Itt a globális fordulat? Ezt Magyarország is megérezheti

Gyűlnek a felhők a világ vezető gazdaságai – köztük a német – felett, ami lassulást hozhat az egyelőre lendületesen növekvő Magyarországon is. Az amerikai-kínai kereskedelmi háború is begyűrűzhet hazánkba a német autóiparon keresztül. Kell-e aggódni, átmeneti vagy tartós gyengélkedésről lehet szó?

Az idei harmadik negyedévben 2015 óta először zsugorodott – az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal – a német gazdaság, a japán teljesítmény éves összevetésben 1,2 százalékkal zuhant, Kína pedig 2009 óta nem produkált olyan alacsony növekedési ütemet (6,5 százalék), mint július és szeptember között.

A nemzetközi elemzők ebben még nem látják egy újabb pénzügyi krízis csíráját, de egyesek jelentős világgazdasági lassulást jósolnak a jövő évre. Ám egyetlen negyedéves adatból még nem érdemes elhamarkodott következtetéseket levonni Pogátsa Zoltán közgazdász szerint. A statisztikai hivatalok sokszor utólag pontosítják az adatokat, ezért a hosszú távú trendeket érdemes figyelni. – Nem véletlen, hogy recesszióról is csak akkor beszélünk, ha a bruttó hazai termék (GDP) legalább két egymást követő negyedévben csökken – tette hozzá a szakember.

Előfordulhat, hogy egy-egy negyedév lefutása átmeneti hatások miatt sikerül rosszul. Ilyen szempontból is érdemes jobban megvizsgálni a német gazdaság állapotát, amelytől nagymértékben függ a magyar gazdasági teljesítmény is.

Hazánk része a német termelési láncnak,  legjelentősebb külkereskedelmi partnere ugyanis Németország, amellyel a hazai import és export több mint negyedét bonyolítjuk, emellett a legjelentősebb befektetőnk.

Első látásra nem túl kedvező a helyzet: a harmadik negyedévben a német GDP éves növekedési üteme is 1,1 százalékra lassult a második negyedéves 2 százalékról. Novemberben pedig közel négyéves mélypontra esett a német gazdasági aktivitást mérő Markit beszerzésimenedzser-index értéke, ami annak lehet a jele, hogy a nagyon gyenge harmadik negyedév után sem tud talpra állni Európa vezető gazdasága.

A nagy kutatóintézetek már az év második felében elkezdték lefelé korrigálni a korábban 2 százalék körülire becsült éves növekedési várakozásokat, most 1,5 százaléknál tartanak. A berlini gazdasági minisztérium azonban arra számít, hogy az év végére visszatér a fellendülés.

Szerintük a július és szeptember közötti lassulás átmeneti volt, és főként annak tulajdonítható, hogy

a német autógyáraknak át kellett állniuk az új környezetvédelmi előírások teljesítésére.

– Részben valóban ez volt az oka a vártnál kicsit nagyobb visszaesésnek – értett egyet Nagy Katalin, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezető kutatója.

Nemcsak Németországban, hanem az Európa Unióban is tovább csökkent az új autók értékesítése októberben, döntő mértékben azért, mert több autógyártónak nehézségeket okoz az új, szigorúbb WLTP (vagyis a Világszinten összehangolt Könnyűjármű-Tesztelési Eljárás, angolul Worldwide harmonized Light vehicles Test Procedure) menetciklusra történő átállás. Szeptember 1-je óta ugyanis az összes korábban kifejlesztett, de új gyártású személygépkocsinál is a WLTP-szabványt kell alkalmazni.

Az új szabályok célja az, hogy a gyártók őszintébb adatokat szolgáltassanak a kocsik valódi fogyasztásáról. Ez az átállás okoz most nehézséget, Németországban például a Volkswagen modellek késlekedő tesztjei miatt egyből 30,5 százalékkal estek az eladások. – Miután Magyarországon elsősorban német vállalatok gyártanak járműveket, kérdés, hogy azok az alkatrészek, amelyeket mi szállítunk be, mennyire vannak kitéve ennek a technológiai átalakulásnak – tette hozzá a szakértő.

Nehéz bármit is jósolni, de elképzelhető, hogy az autóipari átállás nálunk is hozhat  átmeneti lassulást.

A Capital Economics elemzőház korábban úgy becsülte: az új WLTP-menetciklus okozta gyártási késések az idei harmadik negyedévben Lengyelországban 0,05 százalékponttal, Csehországban 0,1 százalékponttal, Magyarországon pedig 0,3 százalékponttal foghatják vissza a GDP negyedéves összevetésű növekedési ütemét.

Kérdés, hogy ez a jóslat mennyire jött be, hiszen idehaza a második negyedévhez képest 1,2 százalék, éves összehasonlításban pedig öt százalékos volt a növekedés július és szeptember között, igaz, még nem tudjuk, pontosan hogyan állt össze a mutató.

Ugyanakkor a német gazdaság még mindig nagyon jó állapotban van, évek óta folyamatosan többletes az állami költségvetés és a folyó fizetési mérleg – hangsúlyozta Nagy Katalin. A belső kereslet oldaláról a magánfogyasztás robusztus és erőteljes marad, a beruházások terén azonban több a bizonytalansági tényező. Ilyennek számít

  • a brexit,
  • a kamatkörnyezet várható szigorodása, és
  • az eszkalálódó amerikai-kínai kereskedelmi háború, amely a német exportkilátásokat is rontja, hiszen Kína Németország legfontosabb exportpartnere.

Márpedig ha a német exportkilátások romlanak, azt a magyar beszállítók is meg fogják érezni, de hogy mekkora lesz ez a közvetett hatás, ma még nehéz előrejelezni. Túl sok bizonytalanság van tehát ma a világban, amelyek lehet, hogy rövid távon megoldódnak, de lehet, hogy nem – ezért mindenki kivár.

A helyzet akkor lesz majd igazán érdekes, ha jövőre a lassulás utoléri az amerikai gazdaságot is. Utóbbit idén még hajtja a nagy költségvetési élénkítés, de utána befékezhet. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az idén várható 2,9 százalékos GDP-gyarapodást jövőre 2,6, 2020-ban 1,9 százalékos növekedés követheti.

Facsinay Kinga