordónként, akkor 265 forintos dollárnál 19875 forint egy hordó olaj, 275 forintos dollárnál 20625 forint.

Nem változott az olaj ára dollárban, de a 4 százalékos dollárerősödés miatt a forintban kifejezett ár 4 százalékos drágulást mutat, vagyis inflációs hatású.

Bérinfláció

Magyarországon sok szakmában munkaerőhiány van. Ez nem jó, de képzeljük el, hogy az Egyesült Államokban, Németországban és Japánban is kevés a képzett munkaerő.

Persze sokan panaszkodnak, hogy nem kapnak jó munkát, de valójában az Egyesült Államokban több a betöltetlen álláshely, mint a munkanélküli. Éljen az automatizáció, éljenek a robotok, de ez ma még nem megoldás mindenre, aki jó munkaerőt szeretne, annak rá kell ígérni a versenytársak bérszintjére, mindenhol jelentős a bérnövekedés, megjött a bérinfláció is.

Energiaboom

Az energiaárak változatosak, minden Közel-Keletről érkező információ megdobja őket. Ha konfliktusról jön hír, akkor emelkedik az ár, ha békülésről, akkor csökken.

Ám hiába a változékonyság, azért van egy fő trend és most egy év alatt az olaj és a gáz ára 50 százalékkal nőtt, ez természetesen megjelent minden termék árában és az inflációs mutatókban is.

Magyar hatás

Magyarországon az infláció jelenleg „rendben” van, májusban az utolsó Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által mért adat 2,8 százalék volt, ez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos célértéke alatt van. Igen ám, de mi lesz júniusban, és mi lesz a következő hónapokban?

A fenti három tényező ugyanis Magyarországon is hat, és a dollárerősödéshez kísértetiesen hasonló mechanizmussal nálunk a forint gyengülése is rátehet egy lapáttal az inflációs értékre.

Félreértés ne essék, ma még nincsen baj, az év elején 310 forintot kellett adni egy euróért, amikor ez a cikk íródik, 322-öt. Ez még semmi, 4 százalék alatti változás.

De ha a gazdaság szereplői azt gondolják, hogy ma már a forint nem a megszokott sávban ingadozik, hanem huzamosabb időre gyengébb lesz, akkor az meg fog jeleni az importtermékek árában.

Olajbogyó

Magyarországon nem terem meg az olajbogyó, de mi is szeretjük. Ha egy doboz spanyol konzerv olajbogyó egy euróért jön be az országba, akkor a kereskedőnek egy ideig 310 forintba került, majd egy idő után 322 forintba. Mohó egy kereskedőről van szó, képzeljük el, hogy egyéb költségei miatt ő a magyar polcokra általában dupla áron helyezi ki az olajbogyót.

Először azért lehet, hogy a forgalmazó lenyeli a veszteséget, mondván az árrése elbírja, ha kisebb a nyeresége, de ez csak átmeneti hatás lehet, Ha tartósan gyengébb a forint, akkor az árak emelkedni fognak. Nagy ügy – mondhatjuk, mert ha a kereskedőnk csak az árfolyam gyengülését hárítja át és 620 forint helyett 644 forintos olajbogyót kínál, azt mindenki kibírja, az inflációs számításokat meghatározó kosárban sem lesz nagy jelentősége ennek az egy terméknek.

Pszichohatás

A kérdés inkább pszichológiai. Ha eleve drágul a dollár, az olaj és meg kell fizetni a munkaerőt is, akkor mennyi játéktér marad arra, hogy Magyarország üzletemberei, zöldségesei, vendéglősei elhiggyék, hogy Magyarországon nincsen érdemi infláció?

Mert, ha ezek az árakat kalkuláló üzleti aktorok már nem 2, nem 3, hanem mondjuk 4 százalékos éves áremeléssel számolnak, akkor önbeteljesítő módon valóban meg is emelik az inflációt.