Itthon ugyanolyan jó állások közül válogathatnak a fiatal diplomások, mint külföldön

hirdetés

Nem kell külföldre menniük a magyar egyetemen végzetteknek, idehaza is vannak olyan lehetőségek és olyan globális lefedettséggel rendelkező cégek, amelyek versenyképes és kihívásokkal teli feladatokat nyújtanak a számukra – nyilatkozta a novekedes.hu-nak Gyárfás Adorján, a PénzSztár középiskolás gazdasági, pénzügyi, vállalkozói verseny 2013. évi győztes csapatának tagja. Aki ugyan tapasztalatszerzés céljából eltöltött egy fél évet egy müncheni üzleti iskolában, diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte meg, s jelenleg is annak pénzügy mesterszakán tanul.   

A hozzád hasonlóan a Corvinus-egyetemre járó Rátky Márton azt mondta a novekedes.hu-nak, hogy bár akadnak olyan hazai középiskolák, amelyek végzőseinek akár közel a fele is külföldön tanulhat tovább, azért szerinte nem igazán ez a jellemző. Te mit tapasztaltál?

Valóban egyre inkább érzékelhető, hogy valós alternatíva a külföldi továbbtanulás a ma érettségiző fiatalok számára. Az én ismerősi körömben is voltak olyanok, akik külföldön, néhány esetben a világ legjobb egyetemeinek egyikén kezdhették meg a felsőfokú tanulmányaikat. Szerintem ez a jelenség azt mutatja, hogy számos tehetség tanul Magyarországon, akik már a felnőttkoruk legelején felelős döntést szeretnének hozni és minél hamarabb megalapozni mind a szakmai, mind a magánéletüket.

Te nagyon jó tanuló voltál a középiskolában, mégis itthon kezdtél. Miért?

A felsőfokú tanulmányaimról szóló döntés meghozatala során kiemelt szempont volt a nemzetközi környezet, a globális gondolkodásmód és az angol nyelvű üzleti képzés megléte mellett az is, hogy a saját fejlődésemet szolgáló portfoliót a lehető legjobban tudjam befolyásolni, minden lehetőséget figyelembe véve. Ennek köszönhetően választottam a Corvinus angol nyelvű International Business szakát. Úgy érzem, jól döntöttem, hiszen amellett, hogy az alapvetően nyugati üzleti egyetemekre jellemző kiscsoportos, interaktív, projektalapú tanulási mód alapján fejlődhettem, együtt tanulhattam a csereprogramoknak köszönhetően több mint tíz nemzet hallgatóival, és olyan extrakurrikuláris tevékenységekben vehettem részt, amelyek kiválóan szolgálták a fejlődésemet. E három év alatt vezetőségi tag lettem egy diákszervezetben, emellett egy másikban alapító tagként tevékenykedtem, indultam mind akadémiai, mind üzleti versenyeken és a külföldi versenyeknek és csereprogramoknak köszönhetően a nemzetközi vonal sem maradt el az egyetem első három éve alatt.

De egy idő után mégis kimentél külföldre. Mi motivált?

Szerettem volna mind életvitel, mind szakmai értelemben egy kis extra változatosságot, új kihívásokat keresni. Erre tökéletes lehetőséget adott az Erasmus+ program. Ennek keretében végeztem az alapképzés harmadik évének első félévét a németországi Munich Business School-ban.

Állja a magyar felsőfokú oktatás az összehasonlítást a külföldivel, esetedben a münchenivel?

Úgy gondolom, hogy szerencsésnek mondhatom magamat, mert alapvetően sem az itthoni, sem a németországi élményem során nem az országra alapvetően jellemző oktatási stílussal találkoztam. Ám, ha mégis különbséget kellene mondanom, akkor azt emelném ki, hogy a Munich Business School-ban alapvetően nagyobb hangsúlyt fektettek a képzés és az üzleti élet nemzetközi aspektusaira, ami megmutatkozott a hallgatói összetételben is. Emellett a gyakorlatorientált és vállalkozói személetmód is nagyobb szerepet kapott a képzés során. Mindezek ellenére örömmel töltött el, hogy a hallgatótársaim képzettsége, szakmai felkészültsége és nyelvtudása között nem tapasztaltam jelentős vesenyhátrányt, ami, ha a teljes magyar felsőoktatást nem is, de a Budapesti Corvinus Egyetememet egyértelműen pozitívan minősíti.

Hazatérésedet követően mit tudtál hasznosítani a kint tanultakból?

Nagyon hasznos tapasztalatokkal tértem haza, a szakmai kapcsolatrendszerem ennek a félévnek köszönhetően jelentősen bővült és a rendszeresen közös munkáknak köszönhetően az interperszonális és interkulturális képességeim is ugrásszerűen fejlődtek. Ezek, úgy gondolom, a mai globalizált üzleti életben elengedhetetlenek a sikerhez. Természetesen utána itthon, a Corvinuson szereztem meg a diplomámat, ez nem is volt kérdés. Most az egyetem pénzügy mesterszakon folytatom a tanulmányaimat. Ennek keretében szeretnék egy nemzetközileg is elismert management kettősdiploma programban részt venni, ahol nemcsak ajánlott, de kötelező külföldön tanulni, illetve dolgozni 1-1 félévet.

S merre tovább?

A mesterképzéssel a fent említett okokból kifolyólag remélem, hogy csak két és fél év múlva végzek. Szerintem a mai generáció már nem feltétlenül abban a kérdésben gondolkodik első körben, hogy itthon vagy külföldön képzeli el a jövőjét, sokkal lényegesebb az adott munkakörben vagy pozícióban rejlő potenciál, annak előnyeivel és esetleges hátrányaival, melyben nyilván faktor a földrajzi pozíció is. Szerencsére úgy érzem, hogy Magyarországon is vannak olyan lehetőségek és olyan globális lefedettséggel rendelkező cégek, melyek versenyképes és kihívásokkal teli feladatokat nyújtanak számunkra, így a motivált fiatalok nem mozognak kényszerpályán abban a kérdésben, hogy a karrierjükre koncentráljanak vagy elhagyják az országot.