Így duplázhatók meg a bérek a következő tíz évben – itt a jegybank részletes forgatókönyve!


hirdetés


Tíz év alatt megduplázódhatnak a reálkeresetek a jegybank versenyképességet javító javaslatcsomagja értelmében. Az MNB 180 pontba foglalta össze azokat az átalakításokat, amelyekkel 2030-ra az osztrák színvonal 80 százaléka is elérhetővé válhat. A hazai vállalatok felzárkóztatásáért a képzések színvonalának javítását, adócsökkentéseket, és az adminisztrációs terhek mérséklését is javasolják. Mutatjuk a kkv-kat érintő legfontosabb részleteket.

Az elaprózott vállalati szerkezet mellett a hazai kis- középvállalati szektor termelékenysége ma még alacsony – állapítja meg a 180 lépés a magyar gazdaság fenntartható felzárkózásáért című jegybanki műhelymunka, amely a Nemzeti Versenyképességi Tanács felhívására készült el.

Az ország gazdaságának sikeres hosszú távú felzárkózásához elengedhetetlen a kis- és középvállalkozások technológia-adaptációs képességeinek komoly javítása. Nem véletlen, hogy az MNB szakértői által górcső alá vett 14 nagy témakör közül a kkv-stratégiára jutott a legtöbb javaslat. A szükségesnek tartott intézkedések célja – a versenyképesség növelése mellett – többek között az, hogy

csökkenjenek a bérkülönbségek a nagyvállalatok és a kkv-k között, jelentősen nőjön az új kis- és közepes cégek száma, és 30 százalékra emelkedjen a szakmai képzésben résztvevők aránya.

Célzott kedvezmények a kkv-k számára

Ezek eléréséhez mindenekelőtt a mérethatékonyságból adódó lehetőségeket kellene jobban kihasználni. A jegybanki szakértők szerint a kkv-k helyzetét jelentősen könnyítenék a célzott adókedvezmények: ilyen például a kkv-k által igénybe vehető

  • fejlesztési adókedvezmény esetében a beruházás minimális értékének csökkentése,
  • a beruházások azonnali elszámolhatósága a társasági adóalapban,
  • valamint a beruházás értékének levonhatósága a helyi iparűzési adó alapjából.
Emellett bér- és beruházásfejlesztő támogatást, valamint külön a kkv-nak szóló munkáltatói járulékkedvezményt kellene adni.

Az innovatív vállalati környezet kialakításához hozzátartozik a klaszterek működésének támogatása, valamint brit mintára olyan non-profit tanácsadó központ létrehozása, amely a kkv-k innovációs menedzsment-kapacitását növelné.

A tanulmány szerint érdemes feltételes munkáltatói járulékcsökkentést adni azon kkv-k részére, amelyek kutatás-fejlesztési beruházást hajtanak végre.

A szakértők javaslatot tesznek a Neumann János Alap létrehozására is, amely a kkv-k informatikai fejlesztéseit támogatná. Úgy látják,

a kormány nemcsak a nagyvállalatokkal, hanem az innovatív kkv-kkal is köthetne stratégiai partnerségi megállapodást.

Kiemelt feladat a kezdő és női vállalkozók támogatása

A kisvállalkozók gyakran küzdenek a megfelelően képzett munkaerő hiányával. Ezen segítene az a javaslat, miszerint levonhatják a tao-alapból az oktatási, továbbképzési költségeket. Az is gyakori panasz a kkv-szektorban, hogy a cégvezetők jó része soha nem tanulta a vállalatvezetést, ezért a tanulmány fontosnak tartja a vezetői készségek elsajátításának és fejlesztésének ösztönzését is.
A felvásárlások és fúziók ösztönzésével lehetne segíteni a kkv-k méretbeli problémáin. Csökkenteni kellene az adminisztratív terheket, és egyszerűsíteni  valamint gyorsítani a felszámolási eljárásokat.

Sokat javítana a kkv-k tőkeellátottságán is, ha létrejöhetne az igazi vállalati kötvénypiac.

A jegybanki szakértők nagy figyelmet szentelnek a kezdő, a fiatal és a női vállalkozók problémáinak is.

Nagyban javítaná esélyeiket, ha a kezdő vállalkozóknak három évig nem kellene társasági nyereségadót fizetniük,

a fiatal és a női vállalkozók pedig kedvezőbb pályázati és hitelfelvételi lehetőségekhez jutnának. Sőt, a vállalkozói létre való felkészítést nem lehet elég korán elkezdeni, ezért az egyetemi inkubátorok támogatását, az egyetemi infrastruktúra bérlésének lehetőségét, a nagyvárosi co-working irodák számának emelését, a nagyvállalatok által szponzorált akcelerátorok számának növelését, valamint startup konferenciák szervezését és támogatását javasolja a jegybank.

Sajnos a kkv-k körében ma még kevés az innovációt alkalmazók aránya, ezt 30 százalékra kellene feltornázni a jelenlegi 15 százalékról.

Sokat lendítene a magyar gazdaságon az is, ha tízezer új exportáló kkv lépne ki a külpiacokra. E téren ki lehet használni az Egy övezet – egy út, kínai kezdeményezésű projektből adódó lehetőségeket, de érdemes megkönnyíteni a belépést a délkelet-európai és a délkelet-ázsiai régióba, valamint Dél-Afrikába, Brazíliába és Mexikóba is.

