Halálos élelmiszerek – Most akkor ne együnk fagyasztott zöldséget?

hirdetés

Halálos fertőzést okozhatnak az emberi szervezetben a lisztéria baktériummal szennyezett élelmiszerek. Minden olyan étel kockázatos lehet, amelyeket öt napon túl tárolnak hűtőben, de odafigyeléssel és megfelelő előkészítéssel a megbetegedések megelőzhetők. Potenciálisan mindenki veszélyeztetett, de a kórokozóra különösen az idősek, a terhes nők és a legyengült immunrendszerű fogyasztók lehetnek érzékenyek.

A fagyasztott zöldségek miatt kirobbant európai élelmiszerbiztonsági botrány ráirányította a figyelmet arra, milyen veszélyeket rejtenek a lisztéria baktériumokkal szennyezett élelmiszerek. Az Európai Unióban már járványról beszélnek, amely 2016-2018 között összesen 47 megbetegedést okozott. Az eseteket a Listeria monocytogenes egyik erőteljes változata idézte elő Ausztriában, Dániában, Finnországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban, ahol a fertőzések közül kilenc halállal végződött. Magyarországon viszont egyelőre nem tudni lisztériára visszavezethető humánegészségügyi megbetegedésekről.

A baktériummal kapcsolatban a kockázatokat az növeli jelentősen, hogy a kórokozó a természetben szinte mindenhol megtalálható, vagyis az emberek számos helyen megfertőződhetnek. Veszélyforrás lehet például a lisztériás állatok gondozása is, de a legnagyobb rizikót a baktériumokkal szennyezett élelmiszerek elfogyasztása jelenti. További probléma, hogy az állatok mellett az emberek is tünetmentes hordozói lehetnek a baktériumnak, vagyis anélkül terjeszthetik, hogy tudnának róla.

Bár a mostani élelmiszerbiztonsági ügy a fagyasztott csemegekukoricát és a mirelit zöldségféléket állította a középpontba, több más élelmiszer is betegséget idézhet elő.

Ennek legfőbb oka, hogy a lisztéria baktériuma a hűtő hőmérsékletén is képes szaporodni, így minden hűtést igénylő, öt napon túl hűtőszekrényben tárolt élelmiszer kockázatos lehet.

Ezek közül a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Népbih) az azonnali fogyasztásra kész (ready-to-eat) élelmiszerekre, a nyers pasztörizálatlan tejre és az abból készült termékekre, a lágysajtokra (feta, brie, camembert), a nyers húst tartalmazó ételekre, a nyers halakra (például a füstölt lazacra) és a nyers zöldségből készült salátákra hívja fel különösen a figyelmet.

A fogyasztóknak azzal kell szembesülniük, hogy az élelmiszerekkel a lisztéria baktériumai szinte nap, mint nap szervezetükbe juthatnak, ez azonban nem jelent automatikusan halálos veszélyt. Egyrészt ugyanis a lisztéria nem minden változata agresszív, másrészt a kórokozó csak bizonyos baktériumszám felett válthat ki megbetegedéseket. Az egészséges emberek ráadásul egy-egy fertőzést sokszor észre sem vesznek, mert szervezetükben a lisztéria semmilyen tüneteket nem idéz elő. Az idős embereknél, a várandós nőknél, illetve a legyengült immunrendszerű embereknél viszont az alacsonyabb szennyezettségű élelmiszerek is megbetegedéseket okozhatnak, amelyek gyógyításában fontos lehet a korai beavatkozás, vagyis a tünetek észlelésekor azonnal orvoshoz kell fordulni.

Nehezíti azonban a felismerést, hogy a betegség általános tünetei – a láz, a hányás, a hasmenés és a fejfájás – nehezen különböztethetők meg más jellegű élelmiszeralapú megbetegedésektől. Emellett a fertőzéstől számítva akár egy hét is eltelhet, mire a panaszok jelentkeznek. A kialakult betegségnek viszont már súlyos következményei lehetnek, és szövődményként agyhártyagyulladás, vérmérgezés, vetélés és halvaszületés is felléphet. A tapasztalatok szerint az esetek 20-30 százaléka akár halállal is végződhet.

Mivel sok a potenciális veszélyforrás, a megelőzésre érdemes különös figyelmet fordítani. Egyrészt a nyersen fogyasztott zöldségeket mindig alaposan meg kell mosni, és a hűtőszekrényben a különböző nyersanyagokat a készételektől külön kell tárolni. A hűtőhőmérsékletet úgy kell beállítani, hogy ne haladja meg a 4 celsius fokot, a hűtést igénylő élelmiszereket pedig – ideértve a megmaradt készételeket is – legfeljebb öt napig érdemes tárolni. Általános szabályként lehetőleg ne fogyasszunk nyersen állati eredetű élelmiszereket, hanem az alapanyagokat főzésnél-sütésnél használjuk el, mivel a lisztéria hőkezelés hatására elpusztul.

Az elkészítéskor arra kell ügyelni, hogy az ételek belseje is forró legyen, vagyis legalább két percig érje el a 75 celsius fokot.

Egyébként a Listeria monocytogenes jelenléte a nem konyhakész termékekben, illetve egyes konyhakész termékekben is megengedett, de határértékhez kötött. E szempontból különös helyet foglalnak el a gyorsfagyasztott zöldségek, amelyek csomagolásán a gyártók külön is felhívják a figyelmet, hogy a vásárlók ne közvetlenül a felengedés után, hanem hőkezeléses elkészítéssel fogyasszák el azokat. A több országot érintő uniós élelmiszerbotrányt egyes feltételezések szerint éppen az váltotta ki, hogy egyes fogyasztói csoportok a figyelmeztetések ellenére is nyersen, turmixolva vagy forrázva használták fel a mirelitárukat.

Bár nálunk lisztériás eredetű humán-megbetegedéseket nem mutattak ki, az európai méretű ügyben Magyarország is érintetté vált, mivel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) július 3-án közzétett közös járványügyi gyorsjelentése szerint a szennyeződések a Greenyard Hungary Kft. bajai hűtőüzeméből származnak. Tulajdonképpen már az év elején felmerült, hogy a bajai üzem felelős lehet az európai járványért, ezért a feldolgozót a Nébih március óta kéthetenkénti rendszerességgel ellenőrizte. A hivatal a sorozatos vizsgálatok nyomán júniusban az üzem higiéniai állapotát „kifogástalannak” minősítette, de az EFSA és az ECDC július elejei gyorsjelentése után mégis általános termékvisszahívást rendelt el.

Az ellentmondásosnak tűnő hatósági nyilatkozatok és intézkedések miatt ma nem egyértelmű, pontosan milyen a bajai üzem higiéniai állapota, illetve sikerült-e lokalizálni a szennyeződési pontokat. Tény azonban, hogy a cég eleget tett termékvisszahívási kötelezettségeinek, és hasonló lépéseket jelentett be több élelmiszertlánc is, mivel egyes saját márkás gyorsfagyasztott termékeiket a Greenyard Hungary Kft. állította elő. 

Az ügy azonban továbbgyűrűzhet a magyar hűtő- és konzerviparban is, mert a Greenyardtól számos hazai cég is vásárolt alapanyagokat az elmúlt években, amelyeket saját termékeibe dolgozott be. Ezért most e társaságok is arra kényszerülhetnek, hogy a lehetséges szennyeződésekről értesítsék – sokszor külföldi – partnereiket, illetve szükség esetén maguk is visszahívják termékeiket. Ez pedig a cégek szempontjából komoly piacvesztési kockázatokat jelenthet a rendkívül éles nemzetközi versenyben.