Így kell adóznia, ha bérbe adja ingatlanát!

Az utóbbi években egyre több magánszemély adja ki lakását, házát, nem kevesen eleve e szándékból – kvázi befektetésként – veszik meg a szóban forgó ingatlant. És szedik be azután – általában havonta – a bérlet díjat. Ami jövedelemnek számít, ezért azután adózni kell.

Két módon róhatja le adófizetési kötelezettségét a magánszemély. Kérhet adószámot a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) – az idén a 18T101-es lapon. De adószám nélkül is bérbe adhatja ingatlanát – akár rövidebb, akár hosszabb távra – az a magánszemély, aki más tevékenysége kapcsán sem egyéni vállalkozó, tevékenysége áfa-mentes, nem köteles kiváltani közösségi adószámot és a bérlője nem kér tőle számlát.

A magánszemély ingatlan-bérbeadásból befolyt jövedelme önálló tevékenységből származónak számít, az az összevont adóalap részeként adózik – a 2018-as év után 15 százalékos kulccsal.

Kétféleképpen lehet megállapítani a bérbeadás bevételéből származó jövedelmet. Egyrészt 10 százalékos költséghányaddal, ami azt jelenti, hogy jövedelemként a bevétel 90 százalékát kell figyelembe venni, s ennek a 15 százaléka a személyi jövedelemadó (szja). Másrészt tételes költségelszámolással, ahol a jövedelem a bevétel csökkentve a közvetlen, igazolt költségekkel

– az így kijött egyenleget kell a 15 százalékos kulccsal leadózni.

Kevésbé ismert, hogy ha valaki magánszemélynek adja ki az ingatlanát, akkor negyedévenként adóelőleget kell fizetnie, a negyedéves jövedelem 15 százalékának megfelelő összeget, a negyedévet követő hónap 12. napjáig. Ha nem magánszemélynek adjuk ki a lakásunkat, vagy a házunkat, akkor az adóelőleget a bérlő (kifizető) állapítja meg, vonja le, vallja be és fizeti meg.

Fontos tudni, hogy magánszemélynek az ingatlan bérbeadásából származó jövedelméről az éves – a következő év május 20-áig benyújtandó – szja-bevallásában kell elszámolnia. Bár a NAV minden évben bevallási tervezetet készít azoknak, akik jövedelméről adatokkal rendelkezik, mivel az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem nem ismert előtte, a bérbeadónak ki kell egészítenie a tervezetet vagy – tervezet hiányában – önállóan kell benyújtania az szja-bevallását.

Azzal is érdemes ugyanakkor tisztában lenni, hogy mivel rendszeres bevételszerző tevékenységről van szó, a lakását, házát bérbeadó az általános forgalmi adó (áfa) alanya lesz, még akkor is, ha nem kér adószámot.

Más kérdés, hogy az ingatlan-bérbeadás az áfa szempontjából adómentes szolgáltatásnak minősül.

Ez azt jelenti, hogy a bérbeadónak a bevételéről elég bizonylatot adnia a bérlőnek, nem kell áfát felszámítania és fizetnie, igaz, adólevonási jog sem illeti meg – így például nem vonhatja le az ingatlanba vásárolt berendezési tárgyak áfáját.

Persze a bérbeadó magánszemély választhatja az áfa-kötelezettséget. Azaz kérhet adószámot, a bevételről adhat számlát vagy nyugtát a bérlőnek, felszámíthat és fizethet áfát, és ez esetben megilleti az adólevonási jog – s ez esetben már levonhatja le az ingatlanba vásárolt berendezési tárgyak áfáját.