Jó választással 40 százalékot is kereshetett

Nagyon nehéz manapság hozamot elérni, de a kelet-közép-európai részvénypiacok, különösen a magyar részvények elég jól teljesítenek. Nem is csoda, hogy a hazai befektetési alapok közül is a regionális részvényalapok értek el jó hozamot. A kötvény, az árupiaci, vagy éppen a pénzpiaci alapok teljesítménye azonban elég gyatra. Érdekes, hogy tavaly közel 40 százalékot hozott egy magyar ingatlanalap.

A CEE (Central Eastern Europe) alapokkal tavaly akár a 20 százalék feletti hozam is elérhető volt. Ugyanakkor természetesen nem csak a befektetési politika, de az alapkezelői teljesítmény is fontos volt tavaly, hiszen a hasonló termékekbe fektető befektetési alapok hozamai között olykor kifejezetten nagyok a különbségek. Leginkább az abszolút megközelítésű és a kötvényalapoknál számított, hogy az alapkezelő menedzser milyen egyedi eszközöket válogat be a portfólióba.

A passzív a nyerő

Ez még akkor is igaz, ha tavaly felértékelődtek az indexkövető alapok.

Miközben jó pár év volt, ameddig a befektetési alapok két nagy családja közül az aktív alapok hasítottak jobban, 2017 egy olyan év lett, amikor a passzív vagyonkezelés is eredményes volt.

Az aktív alapkezelés lényege, például az abszolút megközelítésű alapok esetében azt jelenti, hogy nagyobb tere van a portfólió-menedzser szaktudásának, mert a szakember nagy szabadságfokkal hozhat befektetési döntéseket, míg a passzív alapok inkább csak leképeznek egy-egy piacot, legismertebb fajtáik az indexkövető alapok.

Értékelés

Mi az összehasonlításban most csak azt néztük meg, hogy 2017-ben melyik alap mekkora nominális hozamot ért el, vagyis egyetlen év teljesítményeit vetettük össze. Fontos azonban jelezni, hogy a befektetőknek valójában egy befektetési döntés előtt azt is érdemes megvizsgálni, hogy különböző időtávokban, például 3, vagy 5 éves távlatban ki hogyan teljesített. Ráadásul a befektető szempontjából a volatilitás is fontos. vagyis, ha két alap ugyanakkora teljesítményt ért el, a szakma jobban becsüli azt a teljesítményt, amelyben kevesebb volt a kilengés, vagyis az alap hozama stabilan, biztonságosan termelődött.

Nézzük a legjobbakat!

Ha a konkrét hozamlistát tekintjük, 2017 legjobb alapja egy ingatlanalap lett, mert a rangsort egy úgynevezett ingatlanfejlesztő alap vezeti.

A Biggeorge 4, amely egész százalékra kerekítve, 39 százalékos éves hozamot ért el a befektetőinek. 

A Nagygyörgy Tibor ismert ingatlanpiaci szakember nevét viselő alapkezelő sok ingatlanalappal rendelkezik, de ez, a főleg Budapestre és más nagyvárosokra, iroda- és lakóingatlan-fejlesztésekre egyaránt koncentráló alap volt tavaly messze a legsikeresebb. Hozama már csak azért is rendkívüli, mert nincs még egy olyan ingatlanalap, amelyik kétszámjegyű pozitív hozamot ért volna el.

Jönnek a régiós részvényalapok

A rangsorban utána három olyan részvényfókuszú alap következik, amelyek a kelet-európai részvénypiacban láttak fantáziát, és 24 százalékos hozamot ért el. Az OTP Planéta Feltörekvő Alap, az Aegon Közép-Európai Részvény Alap és az Equilor Közép-Európai Részvény Alap igazán szerencsésen választottak befektetési célpontokat, hiszen a régió több országa (elsősorban Magyarország, Románia, illetve a tőkepiaci szempontból kevésbé jelentős Szlovénia) is nagyon szárnyalt.

A top 12 további tagjai

Szinte ugyanekkora, 22-23 százalékos hozamot értek el az Amundi, a Concorde, az Erste, illetve a K&H közép-európai alapjai és melléjük még az Aegon Istanbull, vagyis egy török részvényalap furakodott be a tízes élbolyba. A 20 százalék feletti zónában van a Budapest Alapkezelőnek és a CIB-nek is egy regionális alapja, ahogyan bekerült az élbolyba egy ázsiai, illetve lengyel fókuszú alap is.

Fajtabajnokok

A legjobbak után érdemes kiemelni, hogy a zéróhozamok idejében más kockázat-vállalási szinthez más hozamok kapcsolódhattak. Ha szegmensenként nézzük meg, hogy ki mire lehetett képes, elég vegyes képet látunk!

A pénzpiaci alapok nagyon biztonságosak maradtak, ugyanakkor még a legjobbak is, így a Budapest Bank, vagy a Dialóg pénzpiaci alapja is 1 százalék alatti éves hozamot voltak képesek kitermelni. A legtöbben pedig vitték a pénzt, vagyis negatív hozamot teljesítettek, amelyek a teljesen kockázatmentes állampapírok 2 százalékos pozitív hozamával összevetve, alaposan leértékelték a pénzpiaci alapokat.

Kötvénypiac, árupiac

A kötvényalapoknál nehezebb általános hozamszintről beszélni, mert nagyon széttart a mezőny. A Diófa Alapkezelőnek volt még 8 százalék feletti alapja is, míg az Aegonnak van olyan alapja amelyik 7 százalékot nyert, de olyan is, amelyik 7 százalékot bukott. A további éllovasok (OTP, Concorde) azért 4-5 százalékos hozamra képesek voltak, de ezen szegmens legtöbb alapja 2-3 százalékra volt csak esélyes, és itt is sok a mínuszos teljesítmény.

Az árupiaci alapokat 2017-ben jobb lett volna elfelejteni, hiába jött vissza az olajár, ez a szegmens rosszul hozott.

Az igazán nagy bukások

Végül a lista legvége is érdekes. A legnagyobb mínuszok a Buda-Cash, a Quaestor, illetve a Globeserv nevű cégekhez kötődő, jellemzően 2017-ben megszüntetésre kerülő alapok körül jelentkeztek, ezek márkanevei a következők voltak: Access, Quaestor, iCash, Mont Blanc. A piacon maradó, komoly alapkezelők csak akkor voltak képesek bekerült a legrosszabbak közé, ha kifejezetten a dollár erősödésére hoztak létre alapot. Mivel 2017-ben az euró sokat erősödött a dollárral szemben, a dollár-pozitív megközelítés nagyon nagy veszteségeket jelentett.