Hol van már a koppintás kora? A szemünk előtt válik Kína innovációs nagyhatalommá

hirdetés

A kutatás-fejlesztésre és innovációra Kína ma már többet költ mint az Európai Unió, nemsokára beéri az USA-t, és a tervek szerint 2030-ra a világ legfontosabb innovációs központjává válhat. A Szilikon-völgyből egyre többen látogatnak Kínába, ahol a világon a legtöbb új szabadalmi kérelmet nyújtják be, és értékes ösztöndíjakkal csábítják haza külföldről a kutatókat. Grafikonokon mutatjuk a látványos innovációs fordulatot.

Kína K+F+I tevékenysége az elmúlt időszakban rendkívül dinamikusan fejlődött, és középtávon úgy tűnik, aktív állami szerepvállalás mellett képes megoldani a korábbi fejletlen státuszából fakadó kihívásokat a magánvállalatok innovációs tevékenységének a megerősítésével, a külföldi K+F tevékenység arányának mérséklésével, és a minőségi kutatás felé tett lépésekkel.

Az Economist legfrissebb adatai szerint Kína lemaradása még mindig jelentős, de a gyors felzárkózás miatt 10-15 éven belül reális, hogy a tech-ipar eléri az amerikai átlagot.

A legfontosabb kérdés, hogy sikerül-e a gazdaságot elmozdítani a korábbi, olcsó munkaerőre alapozott exportvezérelt gazdaságmodellről, egy innováció alapú gazdaság irányába.

A kínai tervek rendkívül ambiciózusak, ugyanis 2020-ra a GDP növekedésnek már 60 százalékát kell az K+F-en alapuló gazdaságnak adnia. Kína ekkorra már várhatóan a GDP 2,5 százalékát fordítja majd innovációra, amellyel a világ egyik legfontosabb innovációs központjává válhat.

A kormány szándéka, hogy az akadémiai szféra kutatási eredményei iparilag előállítható, illetve a gazdaságban hasznosítható termékké váljanak. Ennek megfelelően, a korábbi időszakok alacsony és közepes műszaki színvonalú kínai iparát igyekeznek a világ legfejlettebb gazdaságainak a high-tech iparával is versenyképes tenni, amelyben kulcsfontosságú szerepet kap a kormány által potenciálisan nagy jövő előtt álló szektorok K+F tevékenységének a kiemelt támogatása.

Kína célkitűzései

Kína tudományos és technológiai célkitűzéseit két dokumentum, a Nemzeti Közép- Hosszú távú Program a Tudományos és Technológiai Fejlődésről és a Népi Kongresszus által 2011 márciusában elfogadott 12. ötéves terv tartalmazza.

A Nemzeti Közép- Hosszú távú Program szerint a kijelölt ciklus végére (2020)

Kínának a világ vezető innovációs hatalmai közé kell emelkednie és létre kell hoznia egy tudásalapú társadalom alapjait. Kínának ennek érdekében számos probléma (környezetvédelem, szociális és gazdasági problémák) megoldása érdekében a tudomány és a technológia fejlesztése felé kell fordulnia.

A célok megvalósításához növelni kell Kína tudományos és innovációs képességét; az ipar újrastrukturálása érdekében eszközként fel kell használni az innovációt és át kell alakítani a gazdaságot a beruházás vezérelte gazdaságról, az innováció vezérelte gazdasággá; környezetbarát és nem pazarló társadalom kiépítését kell segítenie és a külföldtől független, hazai innovációs bázis kell létrehozni.

Számszerűsíthető célok tekintetében:

Kínát a világ első öt országa közé kell emelni a szabadalmak és a nemzetközi tudományos idézések száma tekintetében. 

Számszerűsített célok szerint a K+F-re fordított összegnek, el kellett érnie 2015-re a GDP 2,2 százalékát. A nagy és közepes méretű vállalatok bevételük 1,5 százalékáát kell, hogy K+F-re fordítsák, míg a nagyvállalatoknak globálisan is hatékony és fejlesztő vállalatokká kell válniuk. Végül minden 10.000 alkalmazottból 43-nak kutatónak kell lennie, míg a lakosság 5%-ára kell emelni azoknak az arányát, akik az alapvető tudományos jártasságok tekintetében valódi ismeretekkel rendelkeznek.

Nyolcszoros növekedés 2000 óta

Különösen látványos Kína felzárkózása, ha a K+F-re fordított értékeket 2000-től vizsgáljuk meg. Míg Japán 2000 és 2014 között 32,5 százalékkal, az EU 38,7 százalékkal, az USA (2000 és 2013 között) 29,8 százalékkal, addig Kína 2000 és 2014-között 838,8 százalékkal növelte a K+F kiadásait. Az OECD egyik 2014-ben publikált tanulmánya szerint

Kína várhatóan 2019-ban az USA-t is megelőzi.

A hosszú távú tervben kitűzött célt, hogy a K+F kiadások tekintetében 2020-ra felzárkózzon a világgazdaság centrumaihoz.

A VILÁG NÉGY VEZETŐ GAZDASÁGI HATALMÁNAK TELJES K+F KIADÁSA 2000-2014 KÖZÖTT. (MRD. USA DOLLÁR) FORRÁS: OECD, 2014.

