Gondolta volna? Több ugyan a gazdag, de már kevesebb a szegény

Bár az elmúlt évtizedekben feltartózhatatlanul nőttek a vagyoni egyenlőtlenségek a világban, kedvező folyamatok is indultak, így 1990 óta egymilliárd fővel csökkent a rendkívüli szegénységben élők száma. Ez leginkább annak köszönhető, hogy a világ legnépesebb államaiban (Kínában, Indiában vagy Brazíliában) végbement gazdasági növekedés százmilliókat emelt ki a nyomorból. A vagyonosodási piramis csúcsán lévők körében azonban csekély a mozgás. A Visualcapitalist szerzője több felmérést is összevetett, mutatjuk a fontosabb következtetéseket.

1. Már nem nőnek tovább a vagyoni egyenlőtlenségek

Tavaly a világ felnőtt lakosságának 0,7 százaléka tartozott a dollármilliomosok (akiknek a likvid, szabadon befektethető, vagyis cégérték nélküli vagyona legalább 1 millió dollár, durván 280 millió forint) táborába, miközben a globális vagyonból 128,7 ezer milliárd dollár értékben, 46 százalékot hasítottak ki. Velük szemben a legszegényebbek (a tízezer dollárnál kevesebb vagyonnal rendelkezők) aránya 70,1 százalékra rúgott, és az összvagyon mindössze 2,7 százalékával rendelkeztek. A Visualcapitalist szerzője úgy látja, az utóbbi években már nem mélyül olyan gyorsan a jóléti szakadék, a gazdagok ugyan gazdagabbak lettek, de a legszegényebbek aránya csökken.

A Credit Suisse svájci bankház némileg más számokkal, de hasonló következtetésre jut. Legfrissebb jelentése szerint 2000-ben a világ felnőtt lakosságának 80,1 százaléka tartozott a tízezer dollár alatti vagyonnal rendelkezők táborába. Nyolc évvel később ez az arány 68,6 volt, tavaly 63,9 százalékra mérséklődött, 2023-ra pedig 60,5 százalékra csökkenhet. Ugyanebben az időszakban a szupergazdagok (dollármilliomosok) aránya 0,4-ről 0,6, majd 0,8 százalékra emelkedett. A 10 ezer és 1 millió dollár közötti (az alsó rétegektől a középosztályon át a gazdagokig) terjedő réteg aránya az ezredforduló óta 19,5 százalékról 35,5 százalékra nőtt.

A szakértők a trendek alapján arra jutottak: a 2008-as válság után gyorsan nyílt az olló a szupergazdagok és a szegények valamint a középosztálybeliek között, de mostanra stabilizálódott a helyzet, és úgy tűnik, hogy valamennyi társadalmi osztály újra profitálhat az általános vagyongyarapodásból. Elképzelhető, hogy mégsem tér vissza a 19. század balzaci világa, ahol a társadalom egyre inkább szétszakadt, a gazdagok gazdagabbak, a szegények szegényebbek lettek.

2. Lassan Hongkongban fog élni a legtöbb ultragazdag

A legtöbb szupergazdag olyan nagyvárosban szeret élni mint London, Hongkong vagy New York. Sőt, az ultragazdagok (akiknek legalább 30 millió dollárjuk, azaz jelenlegi árfolyamon 8,5 milliárd forintjuk van) jó része a világ tíz nagyvárosában koncentrálódik a Wealth-X felmérése szerint. E kritérium alapján körülbelül száz embert lehet ultragazdagnak minősíteni Magyarországon a Blochamps Capital privátbanki tanácsadó cég korábbi becslése szerint.

Valamivel több mint tízezerre gyarapodott a Hongkongot választó ultragazdagok száma 2017-ben. További 8885 illletve 5250 ultragazdag New Yorkot és Los Angelest részesítette előnyben, míg Párizsban és Londonban 3950 valamint 3830 főt számláltak. De gyorsan nő az ultragazdagok száma Indiában, Bangladesben, Vietnámban és Kenyában is. Tavalyelőtt a feltörekvő országok adták e kategória növekményének 22 százalékát, csak Kínában több mint 16 ezren léptek át az elitklubba. Globálisan 12,9 százalékkal, 255 810 főre nőtt a számuk, összesített vagyonuk pedig elérte a 31,5 ezer milliárd dollárt

3. Továbbra is Európa és Észak-Amerika a leggazdagabb

Az elmúlt években szinte minden kontinensen gyarapodott a leggazdagabbak száma (2018 közepére világszerte 42,2 millió volt belőlük) és vagyona, de nem meglepő módon a legtöbb dollármilliomost Észak-Amerika és Európa termelte ki. E két kontinens – ahol felnőtt népesség mindössze 17 százaléka él – adja a globális vagyon 60 százalékát. (Latin-Amerika, India és Afrika a népességük arányához képest jóval kisebb mértékben részesedik a globális vagyonból.)

A Credit Suisse szerint csak Németországban egy év alatt 253 ezerrel nőtt a szupergazdagok száma, és ez 2023-ra átlépheti a 3 milliót. Az Egyesült Államokban is egy év alatt 878 ezren lépték át a milliós határt, így a szupergazdagok száma tavaly elérte a 17,36 milliót. Kínában ugyanebben az időszakban 186 ezer fős volt a gyarapodás, ezzel a dollármilliomosok száma elérte a 3,480 milliót. Csak érdekességként: statisztikailag minden felnőtt svájcira 530 240 dollárnyi vagyon jut, míg ez az átlag Ausztráliában 411 060, az Egyesült Államokban 403 970 dollár volt.