Hamarosan még nagyobb támogatás lesz az e-autókra Magyarországon


hirdetés


Az összes forgalomban lévő hazai autónak csupán a 0,15 százaléka elektromos. Jelenleg 300 töltőállomás van az országban, számukat viszont növelni kell, hiszen ennek a fele Budapesten található. Egy új kocsi ára 8 millió forint körül mozog. Hamarosan pedig ismét lehet pályázni az újonnan vásárolt tisztán elektromos autók állami ártámogatására. Mivel az érdeklődés jelentős volt, ezért a kiírás keretösszege is magasabb lesz.

Dieter Zetsche, a Daimler elnöke, a Mercedes-Benz Cars vezetõje mutatja be az új elektromos Mercedes modellt. (MTI/EPA/Soren Andersson)

Az elmúlt évtizedig az alternatív meghajtású járművek csak elenyésző mértékben voltak jelen a gépjárműpiacon. Az utóbbi években azonban több technológia is – mint a hibrid, a tölthető hibrid és a tisztán elektromos – jelentős arányban jelent meg. Az elektromos meghajtású járművek magyarországi elterjedését nagyban befolyásolja a drága ár, illetve az országban kiépített és a tervezett elektromos töltőállomások száma, elhelyezkedése.

Az emberekre hatással van az úgynevezett „range anxiety” jelenség is, amely szerint a fogyasztókat visszatartja vásárlástól az a félelem, hogy a jármű korlátozott hatótávolsága miatt az utazási szokásaik megváltoztatására kényszerülnek –, aminek negatív hatása csökkenthető az elektromos töltőállomások infrastruktúrájának fejlesztésével. A cél éppen az, hogy elektromos járművekkel az ország teljesen átjárható legyen. A megvalósítás érdekében a kormány létrehozta az állami tulajdonú e-Mobi Elektromobilitás Nonprofit Kft.-t, amely már megkezdte az országos lefedettséget biztosító töltőhálózat telepítését.

Sőt, az elektromobilitás hazai elterjedésének előmozdítása érdekében 2016. októberében pályázati kiírás jelent meg, az újonnan vásárolt tisztán elektromos autók ártámogatására Elektromos gépkocsi beszerzésének támogatása címmel, magánszemélyek és vállalatok részére. A pályázat lebonyolítója is ugyanez a nonprofit cég volt.

Autónként akár 21 százalékot, de maximum 1 500 000 forint támogatást lehetett igényelni azért, hogy fellendüljön a hazai e-autók piaca. Most ugyan a forrás kimerült, de a jelentős érdeklődésre való tekintettel hamarosan még nagyobb kerettel és egyszerűsített feltétellel új kiírás várható.

Magyarországon az év első felében 4836 zöld rendszámos autó volt forgalomban, ezek közül 2564 volt tisztán elektromos. Ez a személygépjármű-állomány 0,15 százalékát teszi ki – derül ki a Belügyminisztérium adataiból.

 A hazai elektromos autó flotta jelentősen bővült az elmúlt években, ugyanakkor a valódi áttöréshez valami mégis nagyon hiányzik, mégpedig a megfelelő infrastruktúra.

Jelenleg körülbelül 300 töltőállomás működik az országban, ahol az elektromos autóval rendelkezők feltölthetik járműveiket. Ez nem sok. Ennek több mint a fele Budapesten található.

Ezek közül – az MVM tanulmánya szerint – a legtöbb töltőállomást nagyobb parkolók, parkolóházak, illetve szállodák területére telepítették, így a parkolás összekapcsolható a töltéssel, amely így nem igényel további időráfordítást. Ráadásul az utóbbi időben számos társaság telepített elektromos töltőket, iletve jelentett be további terveket. A Főtaxi, az E.On, a Szekszárdi Vagyonkezelő, az ELMŰ, az EU-Solar, az NKM Mobilitás, az e-Mobi, az MVM Partner és az Emobility-Solitions mellett legutóbb a Mol közölt újabb részleteket ez irányú terveiről – olvasható a Magyar Elektromobilitás Szövetség  közleményében. Így hamarosan újabb 11 villámtöltő állhat szolgálatba annak az uniós projektnek köszönhetően, amelyet a Mol és több, vele egy konzorciumba tömörülő cég nyert el. A terv szerint a program keretében Magyarországra 54 villámtöltő és 5 ultranagy teljesítményű töltőt telepítenek.

