Idén százmilliárddal több jut az egészségügyre

Az egészségügyre 1711 milliárd forintos állami támogatást szánnak idén – ennyi szerepel a költségvetésben. Ez 101 milliárddal magasabb összeg, mint az előző büdzsében volt. Sok alágazatnak nagyobb támogatás jut, ám ennek ellenére bőven van nyitott kérdés.

Sokakat megoszt az egyik legfontosabb ágazat, az egészségügy helyzete. Hogy mire elég az állami támogatás, az külön vitát szül, ám annyi bizonyos, hogy az elfogadott 2019-es évi büdzsében 101 milliárddal megnövelték az ágazat keretösszegét. Hogy a számok mögé nézzünk, először is tudni kell, hogy a 2019-es költségvetés bevételi főösszegét 18 751 milliárd 458,2 millió forintban, a kiadási főösszegét 20 112 milliárd 108,4 millió forintban, a költségvetés hiányát 1360 milliárd 650,2 millió forintban állapították meg.

Az egészségügy részesedése az ország teljes költségvetéséből 2019-ben a 2018-as 8,4 helyett 8,6 százalékot hasít ki. Ez forintban 1711 milliárdot jelent jövőre. Itt látható a 101 milliárdos bűvölés. Ennyivel több jut az álágazatoknak.

Ami részleteket illeti, a költségvetést böngészve kiderül, hogy az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) jövő évi gazdálkodása 2 442 milliárd forint, szemben az idei 2 319 milliárddal. A gyógyító-megelőző ellátáson belül a háziorvosi, ügyeleti ellátásra több mint 130 milliárd jut az idei 129 milliárdhoz képest. Ennek részét képezi a háziorvosi ellátásban az előző évben megkezdett rezsitámogatás szintre hozása. Erre 1,6 milliárd forintot fordít a kabinet.

Folytatódik a háziorvosi ellátás nyolc éve megkezdett gazdasági megerősítése, emellett a háziorvosok az ideihez hasonlóan jövőre is tízmilliárd forintot kapnak ügyeleti feladataik ellátására.

A fogászati alap- és szakellátás idei rezsitámogatási, valamint az egyes beavatkozások díjemelési többletének emelésére ötmilliárd forint jut, amivel a szakterület finanszírozásának helyzete érdemben javul. 

Az E-Alapon belül az összevont egészségügyi szakellátásra jövőre valamivel több, mint 911 milliárd forint jut az idei 811 milliárd forinttal szemben. Népegészségügyi fejlesztésre változatlan forrással számol a költségvetés, erre 1 milliárd 700 millió forint jut. A gyógyító-megelőző ellátás céltartaléka azonban csökkent: a jövő évi előirányzat 10,4 milliárd forint, ami idén 15,5 milliárd forint volt.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai közül táppénzre 106,5 milliárd van, szemben az idei 98,8 milliárddal.

Gyógyszertámogatásra szintén több a forrás, ezen a soron 280,6 milliárd forint kiadással számol az állam, szemben az idei 265 milliárddal. Gyógyszer támogatási céltartalékot is megemelték, mértéke 82 milliárdra ugrott, míg ez idén 72,3 milliárd volt.

Bevételi oldalon egyebek mellett a szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói bevételekből is jelentős többletet vár az állam, az előirányzat 23,7 milliárd forint, szemben az idei 17 milliárddal. Szintén erősödésre számítanak a népegészségügyi termékadó (chips-adó) befizetéseiből: 2019-ben 57 milliárddal számolnak, szemben az idei 30,4e-el.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetén belül az egészségügyi intézmények fejlesztésére és rendkívüli támogatására 9,5 milliárd forint ál rendelkezésre, ez megegyezik a korábbi mértékkel.

Az Egészséges Budapest program keretében a következő években 700 milliárd forintot fordítanak az innovációra a fővárosi és Pest megyei intézményekben, orvosieszköz-vásárlásra pedig 42 milliárd forint szerepel a költségvetésben. Ezzel együtt a következő években három centrumkórház jön létre a fővárosban, hét önálló szakrendelőt és további 25 kórházat pedig fejlesztenek. Az egészségügyi szakképzési (rezidens) rendszer működésének támogatására 4,1 milliárd forint az előirányzat, szemben az idei 6,9 milliárddal.

A központi alrendszer funkcionális kiadásaiban a kórházi tevékenységekre és szolgáltatásokra a jövő évi előirányzat 2 milliárd 159 millió forint, szemben a 2018. évi 2 milliárd 049 millió forinttal.

Novembertől újabb nyolc százalékkal nőtt az egészségügyi dolgozók bére,  de a fizetésemelés folytatódik,

2016 óta összesen 67 százalékkal lett magasabb az ápolók fizetése. A béremelésekre összesen 35 milliárd forint pluszforrás jut, ez az összeg tartalmazza az tavaly januári emelés keretét, a 2019. novemberi nyolcszázalékos szakdolgozói fizetésemelést és azt a többletet, amely a 2018-as minimálbér- és garantált bérminimum-növelés beépítésének fedezetéül szolgál. 

A változások része, hogy a meddő párok segítése érdekében a művi megtermékenyítés állami fenntartású intézményrendszerének megerősítéséhez kétmilliárd forinttal többet biztosít a minisztérium.

2019-ben növekedhet a rezidensösztöndíjak forráskerete, korszerűsíthetik a nővérszállókat, illetve új mentőautókat szerezhet be az Országos Mentőszolgálat. Emellett az ideinél négymilliárd forinttal jut több forrás a csecsemőgondozási támogatásokra, terhességi és gyermekágyi segélyekre.

Szakértők szerint viszont továbbra sem megoldott, hogy a fekvőbeteg-ellátók adóssága már most majdnem 50 milliárdra rúg, évek óta várják a kórházak és a szakrendelők az ellátási díjak korrigálását. A becslések szerint most átlagosan 25 százalékkal fizet kevesebbet az egészségbiztosító egy-egy beavatkozásért, mint amennyibe az a kórházaknak, szakrendelőknek kerül. Az eladósodás megállításához ennek a helyzetnek a megszüntetésére lenne szükség, csakhogy a jövő évi költségvetésben erre nem látszik a fedezet.

Optimizmussal és érdeklődéssel tekint a változásokra Varga Péter Pál. A szakorvos egy tanulmányban azt írta: most az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetői soha nem látott felhatalmazást kaptak,  hogy erőteljes rendszer-átalakítást végezzenek. Nincsenek könnyű helyzetben. Meg kell fogalmazniuk azt a végcélt, ahová el kell jutnunk, s azt is, hogy ez mibe kerül a társadalomnak, a költségvetésnek és magánzsebeknek egyaránt.  

Olyan tabukat kell újravizsgálni, mint a kiegészítő biztosítások, az intézmények működési formája (költségvetési intézményből gazdasági társaság) vagy a tárgyi áfamentesség kérdése (az egészségügyi szolgáltatások bevezetése az áfakörbe megteremtené a költségek utáni áfa-visszaigénylés lehetőségét).

Az ellátórendszert is át kell vizsgálni, az ellátórendszeren belül is meg lehet vizsgálni az egyes intézmények hatékonyságát, teljesítményét másik intézményekhez képest. Ezeket a teljesítményeket célszerű mérni, összehasonlítani és adott esetben az eredményességelvű finanszírozás irányába elmozdulni. Mint fogalmaz: „Várjuk a változtatásokat, bizakodva figyeljük a jelenlegi kormányzati kommunikációt”.

BGA