Amennyiben a GDP százalékában vizsgáljuk, Kína kiadásai 2015-ban meghaladták a bruttó gazdasági teljesítményének a 2,05 százalékát, amellyel továbbra is elmarad a vezető államoktól, mint Dél-Korea, Izrael, Japán, Finnország, de a világgazdaság másik két fontos centruma közül, már meghaladja az EU értékeit és egyre inkább felzárkózik az USA-hoz. A hosszú távú tervekben lefektetett cél, hogy a 2020-ra GDP 2,5 százalékát költsék K+F-re, továbbra is elérhetőnek tűnik.

K+F KIADÁS A GDP %-ÁBAN (FORRÁS: OECD, 2015)

Kutatási típusok, finanszírozás, kutatók és kutatóintézetek

A KUTATÁSI TÍPUSOKRA FORDÍTOTT KIADÁSOK NÖVEKEDÉSE (100 MILLIÓ RMB) (FORRÁS: CHINA STATISTICAL YEARBOOK 2015)

A kutatások finanszírozásában az elmúlt években jelentős változás figyelhető meg, ugyanis az állami finanszírozás aránya egyre inkább visszaszorul az üzleti szektor javára, amely megfelel az alapdokumentumokban lefektetett céloknak. 2010 és 2014 között a vállalati K+F kiadások 194 százalékkal, míg az állami finanszírozás valamivel mérsékeltebben, 155 százalékkal növekedett. 

AZ ÁLLAMI ÉS A VÁLLALATI K+F KIADÁSOK NÖVEKEDÉSE (100 MILLIÓ RMB) (FORRÁS: CHINA STATISTICAL YEARBOOK 2015)

Az elmúlt években látványosan nőtt a kutatók száma, mind az alapkutatás, mind az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés területén. 

KUTATÓK (BONTÁSA) SZÁMÁNAK A NÖVEKEDÉSE (10.000 FŐ) (FORRÁS: CHINA STATISTICAL YEARBOOK 2015)

A kutatóintézetek száma az elmúlt években stagnálást mutatott, amely a nagyobb anyagi ráfordítás mellett a minőségi kutatás (pl. a sokszor tőkeigényesebb. alapkutatások) növekedését mutatja.  

Az állami szerepvállalást erősíti, hogy összesen 206 befektetési vállalat alakult az Állami Kockázati Befektető támogatásával, az új technológiát képviselő iparágak segítése céljából. A program keretében 55,7 milliárd RMB-t biztosítottak 1233 vállalkozás számára. A projektek számának stagnálása, növekvő pénzügyi ráfordítás mellett, minőségi változást tükröz. 

KUTATÓINTÉZETEK SZÁMÁNAK (DB) ÉS KIADÁSAIKNAK A VÁLTOZÁSA (100 MILLIÓ RMB) (FORRÁS: CHINA STATISTICAL YEARBOOK 2015)

Publikációk és szabadalmak terén is gyors a növekedés

A publikációk száma az elmúlt időszakban dinamikusan növekedett, megelőzve az európai országokat és Japánt, felzárkózva az USA-hoz. A publikációk a minőségi mutatók tekintetében azonban továbbra sem érik el a fejlett országokat.

A publikációk minőségi mutatójának számít a műszaki témájú tudományos publikációk száma, amelyben Kína felzárkózott az USA-hoz. Különösen jelentős a számítástechnika területén Kína előretörése, amely mutatókban megelőzi a legtöbb fejlett országot.

MŰSZAKI TÉMÁJÚ TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓK SZÁMA (FORRÁS: WORLD BANK, 2015)

A szabadalmak abszolút száma tekintetében Kína évek óta vezető helyet tölt be a világban. A központi szellemi tulajdonjogi hivatalhoz 2015-ben 2,8 millió szabadalmi kérelem érkezett, amelyek közül 1,7 millió szabadalmat jegyeztek be (31,9 százalékos növekedés 2014-hez képest). A bejegyzett szabadalmak számában különösen a hazai szabadalmak, még nemzetközi összehasonlításban is rendkívül dinamikusan növekedtek.

HAZAI ÉS KÜLFÖLDI SZABADALMAK SZÁMÁNAK NÖVEKEDÉSE NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSÁBAN (FORRÁS WORLD BANK, 2016)

A high-tech ipar növekedése

Egy ország gazdaságának műszaki színvonalának megítélésében alkalmazott hagyományos mérőszám a high-tech ipar teljesítménye. 2014-ben, Kína második helyen állt a globális high-tech gyártás tekintetében (27%), nem sokkal lemaradva az USA-tól.

EGYES ORSZÁGOK RÉSZESEDÉSE A GLOBÁLIS HIGH-TECH GYÁRTÁSBÓL (FORRÁS: NATIONAL SCIENCE BOARD, 2016)

Kína különösen nagy értékben exportál high-tech termékeket, amelyben abszolút világelsőnek számít.

HIGH-TECH TERMÉKEK EXPORTJA, ÉRTÉK SZERINT (MRD. USA DOLLÁR) FORRÁS: WORD BANK, 2016

(Eszterhai Viktor Kína-kutató, a Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet munkatársának elemzése alapján)