Adóreformmal a versenyképes fizetésekért

Ezekre a versenyképességi reformokra is szükség van tehát ahhoz, hogy hazánk elérje az évi 4-4,5 százalékos gazdasági növekedést, a 38 százalékos GDP-arányos államadósságot és a reálkeresetek megduplázódását a következő tíz esztendő távlatában. Ha az ország a megfelelő reformpályán halad, akkor

a gazdasági növekedés üteméhez igazodó termelékenységnövekedés révén

2030-ra elérhetjük Ausztria fejlettségének 80 százalékát a jelenlegi 55 százalék helyett.

Ehhez hatékony államra is szükség van: evégett

  • az e-kormányzás erősítését,
  • a bürokráciacsökkentést,
  • az online intézhető közigazgatási ügyek arányának növelését,
  • az elektronikus adóbevallás, az online pénztárgép, és
  • az ekáer (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer) kiterjesztését, valamint az állami szférában dolgozók béremelését javasolják a szakértők.

Egy második adóreformot is szükségesnek tartanak, mely célja nemcsak az adózási terhek enyhítése, illetve a teljes foglalkoztatás elérése, hanem az is, hogy

legalább százezer főt haza lehessen csábítani külföldről.

Így folytatni kellene a munkát terhelő adók csökkentését, ösztönözni az élethosszig tanulást és a nyugdíjazási korhoz közel állók alkalmazását, valamint új területekre kellene kiterjeszteni a Munkahelyvédelmi Akciótervet.

A nyelvoktatás fejlesztése kulcskérdés

Az elemzés sok teret szentel a magas színvonalú oktatást és a modern egészségügyet megalapozó intézkedéseknek, hiszen képzett és egészséges munkaerő nélkül nem lehet elérni a szükséges versenyképességi fordulatot. És persze kellő nyelvtudással rendelkező állampolgárokra is szükség van: ezért fontos követelmény, hogy

a közoktatás végére minden diák képes legyen legalább az angol középfokú nyelvvizsga letételére.

Sőt, azt is lehetővé kellene tenni, hogy minden tantárgyból lehessen angol nyelven középiskolai felvételizni és érettségizni, és támogatni kell a feliratos filmek és sorozatok nézését.

A szakértők szerint be kellene vezetni a matematikán felüli, kötelező természettudományos érettségit is, és új Nemzeti Alaptanterv kidolgozását javasolják. Emellett a szakértők fontosnak tartják még a duális képzés erősítését, valamint a digitális tananyagok fejlesztését.

Cél az egészségpénztárak ösztönzése

Az egészségügy terén is rengeteg a tennivaló, de különös hangsúlyt kell helyezni a megelőzésre. Ezt szolgálja

a rendszeres állapotfelmérések és szűrővizsgálatok támogatása, az adókedvezmény nyújtása a vállalati egészségügyi csomagokra,

a magán-egészségbiztosítások számára,  a prevenciós és szolgáltatásfinanszírozási számlák támogatása, valamint az egészségpénztári be- és kifizetések célzott ösztönzése.
A lakosság elöregedésének megakadályozására is komplex intézkedésekre van szükség: így el kellene érni, hogy valamennyi magyar gyermeknek jusson bölcsődei férőhely, a családtámogatási rendszer munkavállaláshoz kötött elemeinek követniük kell a dinamikus bérnövekedést, és tovább kell könnyíteni a nők munkába való visszatérését szülés után.

Állami bérkompenzáció a hátrányos helyzetű munkavállalóknak

Ami a bérek – beleértve a minimálbérek –  jelentős és tartós emelését érinti, ehhez többéves, háromoldalú megállapodásokat kell kötni, és mindent el kell követni azért, hogy a közfoglalkoztatottak visszatérhessenek a munkaerőpiacra. Ehhez hatékonyabb átképzésre van szükség, illetve az állam oly módon is segíthet, hogy fizeti a munkába álló közfoglalkoztatott bérét, amennyiben a munkáltató még legalább ugyanennyi ideig továbbfoglalkoztatja.

A nyugdíjkorhatár alatt állók, vagy nyugdíj mellett munkát vállalók esetében növelni lehetne a munkajövedelem összegének felső határát. Bizonyos élethelyzetben lévő csoportok –

például kisgyereket nevelők, 55 év felettiek esetében szó lehet célzott munkaidő-csökkentésről vagy állami bérkompenzációról.

Versengő bankrendszer támogatná a kkv-kat

A bankrendszert is versenyképesebbé kell formálni, hogy jobban szolgálhassa ki a hatékonyabbá váló gazdaságot. Fontos gondolat, hogy

a kockázatosabb, de életképes vállalatokat is forráshoz kell juttatni, hatékonyabb garanciarendszer segítségével.

Mindezek javaslatok célja a magyar gazdaságban – elsősorban a külső-belső egyensúlyi és adósságmutatókban, valamint

  • a munkapiacon – kialakult pozitív trendek megtartása,
  • a hazai termelékenység további javulása,
  • a teljes foglalkoztatás fenntartása, valamint
  • a demográfiai fordulat megalapozása.

A versenyképesség javítását célzó lépések hatása azonban gyakran hosszabb távon jelentkezik, ezért a jegybank nemcsak egy jól átgondolt, hosszú távú program kidolgozását tartja fontosnak, hanem a végrehajtott intézkedések folyamatos utókövetését is.