Hajmeresztő bérkülönbségek: több mint 3000-szeresét keresi a McDonald’s vezére a „mekis” átlagdolgozónak

hirdetés

Úgy érzi, a főnök százszor jobban keres? Ennél sokkal rosszabb a helyzet a legnagyobb amerikai tőzsdei vállalatoknál, ahol nem ritka a többezerszeres szorzó sem. A howmuch.net weboldal gyűjtéséből kiderül, milyen riasztóan nagyra nőtt a szakadék a legjobban keresők és a többiek között.

Már évek óta arra kötelezi az Amerikai  Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) a tőzsdén jegyzett cégeket, hogy június 30-a előtt tegyék közzé az átlagdolgozókra és a vállalatirányítók bérére vonatkozó adatokat, valamint azt is, hogy ezek miként viszonyulnak egymáshoz. Az eddig napvilágot látott adatok arról tanúskodnak, a csúcsvezetők sokkal nagyobb mértékben részesültek a gazdasági növekedés hasznából, mint a munkavállalók.

Az amerikai szakszervezeti szövetség, az AFL-CIO adatai alapján készített húszas listát a Barbie-babákat is gyártó Mattel cég vezérigazgatója, Margaret H. Georgiadis vezeti: ugyanannyi idő alatt, amíg az ottani átlagdolgozó egy dollárt keres, addig ő 4987 dollárt (csaknem 1,4 millió forintot) visz haza. Az éves összjövedelme – ebben például a vezetőknek járó részvénykompenzáció  is benne van – egyébként 31,3 millió dollárra (mintegy 8,5 milliárd forintra) rúg.

Ehhez képest a Mattel alkalmazottainak mediánbére (az a középérték, amelynél az emberek fele többet, fele kevesebbet keres) mindössze évi 6271 dollár (1,7 millió forint), így jön ki a csaknem 5000-szeres szorzó.

Ez megdöbbentően sok, és azt bizonyítja – amit az amerikai szakszervezeti szövetség már régóta állít –, hogy a vezérigazgatók mohósága rendkívüli mértékben súlyosbítja a jövedelmek közötti egyenlőtlenségeket. A howmuch.net egyébként azért számol mediánjövedelemmel a sima átlagkereset helyett, mert előbbi a valós fizetési viszonyokat jobban tükrözi.

A ranglista második helyére Steven Easterbrook, a McDonald’s vezérigazgatója került, évi 21,8 millió dolláros (5,9 milliárd forint) jövedelemmel, miközben a dolgozói mediánkereset 7017 dollárra (1,9 millió forintra) tehető. A különbség több mint 3100-szeres. A jól ismert ruházati márka, a GAP vezetője, Arthur Peck 15,6 millió dolláros (4,2 milliárd forint) éves jövedelme 2900-szorosa a cégnél dolgozók 5375 dolláros (1,5 millió forintos) mediánbérének. A Wal-Mart amerikai kiskereskedelmi óriás feje, C. Douglas McMillon többet,  22,8 millió dollárt (6,2 milliárd forintot) keres évente, de az alkalmazottakat jobban fizeti (évi 19177 dollár a mediánbér), így “mindössze” 1200 szeres a különbség –  ez a 11. helyre volt elég a listán. Az utolsó helyen álló Royal Caribbean Cruises vezére, Richard Fahn “csak” 728-szorosát keresi az átlagdolgozóinak, noha fizetése igazán tekintélyes, évi 13,3 millió dollárt (3,6 milliárd forintot) tett ki. Ennél a cégnél azonban az alkalmazottak is kaptak annyi juttatást, hogy az éves mediánjövedelem 18320 dollárra (csaknem 5 millió forintra) jön ki.

Magyarországon nem igazán végeznek ilyen irányú kutatásokat, és a Központi Statisztikai Hivatal nem is közöl mediánértéket, mert nincsenek meg ehhez az adatok, de egyes számításokból az derül ki, hogy a legnagyobb bérszakadék a nagyvállalatoknál tapasztalható. Adott esetben 150-szeres lehet a legalacsonyabb és a legmagasabb bér közötti különbség.