Egy hónapja viszont véget ért az ingyenesség a Mol-nál. A lassabb töltés ára 1990 forintba, míg a gyorsabb DC töltés ára 2990 forintba kerül a négy fővárosi állomáson.

Minden elkezdett töltési folyamat egy töltésnek számít, függetlenül az időtartamától és a felvett energia mennyiségétől.

Ám ez csupán az első olvasatra rossz hír. Amennyiben jobban belegondolunk, azért lehet kedvező, mert ha tisztán üzleti alapon történik a töltés, a már említett társaságok is érintettek lesznek, hogy bővítsék az állomásaik számát. És itt a példa is a terjeszkedésre: a cég az év végéig további 10 elektromos töltőt telepít Budapesten, vidéken pedig 15 töltőt adnak át. Iparági szakértők szerint viszont érdekes az az elgondolás, hogy nem a vételezett energia alapján fizetnek majd a szolgáltatásért az elektromos autósok, hanem részben a töltő teljesítménye határozza majd meg az árat, amelyet töltésenként kell fizetni, függetlenül a felvett energia mennyiségétől.

Egy villanyautó villámtöltéssel 30 perc alatt 80 százalékra tölthető fel, gyorstöltéssel 2-5 óra a töltési idő, normál háztartási konnektorból 6-8 óra alatt töltődik fel teljesen. Az átlagosan megtehető kilométer: 120.

Ami a költségeket illeti, egy új villanyautó relatíve drága, átlagosan 8 millió forintba kerül, viszont használtan ez az ár töredéke.  Emellett a szerviz költségek is jóval alacsonyabbak, mint egy hagyományos robbanómotoros autónak. Naponta pedig akár több ezer forintot is spórolhatunk, ha legalább napi 50 kilométert megteszünk, és hozzáadjuk azt is, hogy fizetős helyen ingyen parkolhatunk.

Érdekesség, hogy az Európai Autógyártók Szövetsége kimutatása szerint az unióban már több mint 100 ezer töltőpont áll az elektromos autósok rendelkezésére. Igaz, ezek döntő többsége a gazdag nyugat-európai országokban található. A koncentráció igazság szerint annyira erős, hogy négy ország (Hollandia, Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság) adja a teljes töltőállomány mintegy 76 százalékát az EU-ban.

Magyarország a nyugati országoktól messze elmarad, régiós szinten viszont elmondható, hogy az élmezőnybe tartozunk.  Jellemzően azokban az országokban fogynak nagyobb arányban az elektromos autók, amelyek érdemi töltőinfrastruktúrával rendelkeznek. 

A növekedéshez Németország járult hozzá a legnagyobb mértékben, ahol 52 százalékkal több (35 792 darab) elektromos autót adtak el 2017 első félévéhez képest, de a németek még így is csak a másodikak az eladási rangsorban. Az első helyen ugyanis a 32 százalékos növekedést produkáló norvégok állnak.

Nem vitás, hogy az elektromobilitás a következő évek kulcskérdése lesz, az új üzleti modellekkel vagy az önvezető technológiákkal együtt, ezért a szabályozási, energiaellátási és közlekedési kérdésekben a tapasztalatok megosztására és hatalmas fejlesztésekre van szükség.  Bővült az elektromos autók vásárlásának támogatási köre és adminisztratív könnyítések is életbe lépnek a környezetbarát közlekedés ösztönzése érdekében. A változások nem csak a kormányzat, hanem a gyártók, a beszállítók, az intelligens hálózatok és a kutatás-fejlesztés számára is új feladatokat jelentenek. Csak úgy, mint a tulajdonosoknak, hogy esténként ne felejtsék el töltőre tenni a kocsit.

BGA